Ülésezett a Fővárosi Közgyűlés
Döntöttek a József Attila Színház adósságállományának kezeléséről
A József Attila Színház adósságállományának rendezésére, a felmentésekhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítására összesen 393 millió forintot utal át szeptember 20-ig a főváros a teátrumnak.
A színház adósságállományának kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el szerdán.
A döntésben szereplő 393 millió forintból – a korábbi igazgatói pályázati kiírásban is szereplő – 120 millió forint kamatmenetes kölcsön. A további 169 millió és a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 millió forintot pedig támogatásként bocsátja a színház rendelkezésre a fővárosi önkormányzat.
A főpolgármester július végén nevezte ki a József Attila Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának – a májusban kiírt pályázat nyomán – Nemcsák Károlyt. Mint az előterjesztésből kiderül, akkor egy megállapodás is született az új vezető és Tarlós István között. Ennek értelmében Nemcsák Károly áttekintette a színház tényleges adósságállományát, valamint felmérte a munkajogi és vállalkozási szerződéses állományt. Ennek alapján a társaság teljes, tényleges adósságállománya és a pályázati kiírásban foglaltaktól eltérő többletköltség összesen 289 millió forint.
A pályázati kiírásban meghatározott 120 millió forintos adósságállománnyal kapcsolatban Nemcsák Károly már pályázatában jelezte, hogy ennek rendezését az önkormányzat által biztosított kamatmentes kölcsönből oldaná meg, 2012-ben 10 millió, 2013-ban 20 millió, 2014-ben 40 millió, 2015-ben 50 millió forintot törlesztve. Az ütemezés indoka, hogy idő kell a színház új arculatának, közönségbázisának megteremtéséhez.
Az előterjesztés szerint a pályázati kiírásban szereplő 120 millió forinton felüli minden tartozás rendezése a tulajdonos fővárosi önkormányzat kompetenciájába tartozik.
A létszámcsökkentés fedezetének számításánál a 7 főfoglalkozású dolgozó feletti valamennyi, 82 munkavállaló szerződésének felbontásához kapcsolódó felmentési, végkielégítési összeg és az ehhez kapcsolódó járulék összege szerepel, amely összesen 104 millió forint.
A döntésben szereplő 169 millió és 104 millió forintot a tulajdonos a színház és az önkormányzat között fennálló közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja a társaság számára.
A határozat szerint a főváros legkésőbb szeptember 20-ig átutalja a színház számlájára a támogatási összeget, amelyről az ügyvezető november 30-ig tételesen elszámol, és a fel nem használt összeget december 15-ig visszautalja az önkormányzatnak.
További támogatással biztosítják a Mikroszkóp Színpad működését az év végéig
A Mikroszkóp Színpad pénzügyi helyzetének év végéig történő rendezésére 36 millió forint további támogatást biztosít a főváros a teátrumnak, amely még 25 előadást megtart december 31-ig.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén – 25 igen szavazattal, 3 nem és 3 tartózkodás mellett – elfogadott javaslat szerint 1 millió 400 ezer forintot biztosít a fenntartó a színháznak az augusztusban elbocsátott 4 műszaki dolgozó felmentéséhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek teljesítésére, és 34 millió 600 ezer forint többlet támogatást a teátrum év végéig történő működtetéséhez.
Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a javaslat elfogadását megelőzően emlékeztetett arra, hogy a Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. száz százalékos üzletrészére kiírt korábbi pályázatra nem volt jelentkező. Mint mondta, a teátrumot valószínűleg a Thália Színházhoz fogják csatolni.
Utalt ugyanakkor arra, hogy a színházban az év végéig még meg kell tartani 25 előadást, különben vissza kell fizetni az állami támogatást.
A szerdán elfogadott előterjesztés felidézi, hogy az üzletrész értékesítésére vonatkozó elképzelések miatt a színház ez évi támogatását csupán 66 millió 853 ezer forintban, a tavalyi támogatás 61,33 százalékában határozták meg. A pályázat eredménytelensége miatt azonban szükség van további támogatásra.
A Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. év közben megtette azokat a megtakarítási intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak a társaság működése érdekében. A munkatársak létszámát mostanra a működéshez minimálisan szükséges 14 főre csökkentették. Az utoljára elbocsátott 4 műszaki dolgozó felmentésének anyagi fedezetét azonban már nem tudta kigazdálkodni a színház, így erre – utólagos elszámolási kötelezettséggel – 1 millió 400 ezer forint támogatást biztosít az önkormányzat.
A javaslat szerint a Mikroszkóp Színpad jövőbeni helyzete újragondolásra érdemes, azonban bármilyen elképzelés csak 2012. március 1-jét, a központi költségvetési támogatáshoz szükséges színházi regisztráció időpontját követően valósulhat meg.
A színház július 31-ig 80 előadást tartott a tervezett 102-höz képest részben a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. A színpad december 31-ig való működtetése érdekében, az előadóművészeti törvény szerinti II. kategóriás regisztrációhoz még minimum 25 előadás megtartására van szükség. Az év végéig történő működéshez pedig 34 millió 600 ezer forint többlet támogatás szükséges.
A két összeget a főváros a Mikroszkóp Színpad Nonprofit Kft. és az önkormányzat között fennálló közszolgáltatási szerződés alapján biztosítja a színház számára.
Több szobor sorsáról döntött a testület
A Klauzál Gábor-szobor megvalósításának támogatásáról, és két szobor áthelyezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Klauzál Gábor egész alakos szobra a XXII. kerületben áll majd a művelődési ház előtt, az 1848-ban az első felelős magyar kormányban földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri posztot betöltő politikus ugyanis életének utolsó másfél évtizedét Budatétényben töltötte. A fővárosi önkormányzatot a Klauzál Gábor Társaság kereste meg a szobor megvalósításához szükséges pénzügyi támogatásért.
A szobrot Benedek György szobrászművész készítheti el, aki meghívásos pályázaton nyerte el a lehetőséget. A kompozíció létrehozása 7,5 millió forintba kerül, ebből 5 millió forintot a XXII. kerületi önkormányzat áll. A Fővárosi Közgyűlés határozata szerint a főváros egymillió forint támogatást biztosít a költségvetés kulturális keret céltartalékának terhére.
Az oktatásért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes azt javasolta, hogy ismét álljon Móricz Zsigmond-szobor a XI. kerületi Móricz Zsigmond körtéren. A Villányi úti oldalon 2004-ben elhelyeztek egy egész alakos szobrot az író tiszteletére, de a négyes metró építése, illetve a Villányi úti és Fehérvári úti villamospálya összekapcsolása miatt 2008-ban ideiglenes elbontották.
A Varga Imre szobrászművész által készített szobrot a metróberuházással összefüggő felszíni rendezés kapcsán állítják vissza a beruházás költségvetésének terhére. A szobrot várhatóan a tér Fehérvári úti oldalán helyezik el.
A Halas fiú című szobor a XI. kerületi Ulászló utcából költözhet a Feneketlen-tó környékére. A szobrot 1961-ben állították. Csomós Miklós indoklása szerint a környezet mára sokat változott, a művet például teljesen eltakarja egy fa. A kompozíció áthelyezését az alkotóművész Dabóczi Mihály családja kezdeményezte.
A testület szeptemberre halasztotta annak az LMP-s javaslatnak a tárgyalását, miszerint közterületet nevezzenek el Budapesten Bibó Istvánról (1911-1979), akit a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartanak számon.
Csúszik több közlekedésfejlesztési projekt határideje
Több közlekedésfejlesztési projektnek is csúszik a határideje előre nem látható okok miatt; a Fővárosi Közgyűlés a szerződések módosításáról szerdai ülésén döntött.
A képviselők Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatát 29 igen és 2 tartózkodás mellett szavazták meg. Ennek megfelelően változik a Mészáros utcai és a Pesti úti buszsáv, valamint a nagykörúti villamosok előnyben részesítési programjának kivitelezése.
A Mészáros utcai buszsáv beruházásánál az első közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, ezért újat kell kiírni, emiatt a projekt határideje október 15-re módosul. A munkákat napokon belül elkezdik Budapest I. kerületében. A megkötött szerződés szerint az első határidő 2010. augusztus 31. volt.
