Hirdetés

A politikatudomány egyik közhelyszerű alapvetése, hogy a kormánypártok népszerűsége a kormányzati ciklus közepe felé haladva csökken, míg az ellenzéké erősödik – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. Hozzátette: Magyarországon ugyanakkor ilyen trendet jelenleg nem tapasztalunk, hiszen a

2022-es balliberális összefogás hat pártjának a támogatottsága jelenleg jóval alacsonyabb, mint az elmúlt 13 év ugyanezen időszakában bármikor.

Az elemző emlékeztetett: a DK 2011 októberében jött létre, a Párbeszéd 2013-ban, míg a Momentum 2017-ben, azonban ezek a szereplők a már meglévő balliberális szavazótábort osztották tovább, új választókat nemigen tudtak bevonzani. A Jobbik kapcsán pedig hangsúlyozta: 2010-ben nemzeti radikális pártként került be a parlamentbe, de az idő előrehaladtával egyre többször működött együtt a balliberális oldallal, míg a 2022-es parlamenti választásra megvalósult a teljes közös lista közöttük.

Felhívta a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatatlansága miatt a nyilvánosságra kerülő adatokat mindig érdemes átlagolni és ezeket az átlagolt adatokat havi bontásban, akár trendszerűen vizsgálni. Ennek megfelelően az elemző az októberi felmérések adatait átlagolva elmondta, jelenleg 35 százalék a 2022-es balliberális összefogás pártjainak összesített támogatottsága, míg 2011 októberében (akkor még a Párbeszéd és a Momentum nélkül) 47 százalékon, 2015 októberében (akkor még a Momentum nélkül) 51 százalékon, 2019 októberében pedig 40 százalékon álltak.

Deák Dániel az ellenzéken belüli erőviszonyokat részletezve aláhúzta: az adatok alapján

egyértelműen a DK vált a balliberális oldal egyeduralkodójává,

a párt stabilan tartja a 17 százalék körüli támogatottsági szintet, míg a 2022-es választás utáni nyáron még csupán 10 százalékot mértek neki. A többi párt kapcsán érdemi változás nem tapasztalható, a Momentum nem tudott profitálni az elmúlt időszak eseményeiből, a kordonbontás sem volt hatékony eszköz ehhez, míg a balliberális összefogás további pártjai a parlamenti bejutási küszöbön vagy az alatt található.

Az elemzés teljes leiratát IDE KATTINTVA a XXI. Század Intézet honlapján nézhetik meg, azt a fenti videóban hallgathatják meg.

Korábban írtuk