Újabb blokkok kellenének

Megkerülhetetlennek nevezte a paksi bővítést Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, már nem Paks II építését kellene mérlegelni, hanem újabb blokkok tervezését.
Felidézte: a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító az elöregedő erőművek leállása miatt 2030-ra mintegy 5000 megawatt teljesítményhiányt prognosztizál.
A miniszter hangsúlyozta: a beruházást vizsgáló európai uniós eljárások, illetve előírások miatti 22 hónapos csúszást próbálják megfelelő szervezéssel lerövidíteni. A tervek szerint januárban megkezdik a felvonulási épületek kivitelezését, a szükséges engedélyek kiadása után pedig 2020-ban indulhat a két új atomerőművi blokk építése, amelyek közül az elsőt 2026-ban, a másikat 2027-ben szeretnék átadni – mondta.
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős helyettes államtitkára előadásában kifejtette: a Nemzeti energiastratégiában megfogalmazott fő célok és eszközrendszerek megváltoztatása nem indokolt, a kormányzati prioritás továbbra is a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatósága, az ellátásbiztonság és a versenyképesség garantálása.
Süli János előadásában kiemelte, hogy az új blokkok környezetvédelmi és a telephely-engedélye már jogerős. A jövő év közepén adják be a műszaki terveket az Országos Atomenergia Hivatalhoz, amely, ha mindent rendben talál, megadja a létesítési engedélyt, ennek határideje 15 hónap – jelezte. Hozzátette: a létesítési engedély birtokában lehet a két új blokk építését megkezdeni.
Elmondta: a beruházás megvalósításához 60-70 felvonulási épületre van szükség, egyebek mellett összeszerelő műhelyekre, betonkeverő üzemekre, speciális festőüzemekre, irodaépületekre.
A beruházás megvalósításakor a helyszínben több mint 8000 szakember, főként szerelő, illetve 1000 műszaki irányító dolgozik majd, a területen gazdasági térségfejlesztési programot is szeretnének beindítani.
A tárca nélküli miniszter kitért arra: a magyar villamosenergia-ellátás 30-32 százalékát importból fedezik, de idén januárban a rendkívüli hideg miatt ez az arány 54 százalékra is felment. Ha ilyen helyzetben üzemzavar történik, az komolyan veszélyeztetheti a hazai ellátásbiztonságot – jelentette ki.
Jelezte azt is, az új blokkok a számítások szerint 93 százalékos teljesítmény-kihasználtsággal üzemelnek majd, így a megtérülés biztosított.
Süli János úgy fogalmazott: Paks nincs a megújuló energiaforrások ellen, azok működését az atomerőművel szerves egységben képzelik el.
Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója megnyitójában történelmi példákat említve úgy fogalmazott: nem szabad lebecsülni az energiafüggetlenséget. Kiemelte a felelősséget is azzal kapcsolatban, tudjuk-e úgy biztosítani energiaszükségletet, hogy ne merüljenek ki az erőforrások és tartalékok.
Kádár Andrea előadásában kitért arra, hogy Magyarország célul tűzte ki 2020-ra a primerenergia-felhasználás 10 százalékos csökkentését 2005-höz képest, ebben kiemelkedő szerepet töltenek be a hazai energiahatékonysági programok.
A megújuló energia felhasználásának részarányában 2020-ra az európai uniós irányelv 13 százalékot írt elő, amit Magyarország önkéntes vállalással 14,65 százalékra emelt, és ezt lényegében már most sikerült elérni – jelezte a helyettes államtitkár.
Kiemelte azt is: az atomerőművi kapacitás fenntartása az egyik legfontosabb eszköz a dekarbonizációs célok eléréséhez. Az atomerőmű az egyetlen olyan termelési technológia Magyarországon, amely az időjárási körülményektől függetlenül, alacsony szén-dioxid kibocsátással üzemeltethető és megfizethető áron termel áramot, így jelentős szerepet tölt be a hosszú távú ellátásbiztonságban – mutatott rá.
Kádár Andrea kiemelte az ellátásbiztonság fontos eszközeként a regionális együttműködés erősítését, illetve a határkeresztező kapacitások kiépítését.
Az állami szerepvállalással kapcsolatban egyebek kellett elmondta: a 2010-es kormányváltás előtt a jövedelmekhez viszonyítva az Európai Unióban a magyar családoknak volt a legdrágább a gáz és az áram.
A kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedései átlagosan 25 százalékkal szorították vissza a gáz, az áram és a távhő árát. A magyar háztartások helyzete uniós összevetésben jelentősen javult, Magyarországon a harmadik legalacsonyabb az áram, és a negyedik legalacsonyabb a földgáz ára. A családok éves szinten átlagosan 170 ezer forintot takarítanak meg, 2016-ig a földgáz, a villamos energia és a távhő esetében 818 milliárd forint volt a megtakarítás – idézte fel a helyettes államtitkár.

(MTI)