A XVII. kerületi Pesti úton egy kapcsolódó beruházás miatt csúszik a kivitelezés megkezdése, az útépítés nem valósítható meg mindaddig, amíg a kerületi önkormányzat nem építi meg a csapadékcsatornát. Ennek munkálatai folyamatban vannak. A projekt kezdési időpontjának 2012. március 20-ra, véghatáridejének 2012. október 15-re történő módosításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az első tervek szerint a Pesti úti buszsávot 2011. június 30-án adták volna át.
A nagykörúti villamosok előnyben részesítésénél szintén eredménytelen közbeszerzési eljárás miatt késnek a munkakezdéssel. Ebben a projektben a 4-es és 6-os villamosok vonalán kisebb követési időt tennének lehetővé a sebességkorlátozások minimálisra csökkentésével, a vágányokra ráforduló közúti forgalom szabályozásával, a közlekedési lámpák áthangolásával, valamint 35 csomópontban forgalomtechnikai módosítások végrehajtásával. A módosítással a határidő november 15-ére tolódik. Az első tervek szerint a kivitelezést 2010. szeptember 30-án fejezték volna be.
A BKK tulajdonába kerül a Budapest Szíve Kft.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tulajdonába kerül a Budapest Szíve Nonprofit Kft., miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán 19 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta az erről szóló előterjesztést.
A fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló társaságot 11,3 millió forintért adják át a BKK-nak szeptember 30-i határidővel.
A tulajdonosi jogok átruházását a városvezetés azzal indokolta, hogy a Budapest szíve program projektjei nagymértékben kötődnek a főváros közlekedési rendszereihez, így a projektek szakmai előkészítése és lebonyolítása szorosan kapcsolódik a közlekedési társaság szakmai feladatainak ellátásához.
Döntöttek a színházi ingatlanok bérbeadásáról
Eddig ingyen használt ingatlanaikért a jövőben bérleti díjat fizetnek a fővárosi tulajdonú színházak, miközben az ehhez szükséges forrásokat beépítik támogatásukba. Erről szerdai ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés. Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója az MTI-nek elmondta: a főváros a bérleti díjat teljes egészében kompenzálta idén a színház támogatásában, és bíznak abban, hogy ez jövőre is így lesz.
A javaslatot 18 igennel, 6 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az előterjesztés szerint az új konstrukció valóságossá, mérhetővé teszi a tényleges fenntartói szerepvállalást. „További szempont, hogy a normatív alapú állami támogatás egyik felosztási ismérve az önkormányzati saját támogatás, ezért a bérleti díj bevezetése és annak támogatással való ellentételezése a tényleges fővárosi hozzájárulást hitelesebben tükrözi” – fogalmaz a dokumentum.
A szerdán elfogadott javaslat kitér arra is, hogy az önkormányzat 2011. évi költségvetésében a színházak támogatási összegét már annak figyelembevételével határozták meg, hogy a fővárosi tulajdonú teátrumok eddigi ingyenes ingatlanhasználatát év közben bérleti konstrukció váltja fel.
Az ingatlanok bérleti szerződései határozatlan időtartamra jönnének létre, felmondási idő kikötésével. A színházi társaságoknak mint leendő bérlőknek három havi bérleti díj + áfa összegnek megfelelő megszerzési díjat, valamint öt havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot is meg kell fizetniük december 31-ig, de ezek is szerepelnek a színházaknak nyújtott támogatási összegben.
Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a fővárosi önkormányzat a bérleti díjat teljes egészében kompenzálta a működési támogatással. A megszerzési díj és az óvadék mellett négy hónapra kell az idén bérleti díjat fizetniük, a támogatás ekkora összeggel magasabb az eredetileg tervezettnél. „Tehát ez a színház számára nem jelent anyagi veszteséget a 2011. évben” – fogalmazott, hozzátéve: bíznak abban, hogy a 2012. évi költségvetési támogatás is fogja tartalmazni a bérleti díj ellenértékét.
