A révfülöpi kikötőben horgonyoz a Szent Jupát
Újra vízen a legendás magyar földkerülő vitorlás
Negyven évvel ezelőtt, 1985. szeptember 26-án indult útnak Opatija kikötőjéből Fa Nándor és Gál József, hogy Balaton 31 típusú vitorlásukkal, a Szent Jupáttal első magyarként körbehajózzák a Földet. A legendás vitorlást a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakemberei restaurálták, és szeptember végén eredeti pompájában és működőképes állapotban ismét vízre bocsátották. A hajót a révfülöpi Cholnoky Jenő Kikötőben bárki megnézheti, történetét pedig egy kültéri tablókiállításon meg is ismerheti.
Két év és mintegy hetvenezer kilométer volt Fa Nándor és Gál József mögött, amikor 1987. szeptember 12-én legendás vitorlásukkal, a Szent Jupáttal befutottak Opatija kikötőjébe. És, bár indulásuk napján sokan egy lyukas garast nem adtak volna küldetésük sikeréért, visszaérkezésükkor már hatalmas tömeg és magyar zászlók serege várta az első magyarokat, akiknek sikerült egy vitorlással körbekerülniük a Földet.
Ráadásul nem is akármilyennel! Merthogy a 9,5 méter hosszú és 3 méter széles hajójukat – pénz híján – saját kezükkel építették, hiszen miután 1981 nyarára kölcsönök segítségével megvették a Balaton-31-es vitorlásuk héját, további három évet dolgoztak tökéletesítésén. A magyar kajak-kenusok kitalált védőszentje után Szent Jupátra keresztelt hajót 1984-ben először a Balatonon, majd egy évvel később az Adrián próbálták ki, hogy aztán 1985. szeptember 26-án elinduljanak vele földkörüli útjukra.
A két vitorlázó 717 nap alatt 12 országban kötött ki, mindeközben megküzdött több óriási viharral és akár nyolc-tízméteres hullámokkal is.
Hazatérésüket követően a hajót előbb a Balatonon tartották, majd 1996-ban átadták a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak megőrzésre, ahol Farkas Bertalan űrkabinja mellett állították ki. A múzeum azonban időközben elköltözött, a Szent Jupát raktárba került, ám szerencsére nem sokáig. 2024-ben ugyanis – a földkerülés negyvenéves jubileumához közeledve – a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum összefogott, és megkezdődött a vitorlás teljes körű restaurálása: felújították a hajómotort, javították a víz alatti és feletti részeket, kicserélték az elöregedett fedélzeti plexiablakokat, valamint megtörtént a külső burkolatok polírozása is. Megújult az árbóc teljes mozgókötélrendszere, az eredeti földkerülő vitorlák védelme érdekében pedig két új vitorlát szereltek fel. A felújítás mára befejeződött, a Szent Jupát pedig immár teljes pompájában és működőképes állapotban újra a révfülöpi kikötőben horgonyoz. Szeptember végi vízre bocsátásával egyidejűleg egy 700 napos programsorozat is kezdetét vette azzal a céllal, hogy bemutassa a hajó és az út történetét, a vállalkozás kulturális jelentőségét.
A Szent Jupát története a magyar leleményesség és a lehetetlent nem ismerés szimbóluma. Egy tengerparttal nem rendelkező, a vasfüggöny mögé zárt ország két kispénzű, ám kalandvágyó fiataljának álma volt ez. Olyan álom, amelyet napjainkban egyetlen valamirevaló, üzleti tanácsadással, kockázatelemzéssel foglalkozó cég sem méltatna figyelemre. Egyetlen kockázati tőkealap sem finanszírozna. Jobban belegondolva valóban minimális volt rá az esély, hogy meg tudják valósítani a nagy tervet. Minden racionális várakozás szerint el kellett volna bukniuk, nem lett volna szabad, hogy sikerüljön. És mégis sikerült. Ez azt kell, hogy üzenje nekünk és a mai fiataloknak egyaránt, hogy az álmainkat akkor sem szabad feladni, ha az egész világ az ellenkezőjéről akar meggyőzni bennünket – emelte ki a jubileumi esemény kapcsán Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.
A Szent Jupát 700 napja rendezvénysorozat keretében az érdeklődőknek számos további program mutatja majd be a hajózás, a balatoni vitorlázás, és nem utolsó sorban az emberi teljesítmény legfontosabb pillanatait.
