A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a miniszterelnök állásváltoztatási terveiről már a Déli Áramlat gázvezetékről szóló kormányközi megállapodás megkötése előtt is szivárogtak ki részletek, és ezek alapján forrásaink úgy vélik: a vezetői poszt beígérése miatt került olyan gyorsan, és félig-meddig titokban aláírás a Magyarország és Oroszország között létrejött szerződésre.

Ha a hír igaz, a kormányfő nagyjából követi Gerhard Schröder példáját, aki előbb német kancellárként megállapodott a Gazprommal a Németországot és Oroszországot Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat gázvezeték megépítéséről, majd politikai karrierje lezárultával a vezetéket felügyelő vegyesvállalat felügyelőbizottságának elnökévé avanzsált.

A Gyurcsány Ferenc lemondásáról és új pályájáról szóló információ érdekes megvilágításba helyezi a Népszabadságban megjelent azon híreket, amelyek azt feszegették, hogyan függ össze a Magyar Villamos Művek (MVM) szétdarabolásának terve a Déli Áramlat vezeték megépítésével és az egyelőre még a Mol tulajdonában lévő hazai gázvezeték-hálózat további sorsával.

A napilap kormányzati körökre hivatkozva közölte: a Magyar Villamos Művek (MVM) átszervezésének egyik iránya lehet, hogy a társaságról leválasztják az áramvezeték-hálózatot és az áramrendszer irányításáért felelős Mavir Zrt.-t. Ezt követően az MVM amputált részeit közös vállalatba szerveznék a Mol nagynyomású gázvezeték-hálózatát működtető Fgsz Földgázszállító Zrt.-vel és a Déli Áramlatot felügyelő céggel. Így létrejöhetne az ország egész vezetékes energiaszállítását kezében tartó holding.

A Népszabadság kiemelte, hogy ez az elgondolás már csak azért is kivitelezhető, mert ugyan a Mol a gázkereskedelem jogát korábban eladta a német E.ON társaságnak, de a gázvezeték-hálózat átengedését az Európai Unió megtiltotta, ezért az továbbra is a magyar olajipari társaság tulajdonában van.

Az energetikai holding létrehozásáról és Gyurcsány Ferenc esetleges nyári távozásáról szóló találgatásoknak további alapot adhatnak azok a nyilatkozatok, amelyek az MVM helyzetéről csütörtökön, a magas rangú állami vezetők részvételével megtartott egyeztetés után elhangzottak.

A találkozót követően Veres János pénzügyminiszter közölte: a villamos művek monopolisztikus helyzetének megszüntetését célzó jogszabályokat még a tavaszi ülésszakban elfogadhatja az Országgyűlés. A kabinet tehát elkötelezett a feldarabolásban, és ezt a június 15-én befejeződő ülésszak végéig szeretne tető alá hozni. Ugyanakkor Podolák György, a parlament gazdasági bizottságának szocialista alelnöke az InfóRádiónak azt nyilatkozta, hogy a bizottság ellenzi a feldarabolást.

Ha a fent leírtak szerint alakul az MVM és a jelenlegi miniszterelnök sorsa, már csak egyetlen kérdésre kell választ találnia a kabinetnek. Ez pedig az, hogy a pillanatnyilag állami tulajdonban lévő MVM leválasztott és külön társaságba szervezett része, a magántulajdonú Fgsz Földgázszállító Zrt., valamint az orosz Gazprom miként éri el, hogy a Déli Áramlat gázvezetékei felett is felügyeletet gyakorló energiaipari óriás éléről ne távolítsák el a cégvezetőt, amennyiben 2010-ben kormányváltás lenne.

A Magyar Nemzet által megkérdezett cégjogászok szerint a holding irányítójának személyéről a részvénytársaságot alapító vállalkozások maguk döntenek, méghozzá olyan szavazati aránnyal, amilyet a társasági szerződés az egyes alapítók esetében meghatároz. Ha tehát a majdan létrejövő holdingban az állami tulajdonú MVM-utódvállalat nem birtokol olyan részesedést, amivel egymaga többségbe kerülhetne, az irányítással megbízott személy akár hosszú évekig is posztján maradhat, akárki is van kormányon.

(Magyar Nemzet)