A közgyűlés a József Attila Színház esetében a szerződés tárgyát képező ingatlanok havi bérleti díját összesen 6.028.417, a Madách Színház esetében 19.669.767, a Mikroszkóp Színpad esetében 1.456.750, az Örkény István Színház számára 3.898.333, a Trafó Kortárs Művészetek Háza számára 186.142, a Szabad Tér Színház számára 1.586.708, a Centrál Színház számára 6.597.333, az Új Színház számára 4.007.250, a Thália Színház számára 11.360.900, a Budapest Bábszínház esetében 599.890, a Katona József Színház esetében 7.312.000, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház esetében 1.796.104, a Radnóti Miklós Színház esetében 2.339.083, a Vígszínház esetében 26.923.767 forint + áfa összegben határozta meg.
A bérleti díjak összege évente a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex mértékének megfelelően korrigálandó.
Csomós Miklós kulturális főpolgármester-helyettes az előterjesztés tárgyalása előtt kitért arra: az előterjesztés ugyan utal arra, hogy a Budapesti Operettszínház esetében is készül egy hasonló bérleti szerződéses konstrukció, ez azonban most nem kerül a közgyűlés elé. Ennek két oka van: az egyik, hogy – a többi fővárosi fenntartású, nonprofit kft-ként működő színházzal ellentétben – költségvetési intézmény, a másik pedig az, hogy még nem dőlt el, átadja-e a főváros az államnak.
Módosul a Móricz Zsigmond körtér területrendezése
Módosul a Móricz Zsigmond körtér területrendezése, a jelenleg folyó munkákat azonnal felfüggesztik, miután a képviselők elfogadták az erre vonatkozó előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.
A javaslatot 34 igen szavazattal egyhangúlag szavazták meg.
Az elfogadott javaslat szerint a Móricz Zsigmond körtéren a 4-es metró építkezésével kapcsolatos felszíni rendezés korábbi terveit egy korábbi közgyűlési döntés nyomán felülvizsgálta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), és új alternatívákat fogalmazott meg. A szakemberek azt javasolják, hogy a körteret úgy építsék át, hogy megszűnjön a Fehérvári út felől a gépjárműforgalom, és a Váli utca és a 6-os villamos végállomása között díszburkolattal ellátott gyalogoszónát alakítsanak ki. Északról továbbra is biztosított marad a járműforgalom, a módosítások a buszforgalmat nem érintik.
A módosítás miatt mintegy egy évvel csúszik majd a körtér átadása, így csak 2012 év közepére valósulhat meg, és a becslések szerint 420-430 millió forintos többletköltség jelentkezik. Ezzel szemben viszont javulnak a kerékpáros- és gyalogoskapcsolatok.
Jelenleg az előterjesztés szerint a tér 4-es metró állomásához kapcsolódó felszínrendezés munkálatai 90 százalékos készültségi szinten vannak, ezért szükséges a kivitelezés azonnali felfüggesztése.
A döntés uán a Budapesti Közlekedési Központ és a DBR Metró Projekt Igazgatóság további részletes vizsgálatokat fog elvégezni a jogi, pénzügyi és ütemezési következményekről.
Elfogadták a Széll Kálmán tér átépítésének koncepcióját
Elfogadta a budapesti Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.
Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes előterjesztését a képviselők 24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadták el. Az előterjesztő a vitában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi több tízmilliárdos tervekkel ellentétben a pár milliárd forintból megvalósítható programmal szeretnék megoldani a Széll Kálmán tér területrendezési problémáját.
Somfai Ágnes (LMP) azt sérelmezte, hogy hivatalosan nem értesült a koncepciótervekről, és hiányolta az ötletpályázat kiírását. Hozzátette: a javasolt koncepciót támogatják.
Bihary Gábor (MSZP) úgy véli, szerény javaslatról van szó, „az előterjesztő mert kicsit álmodni”. Szerinte abban az esetben, ha e koncepció alapján valósul meg a Széll Kálmán tér felújítása, akkor a közlekedési csomóponton kívül építészeti és köztéri „értékei” nem lesznek a három kerület határán elhelyezkedő térnek.
Az elfogadott előterjesztés szerint 2010-ben 3 milliárd forintot különítettek el a tér felújítására, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a fogaskerekű felújítására, annak a Széll Kálmán térre való vezetésére.
A január 31-i közgyűlésen megszavazták, hogy készüljön koncepció a Széll Kálmán tér – a volt Moszkva tér – átrendezéséről, azt végül a Főmterv készítette el. A koncepció lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból.
