Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Hirdetés

Az EP-választásokra készülő Matteo Salvini szempontjából a látogatásának belpolitikai üzenete is volt. Orbán Viktor az egyik legnépszerűbb külföldi politikusnak számít Olaszországban, ahol az emberek már csak kulturális okokból is szimpátiával tekintenek az erős vezetőkre, a migráció pedig legalább annyira aggodalommal tölti el őket, mint a magyarokat. A találkozó előtti napokban a magyar miniszterelnök nyolc év után újra interjút adott az olasz sajtónak. Az új olasz realitásokat egyértelműen mutatja, hogy a balliberális La Stampa riportere barátságos kérdésekkel készült, és ellentmondás nélkül hagyta, hogy Orbán Viktor kifejtse nézőpontját az olasz–magyar kapcsolatokról, a migrációról és arról az új Európáról, amelyet Matteo Salvinival szövetségben készül felépíteni (lásd keretes szemelvényünket).

A röszkei, majd budapesti találkozót követő közös sajtótájékoztató hangulata bensőséges volt. A felek elismerően szóltak egymás politikájáról és Európa-víziójáról, és kiderült az is, hogy az olasz kormány nagy érdeklődéssel tekint a magyar családtámogatási programra és a demográfiai fenntarthatóságra tett erőfeszítésekre.

A baloldali és liberális orgánumok reményeivel szemben a két politikus között a frontországokban, köztük Olaszországban tartózkodó illegális migránsok szétosztásának kérdése sem okozott nézeteltérést, amely témában egyébként az olasz és a magyar fél markánsan eltérő álláspontot képvisel. Orbán Viktor és Matteo Salvini látványosan egyetértettek abban, hogy jelenleg az elsődleges kérdés a migráció megállítása, nem pedig a már Európában lévőknek a tagországok közötti szétosztása. Az olasz belügyminiszter engedékenységéhez persze az is hozzájárulhatott, hogy tudja, az idő neki dolgozik. 2018 júniusában az új olasz kormány felállásakor becslések szerint félmillió illegális migráns tartózkodott Olaszországban, akiknek a száma mára százezer alá csökkent. Noha mind a korábbi, mind a mostani számadat erősen vitatott, egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy az olasz gazdasági stagnálás miatt a migránsoknak nem céljuk Olaszországban maradni, ezért az időközben újra bevezetett osztrák és francia határellenőrzés ellenére is nagy számban szivárognak északra.

Matteo Salvini barátsága Orbán Viktor számára is stratégiai fontosságú. Noha Magyarország hangja talán még soha nem hallatszott ilyen messzire, és olyan sem igen fordult elő, hogy hazánk ily mértékben képes lett volna tematizálni a nyugat-európai közbeszédet, Orbán Viktor tisztában van az országunk méreteiből adódó korlátokkal. Ezt maga a miniszterelnök is egyértelművé tette március 23-án, a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján elmondott beszédében. A tízmilliós Magyarország egyedül nem képes ellenállni az erősödő Párizs–Berlin-tengelynek, amely alárendelt szerepet szán nemcsak hazánknak, de az egész közép- és kelet-európai régiónak. A brexittel pedig Magyarország elveszítette Nagy-Britanniát, eddigi legmegbízhatóbb szövetségesét az Európai Egyesült Államok birodalmi gondolata elleni harcban. Ezt a helyet veheti át a Matteo Salvini Olaszországa, amely gazdasági szempontból ugyan továbbra is az unió beteg embere, de ennek ellenére a brexit utáni Európai Unió harmadik legnagyobb tagállama.

A nemzetek Európájáért folytatott harc elsődleges lépése az Európai Parlament legerősebb frakcióját adó Néppárt belülről történő átalakítása, ez Orbán Viktor egyik nem titkolt célja. Ennek szellemében az olasz belügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök kiemelten fontosnak nevezte, hogy a Néppárt a bevándorláspárti baloldallal, avagy a Matteo Salvini által alapított Népek és Nemzetek Európai Szövetsége frakcióval fog-e majd össze a választások után. Egyelőre úgy tűnik, hogy Németország, pontosabban az Alternative für Deutschland nyomulásától rettegő CDU hallani sem akar a jobbra történő nyitásról. Az Orbán–Salvini-találkozóra reagálva az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber, majd Angela Merkel német kancellár és a CDU-elnök Annegret Kramp-Karrenbauer is visszautasított minden, az új jobboldallal való együttműködésre tett javaslatot. Emellett figyelmeztették Orbán Viktort, hogy ha tovább távolodik a Néppárttól, egy idő után már nem lesz visszaút a Fidesz számára. A kórushoz a magyar kormánnyal eddig nagyrészt baráti hangot megütő bajor Keresztényszociális Unió vezetője, Markus Söder, majd Sebastian Kurz osztrák kancellár is csatlakozott. Utóbbi úgy fogalmazott: „Nem működhetünk együtt olyan pártokkal, amelyek ki akarnak lépni az EU-ból, például az AfD-vel és Le Pen pártjával. Európa-ellenes álláspontjuk már rég kizárta őket egy ilyen együttműködésből.” Az osztrák kancellár, aki mellesleg hazai pályán maga is az efféle irányt képviselő Osztrák Szabadságpárttal kormányoz koalícióban, hozzátette: a választás utáni szövetségkötésekről korai még beszélni, most a Néppárt minél jobb szereplésére kell koncentrálni. Sebastian Kurz tehát azt is érzékeli, hogy a német felháborodás elsősorban az EP-választás kampányának kontextusában értelmezendő.

