Újabb nemzeti konzultációt indít a kormány

A kormány a keddi ülésén a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten a Kormányinfón

Gulyás Gergely hozzátette, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít.

A miniszter ezt azzal indokolta: az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és bár látják, Brüsszelben „egyre nagyobb a hajlandóság” arra, hogy ott döntsenek ezekről, a kormány ezt nem fogadja el. Hozzátette: a magyar választóknak van lehetősége arra, hogy véleményt mondjanak – elsősorban a választásokon, két választás közötti időszakban pedig akár nemzeti konzultáció segítségével is -, milyen eszközökkel kell egy hatékonyabb, a növekedést szolgáló gazdaságpolitikát elindítani.

Hangsúlyozta: a növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, hogy ne csatlakozzon a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövesse azokat a „brüsszeli diktátumokat”, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges. Mindenhonnan, nyugatról és keletről is várjuk a befektetéseket, a Nyugattal és a Kelettel is kereskedünk – jelentette ki a miniszter, aki azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a magyar gazdaságban megjelenő technológiák a világ legjobbjai közé tartozzanak.

„Ha ez amerikai, akkor amerikai, ha német, akkor német, ha kínai, akkor pedig kínai”

– tette hozzá.

Gulyás Gergely a kormány által elfogadott akcióterv legfontosabb céljának azt nevezte, hogy a magyar gazdasági növekedés a következő években 3 és 6 százalék között legyen, valamint, hogy ez a növekedés a társadalom lehető legszélesebb rétegeit érintse, különösen a magyar családokat, a magyar mikro-, kis és közepes vállalkozásokat.

A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel fogja támogatni: a kabinet törekszik arra, hogy kiszámítható, lehetőleg 3 éves bérmegállapodást kössenek a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, ami jelentős mértékű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tesz lehetővé a magyar gazdaság céljaival összhangban.

Emellett munkáshitel programot indítanak, valamint a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt megduplázzák, első alkalommal jövő év július elsejével 50 százalékkal emelik, majd további 50 százalékkal 2026 január elsejével.

A megfizethető lakhatással kapcsolatban közölte: bővíteni fogják a kollégiumi férőhelyeket elsősorban a felsőoktatási hallgatók számára, országosan fiataloknak szóló lakásprogramot fognak meghirdetni, valamint vidéki otthonfelújítási programot indítanak.

A kormány lehetővé teszi, hogy a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát átmenetileg lakásfelújításra is fel lehessen használni, valamint lehetséges lesz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló átmeneti lakáscélú felhasználása is – ismertette.

A munkáltató által adható lakhatási támogatásra is adókedvezményt fog biztosítani a kormány, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, eddig is létező, kedvezményes 5 százalékos áfakulcsot legalább 2026 végéig fenntartják, valamint 5 százalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafont fognak bevezetni. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már több alkalommal tárgyalt a bankokkal – jelezte.

Gulyás Gergely úgy értékelte: Budapest súlyos lakhatási gondokkal néz szembe, amelynek megoldása elsősorban a főváros feladata lenne, azonban Budapest a korábbi városvezetéstől, Tarlós Istvántól megörökölt, több mint 200 milliárd forintos vagyont, úgy élte fel, hogy ezt a problémát nem tudta kezelni

Elmondta: a kormány a magánszálláshely szolgáltatás, az Airbnb feltételeit szigorítani akarja. Jelezte, hogy ezzel kapcsolatban nincs még konkrét döntés, meg kell vizsgálni, hogy az Airbnb milyen mértékben járul hozzá a lakbérek növekedéséhez, ami különösen a fővárosban robbanásszerű volt.

A kormány a lakásbérleti díjakat és a szerződési feltételeket is megvizsgálja, de – hangsúlyozta Gulyás Gergely – szemben néhány nyugat-európai gyakorlattal, „kommunista gyakorlatot” nem akarnak sehol sem bevezetni, és a tulajdonjog feltétlen tiszteletét fontosnak tartják. A miniszter azt is elmondta: a kormány kis- és közepes vállalkozások érdekében meghirdeti a Demján Sándor tőkefinanszírozási programot.

A kormány elindítja a kkv-k beruházásélénkítő támogatási programját, valamint a digitalizációt is forrásokkal támogatja. A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében az éves kamatot 3,5 százalékra csökkentik, az Eximbank exportösztönző hitelprogramját újraindítják, valamint az Eximbank és a Nemzeti Tőkeholding együttműködésében egy kifektetési program is kezdődik – ismertette.

A kkv-kat érintő európai uniós programokat és kifizetéseket a kormány felgyorsítja, illetve csökkenti a vállalkozások adminisztrációját, így például nő a kötelező könyvvizsgálati értékhatár, illetve a legkisebb cégek mentesülni fognak a kötelező könyvvizsgálat alól

– közölte. Hangsúlyozta: a kkv-k a magyar gazdaság gerincét jelentik, a legtöbb munkahelyet ők biztosítják, ezért megerősítésük a bérek növeléséhez is jelentős mértékben hozzá tud járulni.

A miniszter összegzése szerint ezek az intézkedések hozzájárulnak a bérek emelkedéséhez, a magyar gazdaság és ezen belül a kkv-k megerősítéséhez, a munkahelyek megvédéséhez és ahhoz, is, a magyar gazdasági növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen a következő években.

A kormány a keddi ülésén a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten a Kormányinfón.

Gulyás Gergely hozzátette, a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít.

A miniszter ezt azzal indokolta: az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és bár látják, Brüsszelben „egyre nagyobb a hajlandóság” arra, hogy ott döntsenek ezekről, a kormány ezt nem fogadja el.

Hozzátette: a magyar választóknak van lehetősége arra, hogy véleményt mondjanak – elsősorban a választásokon, két választás közötti időszakban pedig akár nemzeti konzultáció segítségével is -, milyen eszközökkel kell egy hatékonyabb, a növekedést szolgáló gazdaságpolitikát elindítani.

Hangsúlyozta: a növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország törekedjen a gazdasági semlegességre, hogy ne csatlakozzon a kereskedelmi háborúkhoz, ne kövesse azokat a „brüsszeli diktátumokat”, amelyek Európát arról akarják meggyőzni, hogy üzletelni csak és kizárólag ideológiai alapon lehetséges.

Az elmúlt két évben több mint 136 milliárd forint összegű kormányzati beruházás jött létre, összességében 31 projektben – közölte Vitályos Eszter.

A kormányszóvivő elmondta: egymilliárd forint jutott óvoda- és bölcsődefelújításokra, több mint 1,3 milliárd forint összegű közlekedésfejlesztési beruházás és útfelújítás zajlott, 4,2 milliárd forintból pedig tíz településfejlesztési beruházás történt.

Mintegy 6 milliárd forintos összegben készültek el beruházások a gazdaságfejlesztés területén, de az oktatás, a közművelődés, a sport, az egészségügy és a szociális szféra területén is jelentős projektek zárultak le – sorolta a kormányszóvivő.

Emlékeztetett arra is, hogy már több mint 200 ezren töltötték le a Digitális Magyarország mobilalkalmazást, az Egészségablak alkalmazáson keresztül pedig már több mint 80 egészségügyi intézményt lehet elérni, a járóbeteg szakrendelőkbe időpontot foglalni.