Újabb uniós állam esett neki hazánknak a Barátság vezeték miatt
A héten ismét feszültségbe torkollott Szijjártó Péter külügyminiszter nemzetközi kommunikációja, ezúttal Litvániával. Kestutis Budrys litván külügyminiszter az X-en méltatta az ukrán drónparancsnokot, Robert Brovgyit, akit Magyarország a Barátság kőolajvezeték elleni támadás miatt tiltott ki. Budrys „szégyenteljesnek” nevezte a magyar döntést, és kijelentette: Litvánia kapui mindig nyitva állnak Brovgyi előtt – írja a Világgazdaság.
Szijjártó Péter erre azonnal visszavágott:
„Szégyenteljes, hogy valaki olyan cselekedetet védelmez, amely egy EU-tagállam energiabiztonságát veszélyezteti.”
A magyar kormány ugyanis úgy látja, a vezeték elleni támadás közvetlenül érintette az ország ellátásbiztonságát, és ennek súlyát nem lehet félvállról venni.
A vita hátterében ott húzódik a Barátság-kőolajvezeték ügyének folytatása is: a kormány a támadás után rendkívüli válaszlépéseket hozott, Ukrajnával szemben súlyos döntéseket foganatosítva. Ez nemcsak diplomáciai üzenet volt Kijevnek, hanem figyelmeztetés is az EU-partnerek felé, hogy Magyarország az energiabiztonságot stratégiai kérdésként kezeli.
Budrys mindeközben azzal vágott vissza, hogy Litvánia már elérte a teljes energiafüggetlenséget Oroszországtól, és szerinte Magyarország is megtehetné ugyanezt, ha lenne hozzá politikai akarat. Ez azonban inkább szimbolikus fricskának tűnt, hiszen a litván modell egy kis, balti állam esetében működhet, de a magyar gazdaság és infrastruktúra teljesen más adottságokkal bír.
A teljes cikket IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatják el.
