Az ellenőrizhetetlen minőségű ukrán dömping tönkretenné a méhészeket
Ukrán mézesmadzag fojtogat
Bajban vannak a magyar méhészek. Mivel az Európai Unió behozatalra szorul ebből a termékből, hazánk évente 20-25 ezer tonnát is tudna külhonban értékesíteni normális körülmények között. Ám a gyanús eredetű kínai hamisítványdömping már eddig is jelentősen torzította a piacot, az ukrajnai háború pedig megrendítő csapást mért az ágazatra.
Egyik pillanatról a másikra 50-60 százalékkal olcsóbban, ellenben ellenőrizetlen körülmények között megtermelt – nevezzük így – mézipari termék árasztotta el az európai piacot, főleg a németet, ami a magyar mézexport legfőbb célterülete. Nagy magyar agrárdiplomáciai siker, hogy az uniós piacra kerülő mézeken tavaly év eleje óta pontosan föl kell tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban milyen országokból származó mézkeverék van, de a fogyasztók nagy többsége elsősorban ár alapján vásárol, így a gyenge minőségű, olcsó produktumok ettől még ártanak a minőségi magyar méz piaci pozícióinak.
Ha pedig a méhészek nem tudnak megélni munkájukból, akkor egyre többen felhagynak majd e tevékenységgel, és így a méhcsaládok száma is milliókkal csökkenhet.
Ez pedig közvetlen hatással lesz minden virágos növény szaporodására, hiszen a méheknek nagy szerepük van a beporzásban. Az ágazat ilyképp túlmutat önmagán, szoros összefüggésben áll más ágazatokkal. Mindez azt jelenti, hogy
a silány minőségű ukrajnai méz dömpingje nem csak a hazai méhészeket veszélyezteti, hanem általában a növénykultúrákat is.
Mindebből következik, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása az eddigiekhez képest is alapjaiban rengetné meg a minőségi magyar mézet termelő gazdák pozícióit, nem beszélve az európai fogyasztókat veszélyeztető élelmiszer-biztonsági kockázatokról.