A választások eredménye azonban könnyen hátraarcra kényszerítheti a CDU-t és a többi nyugati konzervatívot. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a Néppárt jelentősen veszíteni fog támogatottságából a migrációellenes jobboldal javára. Ha így lesz, a jobbközép fokozottan rá lesz szorulva a Fideszre, amely várhatóan növelni fogja székei számát.

Ami pedig Matteo Salvinit illeti, vele szintén meg kell tanulnia együtt élni a nyugati konzervatívoknak. A politikus népszerűsége ugyanis egyre nő. Előrejelzések szerint az európai parlamenti választásokon a Liga könnyen megszerezheti a szavazatok 35 százalékát. Ez pedig előre hozott választások kiírására ösztönözheti Matteo Salvinit, aki így lerázhatja magáról csökkenő népszerűségű koalíciós partnerét, a baloldali Öt Csillag Mozgalmat. Mivel azonban a Ligának egyedül nem lenne meg a kormányzási többsége, új szövetségesek után is kellene néznie. Olasz sajtóhírek szerint ezt épp a Néppárt sorait erősítő Forza Italiában és a tőle jobbra álló Fratelli d’Italiában találhatja meg. A Silvio Berlusconi vezette Forza Italiával kötött szövetség merőben új helyzetet teremtene az európai politika történetében, hiszen arra még soha nem volt példa, hogy néppárti tömörülés kisebbségi partnerként szerepeljen egy markánsan jobboldali párt vezette kormánykoalícióban. A Forza Italiával kötött szövetség így szintén közelebb hozná egymáshoz a Néppártot és a Ligát, ami aztán – Orbán Viktor reményeinek megfelelően – a Néppárt belső átalakulását és jobbra történő nyitását eredményezhetné.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy pár éves távlatban Matteo Salvini is kénytelen lesz gesztusokat tenni Berlinnek, és legalábbis mérsékelni retorikáján. Szemben Magyarországgal, amely mára visszaszorította az államadósságot és a költségvetési hiányt, és kellő tartalékot halmozott fel egy 2008-ashoz hasonló gazdasági válság átvészeléséhez, Olaszország gyakorlatilag átaludta az elmúlt éveket. Az előrejelzések szerint a néhány esztendő múlva óhatatlanul bekövetkező gazdasági recessziót Olaszország csakis európai védőernyő segítségével élheti túl, ekkor viszont Matteo Salvininek szüksége lesz Berlin jóindulatára.

