Ukrajnának kívül tágasabb
Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki Orbán Viktor idei évértékelő beszédében.
A miniszterelnök szerint az ukrán csatlakozás tönkretenné a magyar gazdákat, sőt, az egész nemzetgazdaságot.
A kormányfő ezzel tiszta vizet öntött a pohárba, világossá tette, hogy Kijev legalábbis belátható időn belül nem is álmodhat az EU-tagságról.
Ez pedig üdvözlendő, hiszen amint azt a Demokrata több alkalommal megírta, Ukrajna nem csupán a demokratikus alapjogok semmibe vétele miatt alkalmatlan az EU-tagságra, hanem azért is, mert az olcsó és kétes minőségű ukrán agrártermékek dömpingje már eddig is nagy károkat okozott a magyar agráriumnak. Ukrajna 42 millió hektár termőterületéből 30 millió hektárt tesz ki a legjobb föld, az úgynevezett csernozjom, amelynek jelentős hányada ma már külföldi, főleg amerikai nagytőkés gazdasági társaságok kezében van. Ezek hírből sem ismerik az Európai Unió tagállamaiban gazdálkodók munkáját szabályozó szigorú előírásokat, így rendkívül olcsón tudnak termelni. Ez pedig olyan versenyre kényszeríti az EU gazdálkodóit, amit eleve nem nyerhetnek meg. Ennek ellenére az Európai Bizottság vámmentességet adott az ukrajnai agrármultiknak, ráeresztve őket az EU-s piacokra.
A magyar kormány ellenáll ennek a károkozásnak, számos ukrajnai termékre behozatali tilalmat vezetett be, helyesen, hiszen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szerint a vámmentesség bevezetése óta előfordult, hogy szalmonellás ukrajnai csirkehús került az EU-s és a brit piacra, több tucat ember megbetegedését és egy ember halálát okozva. Mindemellett számos ukrajnai termék az említett egyenlőtlen versenyfeltételek miatt kiszorítottak számos magyar terméket, például a kimagasló minőségű magyar mézet hagyományos nyugat-európai piacairól. Ezek miatt is nyilvánvaló, hogy Ukrajna EU-csatlakozása szöges ellentétben áll a magyar érdekekkel.