A koncepcióterv tartalma szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogosfelületeket, megújítanák az utcabútorokat és akadálymentesítik a teret, mozgólépcsőket helyeznének el a Várfok utca irányában. E mellett a gyalogoskapcsolatokat is fejlesztenék több zebra kijelölésével.
A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros-közlekedési kapcsolatokat javítanák, illetve csökkentenék a közösségi közlekedés helyigényét; a tér forgalmi kapacitásait nem növelnék, de ennek csökkentése sem cél.
A metróállomás teljes átépítése is szándékában áll a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a városvezetésnek is, a kereskedelmi funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt.
A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása szintén kiemelt feladat, a budai fonódó villamosvonalak projektjének Széll Kálmán téri ágát szeretnék megvalósítani, illetve az átszállási kapcsolatokat javítanák.
A munkálatok első üteme a számítások szerint 2,5-3 milliárd forintba kerül, de a későbbi munkákhoz 1,5 milliárdos fővárosi forráskiegészítés szükséges a kivitelezés 2013-as beindításához. A BKK tervei szerint az első ütem kivitelezési munkálatai várhatóan 2014-ig fejeződhetnek be.
Elfogadták a Római-parti árvízi védmű nyomvonalát
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a III. kerületi Római-parti árvízi védmű nyomvonalát, így rövidesen megkezdődhet az évtizedek óta várt beruházás műszaki tervezése.
A testület 26 igen szavazattal támogatta Hutiray Gyula előterjesztését, amelybe a főpolgármester-helyettes a szavazás előtt több LMP-s módosító indítványt is befogadott.
Somfai Ágnes javaslatai egyebek mellett arra vonatkoztak, hogy az egyik szakaszon a mobilgátas védmű nyomvonalát a partéltől a lehető legtávolabb alakítsák ki, s a partstabilizáció során a partszakasz természetességét megtartó mérnökbiológiai megoldások alkalmazására kell törekedni.
A testület elé terjesztett dokumentum egy olyan kombinált megoldást tartalmaz, amely nem egyezik meg egyik korábbi fővárosi vagy civil tervvel sem. Az elfogadott megoldás lényege, hogy a három kilométeres partot több szakaszra bontanák; így néhol a mobilgátas nyomvonal a jelenlegi ingatlanok kerítése mentén, máshol a partélen halad, és lesznek olyan területek is, amelyeket feltöltenek.
Az előterjesztésben Hutiray Gyula arra emlékeztetett: Budapest árvízvédelmének leggyengébb láncszeme a Római-parton, a Királyok útja és a Nánási út vonalában húzódó védmű. Utalt arra is, hogy a fővárost törvény kötelezi a védekezésre, illetve a jelenlegi elsőrendű védmű fejlesztésére.
A városvezető szerint a tervezett védmű védeni fog a 2002. és a 2006. évihez hasonló gyors lefolyású, hirtelen magasra szökő árhullámok ellen, azonban továbbra is számolni kell a tartósan magas vízállások esetén a fakadóvizek és buzgárok okozta károkkal.
Jelezte: a javaslat kidolgozásakor a legfontosabb szempontnak azt tekintették, hogy továbbra is sértetlenül megmaradjon az „ember és víz közötti természetes kapcsolat”, amely Budapesten mára már szinte egyedülállóan csak a Római-parton tapasztalható.
A javaslat szerint a teljes védművet a mértékadó árvízszintet meghaladó biztonsági magassággal kell kiépíteni (az a Vigadó téri vízmércén mért 870 centiméteres magasságnak felel meg). Mivel az alkalmazandó mobilgát biztonsági magasságára még nincs műszaki előírás, a szükséges mértéket egy szaktervezőnek kell majd meghatároznia.
A beruházás előtt a parti sávban lévő valamennyi fát felmérik és favédelmi tervet készítenek.
Az előterjesztés végrehajtásának határidejét a javaslat a „pénzügyi fedezet rendelkezésre állását követően azonnalra” határozza meg.
Hutiray Gyula még júniusban azt közölte, hogy a beruházásra az idei évre az állami költségvetésben egymilliárd forintot különítettek el.