Salvini: Boldogító látni Orbán hatékonyságát
Matteo Salvini belügyminiszter magyarországi látogatásával az olasz sajtó is kiemelten foglalkozott.
Az Il Giornale olasz jobboldali napilap tudósításában idézi többek között Salvini Twitteren tett előzetes videónyilatkozatát is, miszerint: „Magyarországra megyek, hogy új Európát építsek.” A Liga olasz kormánypárt vezetője emellett találkozik miniszter kollégájával, Pintér Sándorral is – áll a cikkben. Az írás a jövőbeni esetleges új jobboldali szövetség kapcsán megjegyzi: jelenleg egy olyan Európai Néppártról van szó, amelynek az egyik része láthatóan távolodna a baloldaltól, és felbontaná az elmúlt évek szövetségét az európai szocialistákkal, hogy inkább jobbra fordulva egy szuverén csoportosulás irányába haladjon. Ami a lap szerint – elnézve a néppárti vezetés jelenlegi strasbourgi és brüsszeli irányzatait – lehetetlen küldetésnek tűnik, míg egy jövőbeni európai egyensúlyt tekintve Orbán pártja és szövetségesei ehhez képest „extrém” pozíciókat foglalnak el. Salvini intézményes budapesti látogatása és belügyminiszterként Pintér Sándorral kötött kétoldalú megállapodásai mögött az utazás valódi oka az, hogy a majdani szövetségeket már elhelyezhessék „a Fidesz-vezér asztalán” a május 26-i szavazás előtt. A Giornale videóbeszámolójában idézik Salvinit, aki a migráció kapcsán Nyugat-Európának szúrt oda egyik mondatával: „Ha több ország közeledett volna Olaszországhoz és Magyarországhoz, kevesebb probléma lenne.”
A La Stampa centrista olasz lap cikke a magyar–szerb határhoz is ellátogató Salvini kijelentését idézi címében: „Boldogító látni Orbán hatékonyságát.” A kormányfőhelyettes véleménye szerint arra számítanak, hogy a május 26-án megszülető új Európa saját külső határainak védelmét célozza majd. „Gratulálok a magyar kormánynak azért, hogy sikerült gyorsan és hatékonyan kezelni a határok helyzetét. Egy közel 600 kilométeres határt őriznek, blokkolva az emberkereskedelmet” – idézi a lap Salvinit a magyar partnerével, Orbán Viktorral tartott közös sajtótájékoztatóról.
A Corriere della Sera olasz napilap szerint miközben Merkel befagyasztja a szövetséget a Néppárt szuverenistáival – a német kancellár teljes egyetértésben van az EPP csúcsjelöltjével, Manfred Weberrel és óv a „populista jobboldali pártokkal” való együttműködéstől az EP-választás után –, Salvini kormányfőhelyettes belügyminiszter Magyarországra látogat. Salvini szavait idézi is a lap: „Egy másik Európát akarunk, amely megvédi a biztonságot, talpra állítja a családot, a munkát és a kontinensünk keresztény identitását.” Az újság az Orbánt támadó kritikákat is összegyűjti, így Merkel antiszemitizmussal váldolja a Fideszt, a Forza Italia részéről Anna Maria Bernini meglátása szerint „Magyarország egyetlen bevándorlót sem fogad”, és szerinte a Salvini–Orbán-szövetség egyensúly helyett teljes mértékben Orbánéktól függene.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Idézetek Orbán Viktornak az olasz La Stampa napilapban május 1-jén megjelent interjújából

„Mondjuk úgy, hogy a Néppárt most öngyilkosságra készül. Össze akarja kötni magát a baloldallal, hogy aztán így, együtt süllyedjünk el.”


„Ne kössük össze magunkat a baloldallal, keressünk egy másik utat, az európai jobboldallal való együttműködés útját! Nem tudjuk, Salvini milyen formációt tud majd létrehozni, de reméljük, hogy egy erőset sikerül.”


„A legfontosabb kérdés, amivel a történelem szembesít minket, a migráció. Én ezt népvándorlásnak, egy hatalmas tömeges embermozgásnak nevezem. Ennek alapja egy demog­ráfiai tény: az európaiak egyre kevesebben vannak, a Száhelben, az arab világban és a Fekete-Afrikában élők pedig egyre többen. Ők mozgásban vannak, vándorolnak, hogy végül itt kössenek ki.”


„Az olaszok szeretnének megszabadulni a migránsoktól, és szétosztani őket a többi ország között, és erre Brüsszelben egy ideológiát is kitaláltak, amit szolidaritásnak hívnak. A mi álláspontunk más: megvédtük magunkat, és megakadályoztuk, hogy idejöjjenek a migránsok, és azt sem szeretnénk, ha most önöktől kerülnének ide.”


„Dublint akkor szülték meg, amikor még nem volt tömeges migráció. De ezeknek a gigantikus népmozgásoknak a kezelésére nem csupán Dublin alkalmatlan, hanem maga Brüsszel is. Nincs közös európai megoldás.”


„Európának egy négy főszereplőre épített belső dinamikája volt: ezek Németország, Nagy-Britannia, a földközi-tengeri térség (ideértve Franciaországot), valamint Közép-Európa. E négy szereplő közötti viszony alakította ki a politikai egyensúlyt, ami most felbomlott. Újat kell létrehozni.”


„Közép-Európa országainak a fejlődése a vártnál gyorsabb, olyannyira, hogy nagyjából 2030-tól az unióban nettó befizetők lesznek. Ma a V4-ek és Németország közötti árucsere-forgalom több mint duplája a Berlin és Róma közöttinek. Ezeknek az új egyensúlyoknak új belső kapcsolatokat kell eredményezniük, vagyis Közép-Európának nagyobb befolyással kell rendelkeznie, Németországnak pedig le kell mondania arról az elképzelésről, hogy minden döntés a francia–német tengely mentén jöjjön létre.”


