Újabb támadás előtt áll Magyarország
Orbán Viktor szerint akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre újra próbálkoznak.Újabb támadás előtt áll Magyarország, mert akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre újra próbálkozni fognak, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.
Fotó: MTI, Máthé Zoltán
A kormányfő rámutatott: Magyarország álláspontjának súlyt adott a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2,3 millió ember véleménye. A miniszterelnök köszönetet mondott a konzultációban résztvevőknek.
Orbán Viktor hozzátette, mások meggyőzésében egyelőre nem járt sikerrel Európában, a kvótát szorgalmazók száma változatlan, akik a márciusban esedékes következő csúcson ismét érvelni fognak álláspontjuk mellett.
Csupán időt nyertünk, de „aki időt nyer, életet nyer”. Európában az elmúlt időszak választásain rendre a bevándorlást korlátozni kívánók erősödtek – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: arra számít, hogy ez folytatódni fog.
Azt mondta: folyamatosan gyengülnek a nemzeti választásokon azok, akik kevert népességű Európát akarnak, és akik szerint a fejlődés útja a keresztény társadalmak megszűnése.
„Ki kell tartani egészen addig, amíg a közép-európaiak után a nyugat-európai emberek is elég erősek lesznek ahhoz, hogy a demokratikus eszközeiket, a választást arra tudják felhasználni, hogy a vezetőiket rákényszerítsék, hogy az embereknek tetsző, a bevándorlást elutasító politikát folytassanak” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszámolt a visegrádi országok döntéséről, miszerint jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak Olaszországnak, hogy feltartóztathassa a migránsokat tengeri határain.
Mint mondta, minden jelentés szerint a következő években sok tízmilliós mozgás kezdődik elsősorban Afrikában, ennek egyik útvonala pedig Olaszországon át vezet Európába.
Ezt le kell zárni, ha Olaszországot nem védjük meg, akkor Európát sem tudjuk – szögezte le.
Ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben.
A kormányfő méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az Európai Unió eljárását, és leszögezte: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa.
A lengyelek elsöprő többsége a bevándorlásról ugyanúgy gondolkodik, mint a magyarok – fűzte hozzá.
Rámutatott arra is: Lengyelországba tízezer szám érkeztek migránsok a volt szovjet területekről, és több mint egymillió ukrán is, ezt azonban az unió, „amely mindent egy kaptafára akar ráhúzni”, nem veszi figyelembe.
Csak azt tartja problémának, amely a nyugati országok számára probléma – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szólt arról is, hogy nem érkezett visszautasíthatatlan ajánlat az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi” – mondta, hangsúlyozva: az eurózónához történő csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani.
Orbán Viktor szerint ehhez nem új eszköz kell, hanem az eddigiek hatékony továbbvitele, a kohéziós források pénzügyi alapjainak megerősítése.
Hamvában holtnak ítélte azt a próbálkozást, hogy az uniós források biztosítását a jogállamisághoz kössék, mert, mint mondta, ezt a közösség alapszerződése, jogrendszere nem teszi lehetővé.
Magyarország sok pénzt fizet be, és komoly forrásokhoz is jut, amellyel azonban az unió is jól jár, azzal, hogy pénzt ad, „valójában keresnek rajtunk” – mondta.
„Semmi olyan nem történik, amiért hálásnak kell lennünk” – fogalmazott Orbán Viktor, hiszen az egész rendszer kölcsönös érdekeken nyugszik.
Kijelentette azt is, hogy a magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető, hiszen annak motorja az emberek munkája.
Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll, és a gazdaság elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy esetleges változáshoz, egy új helyzetben is sikeres lenne – hangoztatta.
Orbán Viktor, aki szerint idén kiderült, hogy a mindennapi élet keresztény alapjai sokkal erősebbek Európában, mint azt sokan gondolták, az interjút azzal zárta: 2017-ben azt tanulta meg, hogy a választott politikai vezetők elsőrendű feladata a kereszténység védelme lesz.
(MTI)