Egykori gyermek- és ifjúságvédelmi ingatlanokat ad el a főváros
Nyolc olyan, üresen álló ingatlant tesz forgalomképessé a főváros, amelyekben korábban gyermekvédelmi szakellátás működött; a bruttó 2 milliárd 899 millió forint összértékű ingatlanokról szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés.
Az érintett ingatlanok közül öt a XII. kerületben található, a legkisebb 2370, a legnagyobb 25.275 négyzetméter alapterületű, ezeken kívül egy 70 négyzetméteres VII. kerületi, egy 64 négyzetméteres X. kerületi és egy 61 négyzetméteres XV. kerületi lakás szerepel a határozatban.
A városvezetés szerint az üresen álló, a korábbi feladatra alkalmatlan ingatlanok őrzése és a vis maior káreseményekből eredő helyreállítások nagy anyagi terhet rónak az ágazatra, ezek fedezetét a működési kiadásokból kénytelenek finanszírozni. Az ingatlanok többsége teljes felújítást igényel.
A nyolc ingatlan össz bruttó nyilvántartási értéke 2 milliárd 899 millió forint, azaz a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazat ingatlan vagyonértékének több mint 13 százaléka.
A telephelyek összesen 2 millió 400 ezer forintot különítettek el az önkormányzati szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiadásokra szánt céltartalékból.
A határozatot 18 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Ismét meghirdetik az újpesti uszodát
Megadta a Fővárosi Közgyűlés az előzetes hozzájárulást a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-nek, hogy újabb nyilvános pályázatot írjon ki az Újpesti Gyógyfürdő és Uszodára. A fürdőingatlan minimális vételára nettó 330 millió forint lenne.
Szőke László, a BGYH vezérigazgatója arról tájékoztatta a testületet, hogy az uszoda üzemeltetését 2007-ben meg kellett szüntetni az elmaradott műszaki állapot miatt. Hozzátette: a létesítmény helyett újat kellene építeni, ami 2-3 milliárd forintba kerülne, ezt azonban a társaság nem tudja vállalni. Jelezte, hogy az épület őrzése évente 7-8 millió forintba kerül.
Az ellenzéki pártok képviselői a vitában a felújítás mellett érveltek, Wintermantel Zsolt fideszes képviselő, Újpest polgármestere pedig azt mondta: az uszoda 2007-ben még működőképes volt, de „tudatosan elsorvasztották”. Azt javasolta képviselőtársainak, hogy személyesen is nézzék meg, milyen állapotban van a létesítmény.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a BGYH szempontjából tarthatatlan a mostani helyzet, a főváros nem kényszerítheti a napi feladatokat ellátó társaságot a renoválásra.
Az újpesti uszoda eladásáról már 2010-ben döntött a főváros gazdasági bizottsága, de két nyilvános pályázat is eredménytelenül zárult.
Az ingatlan az idén április 15-én kelt vagyonértékelés szerint jelenleg nettó 330 millió forintot ér, ebből az ingatlanon lévő szolgálati lakás értéke 10,5 millió forint.
Sikeres pályázat esetén az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos végleges adásvételi szerződés megkötéséhez a Fővárosi Közgyűlés döntését újra ki kell kérni, a létesítményben lévő szolgálati lakásra eső vételárhányad pedig a fővárosi önkormányzatot illeti meg.
A határozatot 18 igen, 12 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Elfogadták az új közlekedési intézményrendszer koncepcióját
Elfogadták a képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a közlekedési intézményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót, amelyet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) dolgozott ki.
Az előterjesztést 21 igen és 13 nem szavazat mellett fogadták el, nemmel a Jobbik és az MSZP frakciója szavazott. Ez után megkezdődhet az új struktúra részleteinek kidolgozása, és előkészíthetők az új közszolgáltatási szerződések.
A vitában a szocialista Horváth Csaba azt kifogásolta, hogy a BKK túl hamar vonja magához a feladatokat, és nem látni, hogy hatékonyabban tudja-e majd ellátni a feladatokat. Párttársa, Bihary Gábor ezzel szemben azt mondta, túl lassú az új intézményrendszer kialakítása.
