Újraindul a magyar vakcinagyártás

– Nem tudjuk még, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus – állapítja meg György László, az Innová­ciós és Technológiai Minisztérium államtitkára. – Az biztos, hogy koronavírus elleni vakcinákra a jövőben is szükség lesz, akár az új variánsok kapcsán, akár a felnövekvő generációk számára. A nemzeti oltóanyaggyár tervezése már 2017-ben megkezdődött. A döntést a patrióta szemléletmód alapozta meg, ami 2010 óta jellemzi a magyar gazdaságpolitikát. Ez nem új keletű dolog, az összes olyan nemzetre jellemző, amelyik sikerre vitte gazdaságát. Ennek lényege bizonyos területeken az önellátás, ami különösen válsághelyzetben fontos. Aztán az elmúlt egy év is megmutatta, vészhelyzetben mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny tud lenni egy ország, gyakorlatilag élet-halál harc folyt maszkokért, lélegeztetőgépekért, amelyekből mi, magyarok elegendő kapacitást építettünk ki az elmúlt évben.

A gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár szerint a neoliberális gazdaságpolitika következménye, hogy az országban száz éven át jól működő, számottevő vakcinagyártás megszűnt, az ezzel kapcsolatos tudásunk, képességeink elvesztek.

– Miután a korábbi kormányok külföldi cégeknek privatizálták a magyar iparvállalatokat, a vevők a gyártókapacitások megszüntetésével szereztek maguknak piacot – így az államtitkár. – Kiderült, hogy külföldön védik a nemzeti vállalatokat, illetve a termelés elsődleges célja először a saját piac kiszolgálása, és csak utána következnek a többiek. Mi szívesen működünk együtt a nemzetközi szereplőkkel, ha azt látjuk, hogy know how-t telepítenek ide, hogy a jelenlétük révén fejlődnek az egyetemek, és a magyar munkavállalók magasabb bért vihetnek haza. Bizonyos területeken pedig szükségét látjuk annak, hogy a saját lábunkra álljunk. Ez nem lehetetlen vállalkozás.

A magyar vakcinagyártásnak jelentős hagyományai vannak, a két világháború között a világ öt legjobbja között tartották számon. Ennek is köszönhető – a védőnői hálózat megszervezése, illetve az átfogó bábaképzés mellett –, hogy a csecsemőhalálozás századfordulós aránya, amikor ezer megszületett gyerek közül 180 nem élte meg az első évét, a két világháború közötti időszakra a korábbi felére, 1999-re pedig nyolcra csökkent. Magyarországon száz éven keresztül magas szinten folyt a vakcinák fejlesztése és gyártása is. Ahogy arról dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal korábbi járványügyi főosztályvezetője beszámol A magyar oltóanyaggyártás című írásában, számos felfedezés és jelentős modernizálás zajlott le Magyarországon a XX. században. Például a diftéria, ismertebb nevén a torokgyík ellen eleinte három oltássorozatra volt szükség a védettséghez, aminek megszervezése országszerte komoly nehézséget okozott. Ezt a hátráltató tényezőt Faragó Ferenc küszöbölte ki, aki 1933 őszétől Európában elsőként vezette be az új eljárással készült anatoxint: ez egyetlen oltással is kilencvenszázalékos védettséget nyújtott. Később Ujhelyi Károly munkájának eredményeként a szamárköhögés ellen is sikerült felvenni a harcot egy diftériával kombinált oltóanyag segítségével. A veszettség kórokozója, a lyssavírus okozta városi járványt 1941-re a kutyák kötelező védőoltásával sikerült felszámolni, ami szintén nagyon újszerű, radikális lépés volt. Dr. Takátsy Gyula pedig az influenzavírusok új biológiai tisztítási és koncentrálási eljárását alapozta meg, felfedezéseivel lehetőség nyílt egy ártalmatlanított, teljes vírust tartalmazó vakcina előállítására. Az 1968–69-es influenza-világjárvány idején egymillió adag oltóanyagot voltunk képesek legyártani, amikor például az Egyesült Királyság ebben az időszakban csupán 200 ezer dózis előállítását tudta megoldani.

A rendszerváltás utáni leépítéseknek köszönhetően csak az influenzavakcina gyártása maradt meg Magyarországon, amit a Fluart Kft. végez, a többi oltóanyagot importáljuk. Csakhogy előfordulnak hiányhelyzetek, például a BCG, a tífusz, a tetanusz, a meningokokkusz és a kanyaró elleni oltóanyag-ellátás nemegyszer akadályba ütközött a külföldi beszállító miatt. Ez vagy közvetlenül jelent kockázatot a betegekre nézve például a tetanusz esetében, vagy gyengíti az oltási rendet, amivel veszélybe kerül a társadalom megfelelő szintű, hosszú távú védettsége.

A Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozásának feladatát a Debreceni Egyetem (DE) kapta négy évvel ezelőtt. A városban hagyományosan jelen van a gyógyszeripar, az egyetemi háttér pedig lehetőséget nyújt a kutatás-fejlesztéshez és a képzéshez is. A tervek szerint minden Magyarországon használatos oltóanyagot itt fognak majd legyártani, illetve fontos elvárás, hogy a termékek a nemzetközi piacon is versenyképesek legyenek. Egy DE által létrehozott gazdasági társaság fogja ellátni a gyár építésével kapcsolatos feladatokat, miközben a létesítmény egyetemi tulajdonban marad.

Tehát a DE a saját fejlesztésű oltóanyag előállítása mellett a kötelező és ajánlott vakcinák licencét vagy technológiai leírását szerzi be, illetve technológiák fejlesztésére is készül. Cél még, hogy új típusú oltóanyagok fejlesztése is szóba jöhessen, beleértve a vektor- és az RNS-alapúakat is. A sajtótájékoztatókon elhangzott nyilatkozatok szerint a fejlesztések tekintetében a nemzetközi mintákhoz hasonlóan – ahogy például az Oxford-AstraZeneca esetében működött együtt az egyetem és a vállalat – a DE az ország egyetlen vakcinagyártójával, a Fluarttal kezdett együtt dolgozni. Ennek keretét a FIEK-projekt (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ) adja, és a közös munka lehetővé teszi, hogy a fejlesztések alkalmasak legyenek a tömeg­gyártásra, a kutatási eredmények termékké váljanak. A 27 ezer négyzetméteres gyár felépülése után a FIEK annak kutatási osztályaként fog tovább működni.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint a beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forintot tesz ki, ezen belül a koronavírus elleni vakcina gyártóegysége 6,7-7 milliárd forintba kerül majd. Itt a gyártás várhatóan 2022 második felében kezdődik, míg a védőoltások szélesebb spektrumát gyártó üzem 2025-ig készül el.

A magyar koronavírus elleni vakcináról egyelőre annyit tudni, hogy hagyományos technológiával készül, teljes, inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag lesz, és a DE a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együtt fejleszti. Ez hatásos és biztonságos technológia, kipróbált módszer, a hasonló, kínai koronavírus elleni oltás hatásosságát immár nemzetközi és magyar vizsgálatok is bizonyítják. Dr. Szilvássy Zoltán klinikai farmakológus, a DE rektora sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar oltóanyagból már négy liter áll rendelkezésükre, és állatkísérleteket folytatnak. Hozzátette: a változékony kórokozókhoz is gyorsan tudnak majd alkalmazkodni, egy hónap alatt képesek lesznek lekövetni ezzel a technológiával az új mutációkat.