Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa beszédet mond az I. világháborús emlékmű újraavatásán a szilágysomlyói református templom mellett 2022. március 27-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Hirdetés

Az első világháborúban elesett hősök emlékműve eredetileg a kisváros központjában, a romos Báthory-vár területén állt. A turulmadaras oszlop oldalába a háborúban elesett szilágysomlyói magyar és román hősök nevét vésték. A kommunista diktatúra idején előbb a turulmadarat, majd a hősök névsorát távolították el az emlékműről. A turul helyére ortodox kereszt, a nevek helyére olyan tábla került, amely a román nemzet egyesítéséért, Románia szabadságáért és függetlenségéért elesett hősök emlékét idézte.

Az emlékmű eredeti formájában való visszaállítását Erdei János helyi történelem és földrajztanár, a 16-os Báthory István Cserkészcsapat vezetője kezdeményezte és valósította meg. Az újraállított emlékmű a református templomkertbe került.

Erdei János az MTI-nek felidézte, hogy 2015. március 15-én fogalmazták meg az emlékmű újraállításának célját, és hét év munkája árán valósult meg a terv. Ez idő alatt személyesen kereste fel a szilágysomlyói magyarokat adományokat gyűjteni. Mint elmondta, az emlékmű közadakozásból épült újra, a vállalkozóvá lett egykori tanítványai segítségével, akik ingyen biztosították a munkagépeket, a szakembereket. Kiemelte ugyanakkor a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap hárommillió forintos támogatását, és azt is, hogy a helyi politikai vezetők segítettek megszerezni az engedélyeket.

A munkálatok során lebontották a Báthory-vár udvarában állt emlékművet, megszámozott építőelemeit restaurálták, és újraépítették az új helyszínen. A vasárnapi avatóünnepséget megelőző istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hirdette az igét.

Korábban írtuk

Az emlékmű avatásán Szilágyi Péter miniszteri biztos úgy fogalmazott: az első világháború tragédiája kitörölhetetlen folt a történelemből, a világháború utáni békekötés pedig máig vérző seb a magyar szívekben.

„Az évek során területeket téptek ki, emberi kapcsolatokat szakítottak szét, utcatáblákat vertek le, emlékműveket távolítottak el, hamis prédikátorok néhol újraértelmezték a történelmet. De egy dolgot nem vehetnek el tőlünk, ezek pedig az emlékeink. Biztatom önöket arra, hogy elődeik elmesélt emlékeit őrizzék és örökítsék meg, mert ez is segít abban, hogy életben tartsuk nemzetünket” – jelentette ki a miniszteri biztos.

Szilágyi Péter valóságos csodának nevezte, hogy száz évvel a trianoni döntés után is egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni.

A 14 400 lakosú Szilágysomlyón a lakosság 23 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.