Az átalakítására azért is van szükség, mert a BKV közszolgáltatási szerződése 2012 tavaszán lejár, annak módosítás nélküli újramegkötésére pedig nincs lehetőség, mert az nem konform az EU-s jogszabályokkal, illetve a hálózat és a közutak fenntartásával kapcsolatos feladatokat a jelenlegi gazdasági és intézményi hátérrel nem lehet elvégezni.
A BKK ezért új koncepciót dolgozott ki, ennek lényege, hogy egységes, átlátható, ellenőrizhető finanszírozási elveket vezet be a közlekedésben, és lehetővé teszi a hatékonyabb forrásfelhasználást. A jövőben a főváros helyett a BKK láthatja el a tömegközlekedési közszolgáltatás megrendelői feladatait, és a BKK-hoz kerülhet a közútfenntartás.
Mivel az új finanszírozási rendszert 2012. május elsejétől kell alkalmazni, a közszolgáltatások új rendszerének kialakítását 2011. december 31-ig be kell fejezni.
Az átalakítás érinti a BKV apportálását a BKK-ba, illetve a BKV buszágazatának jövőjét is. Az előterjesztés elfogadásával elvi döntést is hoztak a járműpark cseréjének elindítására, és felülvizsgálják az autóbusz-üzemeltetési modellt is. A változások miatt szükség van a BKV alvállalkozói szerződéseinek módosítására is. Azért, hogy a mostani alvállalkozók által nyújtott szolgáltatásban ne legyen kiesés, közbeszerzési eljárást indítanak.
Előszerződés a 2012-es Sziget lebonyolítására
A közterület használatának előzetes engedélyezésével a Fővárosi Közgyűlés biztosította a 2012-es Sziget fesztivál lebonyolítását.
A képviselők a közgyűlés szerdai ülésén egyhangúlag döntöttek arról, hogy előszerződés keretében engedélyezik az Óbudai-sziget használatát a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-nek a 2012. július 16. és augusztus 31. közötti időszakban.
A használat részletes feltételeiről, annak díjáról az elfogadott előterjesztés szerint 2012. március 31-ig végleges megállapodást kell kötni. Az egyeztetésekkel a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) bízták meg.
Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes az előterjesztésében azt írta, a Sziget zavartalan lebonyolítása közérdek, ezért javasolta az együttműködési előszerződés megkötését. Kiemelte, hogy az idei fesztiválon a főváros méltó megjelenést kapott a rendezvényen és az előzetes várakozásokon felül értékesítettek a Sziget CityPass karszalagból, így a fesztiválra érkezők megismerhették Budapestet.
Pesti Imre: a fővárosi kormányhivatalokhoz kerülnek a kórházak
A budapesti kórházak várhatóan a fővárosi kormányhivatalhoz kerülnek január 1-jétől – közölte a hivatal vezetője egy szerdai televíziós interjúban.
Pesti Imre a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: „nagy valószínűséggel, a miniszterelnök szándéka szerint ezek az intézmények a kormányhivatalokhoz fognak kerülni”, és amennyiben így lesz, akkor a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok a helyi érdekeket is figyelembe véve fogják üzemeltetni a kórházakat.
Elmondta, a fővárosi önkormányzat 12 kórháza 99 telephelyen, 487 épületben, rendkívül elavult struktúrában működik, és a főváros egészségügye biztos, hogy megújításra szorul.
Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi államtitkárság korábban jelezte azt a szándékát, hogy a kórházak állami kézbe kerüljenek. Hozzátette: ezt a miniszterelnök is megerősítette.
Elmondta azt is, állami működtetés esetén természetesnek tartja, hogy a kórházakhoz tartozó eszközök és ingatlanok is az államhoz kerülnek. Mint fogalmazott, lehet vita erről, de nagyon furcsa lenne, hogy az egészségügy működtetését az állam szervezné, irányítaná, működtetné, közben az infrastruktúra és az ingatlanok az önkormányzatoknál maradnak.
A főpolgármester a közgyűlés szerdai ülésén, néhány órával Pesti Imre nyilatkozata után bejelentette: visszavonja a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami tulajdonba adásáról szóló előterjesztést.
Ha a közgyűlés elfogadta volna a javaslatot, úgy a főpolgármester a határozathozatalt követően aláírhatta volna a megállapodást Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral.
(MTI)
