Újravarrni a világot

Szájról szájra jár a jó híre az adományokból működő gödöllői Zöld Varrodának, amely az országos és helyi hírportáloknak, médiafelületeknek, közösségi felhívásoknak, városi műhelyeknek köszönhetően egyre népszerűbb. Nemrég egy német közszolgálati médium forgatócsoportja kereste fel őket, ami újabb lendületet adott az emberek adakozási kedvének. A közösség iránt fiatalok és idősebbek, szerényebb anyagi lehetőségűek és tehetősebbek is szép számmal érdeklődnek.

Jótékony klub

Folyamatosan érkeznek a ruhaadományok a gödöllői Civil Ház Szabadság úti épülete elé a helyi lakosság adakozókedvének jóvoltából. A felajánlás az intézmény udvari raktárába kerül, ahol szorgos kezek válogatják szét a ruhaneműt. A még használható darabokat a Zöld Varroda hölgyei rendbe teszik: kitisztítják, gombot, cipzárt varrnak rá, megöltik az esetleges szakadásokat. Az így elkészült öltözeteket vállfán akasztják ki a kerítésre, ahonnan a rászorulók lényegében anonim módon vihetik magukkal. A kezdeményezés az utóbbi években nagyon népszerűvé vált a településen.

Bódis Emese, a Civil Ház koordinátora, a Zöld Varroda egyik ötletgazdája arról tájékoztat, hogy a ruhaadományokból igyekeznek minél többet megmenteni. A kevésbé kelendő, divatjamúlt vagy sérültebb darabokat alapanyagként hasznosítják újra.

– Táskákat, szütyőket, terítőket, uzsonnástasakokat, székhuzatokat, pólószatyrokat varrunk, de például a Civil Ház kopott székeinek ülőkéit is mi varázsoltuk újjá régi, megunt farmernadrágokból, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen miközben a felújításon dolgoztunk, voltaképpen egy új szakmát is megtanultunk. Korábban sikerült megmentenünk négycsillagos szállodából származó, többzsáknyi leselejtezett fürdőköpenyt is. Melengette a szívünket a kárpátaljai magyar gyermekeknek szánt egyedi ülőpárnák, kötények, tornazsákok vagy éppen a határon túli református szeretetotthonoknak küldött takarók, mosózsákok elkészítése. De varrtunk kórházak számára mosdókesztyűket, infúziós kötözőket, felfekvési sebek megelőzésére alkalmas úgynevezett dekubituszpárnákat és nyakba akasztható előkéket is. Utóbbit a Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola lelkes diákjainak közreműködésével.

A Zöld Varroda Klub tagjai az elmúlt fél évtized során erős, egymást segítő közösséggé kovácsolódtak, miközben küldetésükké vált a hulladék csökkentése, a kidobásra ítélt ruhanemű megmentése és a rászorulók önzetlen támogatása.

Tevékenységük időnként túlmutat a varroda keretein, hiszen aktívan részt vesznek környezetük csinosításában is: az udvaron fűszerkertet építenek, az épület bejáratánál a korlátot díszítik fel mozaikokkal. A varrógépek működtetéséhez pedig alkalomadtán szívesen nyeregbe pattannak, hogy kipróbáljanak egy-egy áramtermelő biciklit is, amelyet egyéb újrahasznosított eszközök mellett Bíró Szabolcs, a Kezes-lábas Játszóház alapítója épít és bocsát a városlakók rendelkezésére a helyi rendezvényeken.

Pezsgő civil élet

A Civil Ház kiválóan alkalmas arra, hogy a városi polgárok kapcsolatot tartsanak egymással, hiszen évente mintegy tízezer látogatót fogadnak. Az intézményt nagyjából harminc, többek között egészséges életmóddal, idegenforgalommal, város- és környezetvédelemmel, sporttal, oktatással, idősüggyel foglalkozó civil szervezet használja váltakozó jelleggel, hosszabb-rövidebb ideig. A településen nagyon élénk a civil élet, az évente szeptember elején megrendezett Gödöllői Belvárosi Napok Civil utcájában számos szervezet jut bemutatkozási lehetőséghez.

