Újjászülető ékszerdoboz

Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre többen keresik fel a Velencei-tavat, hogy szabadidejüket a partközeli településeken töltsék el. Bár a környék legnagyobb vonzerejét még mindig a strandok jelentik, ma már a kerékpárosok, a kirándulók és a fesztiválozók is előszeretettel látogatnak el hazánk harmadik legnagyobb természetes állóvizéhez.

Fotó: MTI, archív

A Velencei-tó a 80-as években hazánk egyik legfejlettebb üdülőhelyének számított, ám a források megvonása és a természetes amortizáció miatt népszerűsége erősen visszaesett: hanyatlásnak indult a kempingturizmus, csökkent az itt eltöltött vendégéjszakák száma, és az infrastruktúra is jelentősen leromlott. Gyakorlatilag a 2000-es évekig nem történt változás a környéken, a parton és a városközpontokban megállt az idő, a retróhangulat pedig szép lassan nyomasztóvá vált az itt élők és az ide látogatók számára is. A változásra egészen a 2000-es évek közepéig kellett várni: az uniós támogatások és a környéken sorra nyíló szupermarketek alaptőkét biztosítottak a helyi fejlesztésekhez. Az elmúlt 8-10 évben a tó körüli települések robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül, ami pozitív változást indított el a környék turizmusában.

Már most is képtelenség leejteni egy gombostűt is a velencei plázson, pedig csupán néhány hete annak, hogy beköszöntött a nyár Magyarországon. Akár az olasz tengerparton, itt is homok, csíkos napernyők és nyugágyak fogadják az érkezőt, no meg gyerekzsivaj és hömpölygő emberáradat, ahogy az a vízpartokon lenni szokott. Nem volt ez mindig így, pár éve még ez a fürdőhely is csupán egy része volt a Velencei-tó elhanyagolt partszakaszának. Ám a szocializmus öröksége már a múlté, elbontották az itt éktelenkedő lepusztult épületeket és a parti betongyűrűt, 2014-ben pedig megnyitották a velencei korzót: egy 20 hektár területen kialakított turisztikai attrakciót, többfunkciós közösségi teret és városközpontot, mellette pedig az ország egyik legszebb, homokos szabadstrandját.

Ma már alig találni parkolóhelyet a környéken egy-egy hétvége alkalmával, sőt az ide érkező vagy innen távozó vonatok is rendre zsúfolásig telnek, ami nem meglepő, hiszen a Budapest–Székesfehérvár közötti vasúti szakasz felújításának köszönhetően Velencére a fővárosból akár már harminc, Fehérvárról pedig mindössze tizenöt perc alatt el lehet jutni, ráadásul az új FLIRT motorvonatok fedélzetén, immár tiszta, kényelmes, légkondicionált, alacsonypadlós kocsikban utazva.

A tó körül futó kerékpárutat – amely érinti a plázst is – 2011 nyarán fejezték be és adták át a közönségnek. A mintegy 30 kilométeres, kisgyerekek számára is könnyen teljesíthető pálya azóta olyan népszerűvé vált, hogy a tavaszi, nyári és kora őszi hétvégéken valóságos csúcsforgalom alakul ki rajta. A tókör vonzerejét a kisvállalkozók is kihasználják: az elmúlt években számos büfé és étterem nyílt az út mentén, illetve a biciklikölcsönzők száma is megszaporodott a környéken.

– A kibővített és megújult kerékpárút, valamint az egészséges életmód iránti érdeklődés általános növekedése, a biciklizés iránti kedv fokozódása is hatással van a forgalmunkra, évről évre egyre többen keresik fel a Velencei-tavat, hogy körbetekerjék. Mivel nemcsak egyéni vendégeket fogadunk, hanem komplett osztálykirándulásokat is szervezünk, értelemszerűen a tanév vége körüli időszakban, május végén, június elején ugrik meg leginkább a hozzánk érkezők száma. Örülünk, hogy ma már a tókör háromnegyedét lefedi a bicikliút, korábban ugyanis jóval nagyobb szakaszt kellett megtenni a főút mentén. A biztonságosabb körülmények mindenki számára vonzóbbá tették az útvonalat – mondja Bodor Péter, a 2012-ben megnyílt Gesztenye biciklikölcsönző tulajdonosa, vezetője.

Fotó: MTI, archív

A déli parton fekvő települések közül nemcsak Velencén, hanem Gárdonyban is történtek jelentős változások a közelmúltban. 2015-ben átadták a Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) megújult agárdi telephelyét. A rendszerváltás előtti korszakot idéző egykori épületeket eltüntették, helyükön ma egy modern komplexum található. A több mint kétmilliárd forintból megvalósult beruházással egy, a kontinensen is egyedülálló korai fejlesztő és rehabilitációs központ jött létre sérült és fogyatékossággal élő gyerekek számára. Az intézmény évente mintegy kétezer embernek nyújt segítséget, a jövőben pedig otthont adhat nagyobb volumenű sportrendezvényeknek is.

A létesítményt érintő munkálatok idén ősszel folytatódnak: a partfal-rekonstrukció keretében a hozzá tartozó kikötőt is felújítják. A tó vasbeton szerkezetű falai, amit a 60-as, 70-es években építettek, mára teljesen amortizálódtak, és nem felelnek meg a kor környezeti és társadalmi-gazdasági elvárásainak sem, ezért 2013-ban döntés született a teljes rekonstrukcióról. Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője korábban elmondta, a munkálatok során olyan lejárókat és lidókat, vagyis homokos strandokat alakítanak ki, amelyekkel a kiépített betonfalak megszűnnek, és természetes partszakasz alakul ki. A 14 milliárd forintos kiemelt kormányzati beruházás, amely hatással lesz a víz teljes élővilágára, a helyiek életére, a horgászatra és a turizmusra egyaránt, 2021 nyarán fejeződik be.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Velencei-tó idegenforgalma tovább növekedjen. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően már most is szép eredményeket tud felmutatni a két leglátogatottabb település: Gárdonyban a vendégéjszakák száma 2005-höz képest több mint másfélszeresére, Velencén pedig négyszeresére nőtt. Továbbra is gondot jelent ugyanakkor, hogy a legtöbb turista mindössze két-három napot tölt el itt. Bár az elmúlt években a Velencei-tó környékén megszaporodtak a nagyszabású rendezvények, a programkínálat még mindig bővítésre szorul, a szakemberek szerint az infrastruktúra további fejlesztése mellett ez az, amin a jövőben feltétlenül változtatni kell.