Új nemzetköziesítési program indul a modellváltó egyetemek közreműködésével
Csütörtök délelőtt a Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével – jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.Az államtitkár, aki az európai uniós tagállamok oktatási minisztereinek tanácskozására érkezett a belga fővárosba, elmondta: a jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak, kutatónak biztosít csereprogramban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban.
Mint Hankó Balázs elmondta, nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni, az egyetemek által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Mindemellett lehetőség lesz kiválósági alapú ösztöndíjakra is, amely több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat.
Hozzátette: az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kredit teljes mértékben elismerésre kerül, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd. A programban a magyar gazdaság vagy társadalom számára fontos képzési területek válnak hangsúlyossá.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy reményei szerint az új program segíti azon kormányzati cél elérését, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem szerepeljen a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem kerüljön be a száz legjobb európai egyetem rangsorába, továbbá megduplázódjon a nemzetközi csereprogramokban részt vevő diákoknak a száma, elérve így az évi 20 ezret.
Hankó Balázs az Erasmus-ügy kapcsán elmondta: a kormány közel két hete küldte el legutóbbi javaslatát az Európai Bizottságnak, de a válasz szokásosan nem érkezett meg időben.
„A bizottságnak tudnia kellene, hogy abban az Erasmus együttműködési szabályrendszerben, amit ők lefektettek, február 23-ig kellett a magyar egyetemeknek pályázni, és kilenc hónap áll rendelkezésre, hogy ezek alapján a szerződések megköttethessenek, melynek határideje így a mai nap, de természetesen dönthet úgy a bizottság, hogy ezt kitolja. Tárgyalunk, bízunk abban, hogy a bizottság elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket pont az ő észrevételeikre tettünk, az európai uniós források megfelelő védelmét biztosítandó, és nem követik az eddigi taktikát, miszerint mindig újabb és újabb szempontok beemelését kérik, amely csak az időhúzást szolgálta eddig is a bizottság részéről” – mutatott rá.
Azt is hozzátette, hogy az új csereprogram „jobb is és több is, mint az Erasmus”, mivel a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak a szempontrendszereit építették bele. „Olyan egyetemekkel kerülnek a bilaterális szerződések megerősítésre, amelyek a legfontosabbak a magyar egyetemeknek és a magyar diákoknak. Mindemellett olyan képzési és kutatási területeket helyez előtérbe, ami a magyar gazdaság és magyar emberek érdekeit szolgálja” – tette hozzá.
Az államtitkár arról is szót ejtett, hogy az elmúlt évek során sikeres versenyképességi fordulat valósult meg a magyar felsőoktatásban. „Mutatják ezt azok az eredmények is, hogy négy éve 7, két éve 9, tavaly 11, idén pedig már 12 egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában, és az elmúlt évtized legsikeresebb felvételije volt az idei, hiszen több mint 33 százalékkal többen iratkoztak be a magyar felsőoktatásba, mint tavaly” – hívta fel a figyelmet.
Hankó Balázs szerint továbbá Magyarország számára kiemelten fontos, hogy minél több nőt lehessen bevonni a műszaki, természettudományos, informatikai oktatásba és kutatásba. „Jelenleg Magyarországon, ezeken a területeken minden negyedik diák nő, mi viszont azt szeretnénk, hogy 2030-ra ez az arány megduplázódjon. Ezért számos olyan kezdeményezést indítottunk, mint például a Techlányok program, amelyeken keresztül próbáljuk vonzóbbá tenni ezeket a hivatásokat a nők számára is” – jelentette ki a KIM államtitkára.