– A varroda megalapításának gondolatát a Mol Magyarország vállalat egyik civilek számára kiírt fenntarthatósági pályázatán való részvétel indította el, öt ével ezelőtt – meséli Mandevillené Keresztényi Gizella. – Miközben a témán törtük a fejünket, Bódis Emese civil koordinátornak eszébe jutott, hogy jó lenne valamiképpen hasznosítani a raktárban elhelyezett, már kiválogatott, adományokból visszamaradt többzsáknyi textilhulladékot. Az emberek többségének nincs türelme varrni, rendszeresen a szemétbe dobják vagy egyenesen elégetik megunt, sérült ruhadarabjaikat. Olyanok is akadnak, akik kizárólag azért szabadulnak meg a holmijuktól, mert bepiszkolódott vagy elszakadt és úgy gondolják, hogy egyszerűbb újat venni, mint a régit megóvni. A pazarlásnak és környezetszennyezésnek ez a módja felzaklat bennünket, ezért indítottuk útjára a Zöld Varrodát.

A Civil Ház alapítványai, egyesületei, baráti körei és klubjai között gyakori az átjárás. A varroda hölgyei közül többen is tagjai például a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok, a Gödöllői Cukorbetegek, a Gödöllő Városi Nyugdíjasok Egyesületének, a helyben megtermelt áru népszerűsítését felvállaló Dombvidék Kosárközösségnek vagy éppen a Magyar Rákellenes Liga Gödöllői Alapszervezetének. Az említett közösségeknek is készítenek bevásárlószütyőket, zászlókat, maszkokat, voltaképpen bármit, amire szükségük van. Cserébe a többi civiltől például textiladományokat kapnak, amiből szintén hasznos holmik készülnek.

Tanító közösség

Csilla arról mesél a többiek nagy derültségére, hogy bár neki meglehetősen nehezen megy a varrás elsajátítása, társai nem „utálják ki” maguk közül, sőt tapintatosan és türelmesen igyekeznek rávezetni a tevékenység fortélyaira.

– Főként a barátságos társaság vonzott a közösségbe, de azért az is jó lenne, ha egyszer majd szabásminta alapján a többiekhez hasonlóan én is önállóan tudnék bonyolultabb ruhadarabokat előállítani – jegyzi meg Csilla.

Judit nyugdíjas informatikus, két éve tagja a klubnak, rendszeresen jár, gyakorlatilag itt tanult meg varrni is. Szívesen készít függönymaradékból olyan bevásárlótasakokat, amelyek a bolti nejlonzacskókat helyettesítik.

– A legbüszkébb arra a nyuszis, vállra is akasztható hátizsákra vagyok, amit az unokámnak készítettem – büszkélkedik Judit.

A Zöld Varroda minden második héten 16 és 18 óra között várja a felnőtt érdeklődőket, hogy a gyakorlottabbak útmutatásai alapján fejleszthessék tudásukat. De fogadtak már általános iskolás és gimnazista diákokat is, akiknek a gyakorlati foglalkozások mellett a pedagógusok segítségével felvilágosító órát tartottak a környezetvédelem, a fenntarthatóság és az újrahasznosítás fontosságáról és mindennapi életünkben betöltött egyre hangsúlyosabb szerepéről. A gyerekeket az adventi időszakban és húsvét előtt is rendszeresen vendégül látják, hogy együtt készítsenek kézügyességet fejlesztő ötletes meglepetéseket, dekoratív díszeket mindannyiuk örömére.

– Férjemmel közösen öt gyermeket neveltünk fel, ma már a legkisebb is 18 éves – idézi fel a múltat Bódis Emese. – Miután jórészt kirepültek a családi fészekből, elérkezett a pillanat, amikor már nem igényeltek annyi személyes törődést, mint korábban. Nem akartam tétlenül otthon unatkozni, ezért hasznos elfoglaltságot kerestem magamnak. Így kerültem kapcsolatba a Civil Házzal, amelynek menedzselése a szívügyemmé vált.

Amint fogalmaz, szerencsésnek tartja magát, mert olyan karitatív hozzáállású közösségre talált, amelyben mások támogatása mellett önmaga is kiteljesedhet, miközben társaival együtt újravarrják a világot.