„Akik az eurózónában vannak, azok a politikai unió irányába haladnak, ez az ő döntésük, de mi nem tartunk velük. Ami fontos, hogy mindenki legyen benne a közös piacban. Így tudunk később vonzó ajánlatot tenni Nagy-Britanniának vagy akár Törökországnak.”


„Nem vonom kétségbe azt a jogot, hogy valaki örüljön a multikulturalizmusnak, viszont azt szeretném, hogy ők meg vegyék tudomásul, hogy Magyarország nem követi ebben őket. Sőt, alkotmányunk az ellenkezőjét mondja ki: azt, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő.”

Bevándorláspárti reakciók

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter találkozója ha lehetséges, még egyértelműbbé tette, milyen irányok között kell választaniuk hamarosan az Európai Unió polgárainak. Legkeményebben a birodalmi gondolatot következetesen képviselő német politikusok reagáltak arra az Orbán–Salvini-találkozót követő nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott felvetésre, hogy az Európai Néppárt legyen nyitott, és működjön együtt a Matteo Salvini vezette Liga kezdeményezésére szerveződő új jobboldali szövetséggel.

Angela Merkel nigeri látogatása alatt üzent a magyar és olasz politikusnak. A német kancellár Manfred Weberrel egyetértve leszögezte: a Néppárt semmilyen módon nem fog együttműködni radikális jobboldali pártokkal az uniós parlamenti választások után. Egyértelművé tette, hogy a jövőben is a bevándorláspárti baloldallal együttműködve képzelik el az unió jövőjének alakítását.

A német kereszténydemokrata unió, a CDU nemrégiben megválasztott elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer hasonló szellemben reagált a javaslatra. Szerinte a spanyol választási eredmények azt mutatják, hogy tévút a jobboldali populista pártokhoz való közeledés. A politikus a német hírportáloknak úgy nyilatkozott, „ha Orbán még jobban eltávolodik az EPP-től, nem lesz számára visszaút”.

A CDU bajor testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke, Markus Söder csatlakozott a hölgyekhez. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent nyilatkozata szerint nem lehet szó együttműködésről Európában a jobboldali populista pártokkal. Szerinte a budapesti Orbán–Salvini-találkozó helytelen jelzést küld az uniós választóknak. A CSU-elnök leszögezte: no-go zónának számít a Salvinival, a francia Marine Le Pennel vagy a német Alternatíva Németországért nevű párttal való együttműködés, amely az Európai Unió végét jelentené.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozata is a német álláspontot erősítette. Kifejtette, nem hisz az együttműködésben Le Pen pártjával vagy az AfD-vel, amelyek ki akarnak lépni az unióból. Kurz szerint az erős Európát a bomlasztó, populista politikusok részéről veszély fenyegeti, hiszen ők szét akarják verni. Kurz kitért rá, hogy támogatja Manfred Webert, az EPP csúcsjelöltjét, a választások után neki kell vezetnie az Európai Bizottságot. A kancellár felhívta rá a figyelmet, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Néppárt élvezi a legtöbb választó bizalmát.

A holland Frans Timmermans, az európai szocia­listák zászlóvivője a Firenzében megtartott csúcsjelölti vita során üzent a magyar és az olasz politikusnak. Mint mondta, Orbán és Salvini drámai szerelmi jelenete olyan, mintha a családok érdekeit tartanák szem előtt, de valójában ez az egész a diszkrimináción alapul.

Hasonló szellemben nyilatkozott Bruno Bonell, Emmanuel Macron pártjának parlamenti képviselője az olasz Corriere della Serában. Ő végzetes veszélynek tekinti a jobboldali populisták és a progresszív erők szembenállását, amely éles küzdelmekhez vezet a kampány során. Macron elnök ezúttal nem ostorozta Orbán Viktort és Matteo Salvinit. Ő már a két politikus milánói találkozója után kijelentette, hogy kemény ellenfél lesz a magyar és olasz populista politika számára.

Antonio Tajani, aki a Berlusconi vezette Forza Italia tagjaként érkezett az Európai Parlament elnöki székébe, egészen más szemmel néz a magyar és az olasz politikai együttműködést szorgalmazó felvetésre. Mint mondta, reméli, hogy nem Orbán Viktor lép ki az EPP-ből, hanem esetleg a Salvini vezette Liga csatlakozik majd a pártszövetséghez.