Újabb magyar boldoggá avatását kezdeményezte Erdő Péter

Ervin Gábor boldoggá avatását kezdeményezi az Esztergom-Budapesti főegyházmegye vértanúság címén – ezt maga Erdő Péter érsek, prímás jelentette be a budapesti Batthyány térnél a Duna-parton. A bíboros azt mondta, nyolcvan éve, 1944 decemberében ezen a helyen halt vértanúhalált az egyházmegye kiváló papja, s ha valaki a szolidáris szeretet vértanúja, akkor Ervin Gábor biztosan az. Erdő Péter jelezte, az ügy posztulátori (kérelmezői, szószólói) munkájával Depaula Flavio atyát, a Budapest-Zugligeti Szent Család Plébánia olasz származású plébánosát nevezte ki. – Az ő munkája döntő lesz abban, hogy a magyarországi vizsgálat anyagát összegyűjtsük, és azt minél hamarabb az Apostoli Szentszék elé tárjuk. Abban bízom, hogy nemcsak egy új égi közbenjáróval, de egy új példaképpel is gyarapodni tud Magyarország – jelentette ki Erdő Péter.

Ki volt Ervin Gábor?

A bíboros kifejtette, hogy Ervin Gábor zsidó származású pap volt, aki hétéves korában a családjával együtt keresztelkedett meg, majd a későbbiekben kiváló képességeivel hívta fel magára a figyelmet. Számos könyvet adott ki, tagja volt a Magyar Filozófiai Társaságnak, esztétikai irányú írásaival is felhívta magára figyelmet. A halálának negyvenedik évfordulóján Bécsben megjelent könyv szerzője szerint Ervin Gábor azon kevesek egyike volt, aki még az 1940-es években is tudott az egész magyar társadalommal párbeszédet folytatni. Erdő Péter idézett Ervin Gábor Krisztusi nagykorúság című művéből:

Az erős, férfias jellem a legnyomorultabb környezetben, a lekínzóbb fájdalmak, a legsajgóbb megaláztatások között is megőrzi méltóságát. Tehetnek vele, amit akarnak, érheti akármi, érezhet velőkig hasogató fájdalmakat, az úr akkor is úr, azaz fegyelmezett, makulátlan, bensőleg, lelkileg érintetlen marad. Innen van, hogy az erős jellem egyúttal tiszta jellem is.

Erdő Péter hozzátette, Ervin Gábor szinte prófétai erővel látta előre a saját sorsát. 1944-ben a Magyar Szent Kereszt Egyesület titkáraként tevékenykedett, amely egyesület vezetője Apor Vilmos püspök volt, s amely segítette Angelo Rotta vatikáni nuncius embermentő tevékenységét. Erdő Péter hangsúlyozta, titkárként Ervin Gábor rengeteget tett az üldözöttek elrejtéséért, mentéséért. – Ezért a tevékenységéért végül a nyilasok letartóztatták, és itt a közelben, a nyilasházban megkínozták. Szemtanúk nyilatkoztak később arról, hogy korbácsolták, verték, azokat a fájdalmakat, amiket itt a könyvben leírt, személyesen is végigélte. Ezek után a vértanúság megkoronázásaként itt, ezen a helyen az édesanyjával együtt lőtték bele a Dunába – idézte fel a bíboros.

Igazi példakép lehet

Erdő Péter arról is beszélt, hogy ebben a meggyőződésben kérték ki a püspöki kar hozzájárulását a szentté avatási ügy elkezdéséhez, megkezdve az anyaggyűjtést, a régi tanúvallomások és az új visszaemlékezések regisztrálását.

Depaula Flavio atya hangsúlyozta, már megkezdték a munkát, hogy az egyházmegyei szakaszban összegyűjtsék mindazokat az adatokat, kutatásokat levéltárakból, az állambiztonsági hivataloktól, egyetemektől, amelyek Ervin Gáborral kapcsolatosak. – Azt is felkutattuk, hogy Ervin Gábor a Maros utcai házban – ahol emléktábla őrzi a nevét – nemcsak a saját lakásában bújtatott zsidókat, hanem több lakással is kapcsolatban volt, ahol szintén bújtatta őket. Nagyon különleges személyiség, nemcsak pap, nemcsak vértanú, nemcsak filozófus, nemcsak hittanár, hanem egyben kell nézni a személyiségét, és így igazi példakép lehet – fejtette ki a posztulátor.

Húsvéti boldoggá avatás

Miközben újabb magyar személy kanonizációja kezdődhet tehát meg, a magyar hívek nagy ünnepre készülnek. Mint ismert, április 26-án, szombaton avatják boldoggá Veszprémben a 24 évesen Krisztusért életét adó Bódi Mária Magdolnát. Ferenc pápa tavaly május 23-án ismerte el az 1945. március 23-án egy szovjet katona által hat golyóval megölt fiatal lány vértanúságát.