Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án
Hirdetés

Megküldte a Prágai Kerületi Ügyészség a magyar hatóságoknak azt a jogsegélyt, amelyet még a Cseh Katalinhoz köthető cégháló ügyében kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – értesült a Mediaworks Hírcentruma.

A Magyar Nemzet emlékeztet, a Cseh Katalinékhoz köthető cégháló ügyeivel tavaly nyáron, az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a cégháló tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.

Tavaly kutatást is tartottak az egyik cég telephelyén

Költségvetési csalás gyanúja miatt hónapokkal ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is nyomozást indított, amelynek részeként a hatóság tavaly kutatást is tartott az egyik cég telephelyén.

Az adónyomozók azt valószínűsítették, hogy az érintett vállalkozások tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a holografikus fejlesztéssel vettek részt. A NAV-osok egyebek mellett körbeszámlázás nyomaira is bukkantak. Mivel az ügyekben egy cseh vállalat neve is felbukkant, ezért a NAV korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz. Ez a jogsegély érkezett most meg, a dokumentumot pedig nyilvánvalóan lefordítják, majd elemezni fogják az illetékesek – írja a Magyar Nemzet.

A NAV-hoz került a Közbeszerzési Hatóság feljelentése

Márciusban a Mediaworks Hírcentruma arról is beszámolt, hogy feljelentést tett a rendőrségen a Közbeszerzési Hatóság (KH). Szerintük a Cseh-hálózathoz sorolható három vállalkozás úgy hangolta össze magatartását, hogy azzal megszegte a közbeszerzés szabályait és bűncselekményt követhetett el. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak címzett beadványában a KH a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elnevezésű bűncselekmény gyanúját nevezte meg.

A törvény szerint ezt az követi el, aki a közbeszerzés eredményének befolyásolásáért megállapodik az árak, a díjak és más szerződéses feltételek rögzítéséről, netán a piac felosztásáról, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza.

A feljelentés előzménye az volt, hogy a KH februárban adatokat kért az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), valamint a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH). A két szervezet át is adta a rendelkezésére álló információkat, ezek alapján pedig felmerült, hogy a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft., a Mondat Kft. és a Fernside Trading Ltd. összejátszott egymással. A cégkivonatok alapján a Holotech Hungary tulajdonosa a Holotech Switzerland AG, amelynek vezető tisztségviselője megegyezik a Fernside Trading többségi tulajdonosával.

Így a Holotech Hungary olyan gazdasági szereplőtől kért ajánlatot, amelynek tulajdonosa és vezető tisztségviselője megegyezik a saját tulajdonosának cégvezetőjével.

A Közbeszerzési Hatóságnál az is szemet szúrt, hogy a Holotech Hungary Kft. és a Mondat Kft. azonos telephelyen, nevezetesen Vácott, a Nádas utca 2. szám alatt található, valamint az is, hogy a cégek ugyanazt a személyt alkalmazzák könyvelőként. Arról is értesültek, hogy a Közbeszerzési Hatóság szerint ezek az információk felvetik annak gyanúját, hogy az érintett társaságok úgy hangolták össze magatartásukat, hogy azzal bűncselekményt követhettek el. A Mediaworks-Hírcentrum értesülései szerint a feljelentésben leírtakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyett a NAV vizsgálja, ők megkeresésünkre annyit közöltek, hogy „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket.”

Az OLAF és a versenyhivatal is vizsgálódik

A Magyar Nemzet emlékeztet, az ellenzéki politikushoz kapcsolható cégekkel összefüggésben januárban helyszíni kutatással egybekötött vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal is. A több uniós pályázatot is áttekintő GVH szerint a cégháló működése kapcsán felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja, emellett pedig az, hogy az ügy szereplői bűnszervezetként működhettek: a résztvevők speciális munkamegosztással, folyamatosan, üzletszerű módon, rendszeres haszonszerzés céljából követhették el bűncselekményeiket.

Figyelemre méltó továbbá, hogy Cseh Katalinék céges ügyei nemcsak a magyar hatóságoknak adnak munkát: Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő az uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt még tavaly megkereste az Európai Csalás Elleni Hivatalt, az OLAF pedig meg is kezdte a vizsgálódást.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

A témáról szóló cikkeink ITT olvashatók.

Korábban írtuk