Bogár László közgazdász az összetartozásról

A magyarság ma süllyedőben van. Meg kell állni, és viszsza kell fordulni ezen a pusztulásba vezető úton. Egy nemzet nem építhet sikeres társadalmat és gazdaságot közös szellemi és lelki alapokon nyugvó talapzat nélkül. Orbán Viktor irányt mutatott: építsünk új magyar szolidaritást. Ezzel a nemzetállamnak egy egészen új eszményképét fogalmazta meg, de nem túlzás azt állítani, hogy egy új rendszerváltás programját hirdette meg – mondta a Demokratának dr. Bogár László, közgazdász.

– A megszokottól meglehetősen eltérő volt Orbán Viktor pártelnök évértékelő beszéde. Miben nyilvánult ez meg?

– Jelkép értékű formabontás volt, hogy a színpadon, élő egyenes adásban kérte ki a választópolgárok véleményét, és tartalmában olyan programot hirdetett, ami az összes eddigitől eltért. A választók meghívásával lényegében azt üzente, hogy vége annak a korszaknak, amikor felülről írt választási programokat akarnak elfogadtatni az emberekkel. Ehelyett jöjjenek, és mondják meg maguk, hogy mire van szükségük, és az lesz a program. Orbán Viktor, a magyar történelem során államférfiként talán elsőként mondta ki azt, hogy az államnak az a feladata, hogy az emberért legyen. Mert annak az államnak, amelyik nem szolidáris saját polgáraival, nincs jövője Európában. Felismerte és kimondta, hogy az összetartozás, az egymás iránti szolidaritás megléte alapfeltétele annak, hogy önmagát fölemelje a nemzet. Azzal kezdte mondandóját, hogy a magyarság ma nem ilyen, nincs szolidaritás, ezért sülylyed a nemzet. Hogy ezt a folyamatot visszafordítsuk, a szétmálló, roskadozó romokon újra kell teremteni szellemi és lelki összetartozásunkat, mert csak ez lehet az alapja a fölemelkedésnek. A dramaturgiailag is remekül fölépített beszéd lényege, a befejezésként elhangzó útmutatás: új magyar szolidaritást kell teremteni. Ezzel a nemzetállamnak egy egészen új eszményképét fogalmazta meg.

– Az összegzést nemcsak az elmúlt négy évre, hanem a rendszerváltás óta eltelt teljes 15 évre vonatkoztatta. Ezzel is üzenni akart?

– Nem túlzás azt állítani, hogy egy új rendszerváltás programját hirdette meg, amelyben burkoltan ugyan, de azt mondta, hogy az eddig követett út zsákutcába jutott, tehát ez így biztosan nem folytatható. Bizonyos értelemben kimondta azt is, hogy eljutottunk ahhoz a határponthoz, ahol a feje tetejéről a talpára kell állítani a dolgokat. Nem megengedhető, hogy a XIX. század közepére emlékeztető vadkapitalizmus pusztító erői feláldozzák társadalmi erőforrásainkat az elvont versenyképesség oltárán. A nyílt felismerés mellett elszántság is tükröződött mondandójából, hiszen ő maga sem tagadta, hogy mindennek rendbetétele hihetetlenül nehéz munka lesz, és komoly kockázatokkal jár. Azt is világossá tette, hogy olyan helyzetbe kerültünk, hogy nem halogathatjuk tovább a valódi fordulat végrehajtását, és hogy mindezt senki más nem tudja megtenni, csak az egész magyar társadalom, az egész magyar nemzet. Ez újabb fontos üzenet: a nemzet létezésének legfontosabb kérdéseit tekintve – népesedés, egészségügy – nincs jobb és bal oldal. Ez persze nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz megosztott a politikai tér, csak azt, hogy ezek olyan alapvetések, amelyek tekintetében értelmét veszti a politikai megosztottság. A szellemi talapzatot több pillérre építi. Az anyaság intézményére, amelynek társadalmi-erkölcsi megbecsültségét vissza kell állítani, mert ennek hiánya jelenti népesedési problémáink legfőbb gyökerét. Ehhez nagyon szorosan kapcsolódik a nemzet egészsége, ami úgyszintén mélyponton van, a munka lehetősége, és végül, a korosztályok közötti szolidaritás helyreállítása. Ezek megerősítését tartja döntőnek, mert erre építhetjük fel újból társadalmunkat. A magyar nyelvben az egészség a teljességet jelenti, ami nélkül nincs egészséges társadalom. Orbán Viktor tehát nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a teljesség helyreállítása nélkül lehetetlen sikeres gazdaságról értekezni. Nem véletlen, hogy ennél a pontnál fogalmazott a legegyértelműbben, mert kimondta, hogy bármilyen áron, de jelentősen növelni kell az egészségügyre fordítandó pénzt, mert az egészség helyreállításánál fontosabb dolog nincs. Állást foglalt amellett is, hogy a több sebből vérző, jelentős újításokra szoruló, de a magyar nép munkájából kiépített egységes biztosítási rendszert ezért minden áron fenn kell tartani. Határozottan kimondta, hogy a tőkének semmi keresnivalója nincs a nemzeti kockázatközösségre épülő rendszerben. Nagyon fontos volt, hogy felhívta a figyelmet az idős emberek gondjaira. Ez a réteg, arányait tekintve egyre nagyobb lesz. Ha nem biztosítunk számukra nyugodt, boldog, kiegyensúlyozott öregkort, az tovább rontja a fiatalok amúgy is egyre csökkenő családalapítási hajlandóságát. Ha azt látja, hogy rá is ez vár, nem szül gyermeket, mert nem akarja átélni azt a megaláztatást, hogy a gyereke majd nem gondoskodik róla.

– A beszédben nem hangzottak el olyan fogalmak, mint költségvetés, deficit, csökkentendő állami kiadások.

– Orbán Viktor nem költségvetési megszorításokkal akarja a nemzetgazdaságot talpra állítani, hanem a benne tevékenykedő ember megbecsülésével. Mert a gazdaság sikerességét alapvetően a benne tevékenykedő ember adhatja meg, hiszen a gazdaság van a társadalomért, és nem fordítva. Egy gazdaság csak akkor érdemli meg a gazdaság elnevezést, hogy ha képes az adott társadalomnak az anyagi értelemben vett folyamatos jólétet és gyarapodást biztosítani. Ennek pedig valóban feltétele az, ami a beszéd egyik alapszövetét jelentette, hogy aki tud és akar dolgozni, azt ebben semmi ne akadályozza meg. Kihangsúlyozta, hogy a világon mindenhol, akár termelő, akár fogyasztó valaki, a saját országában élvezi a legnagyobb kedvezményeket, ez egyedül Magyarországon van fordítva. A munkára rakodó terhek csökkentésével vissza akarja adni az országot azoknak, akik azt hazájuknak mondják.

Reiter Szilvia