Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Hirdetés

Ulf Kristersson elmondta, a magyar kollégájával folytatott tárgyalás során megbeszélték többek között Magyarország közelgő uniós elnökségét, az EU stratégiai napirendjét és a két ország együttműködését biztonsági, védelmi kérdésekben. A megbeszélés konstruktív volt – értékelt.

Kiemelte, hogy a két ország pénteken két hadiipari megállapodást kötött meg, ezek értelmében többek között Magyarország négy további JAS-39 Gripen vadászbombázót szerez be Svédországtól. A magyar légierő jelenleg 14 Gripent lízingel Svédországtól, ezek 2026-ban magyar tulajdonba kerülnek – jegyezte meg.

Ez a megállapodás megerősíti az európai biztonságot is – közölte, emlékeztetve arra, hogy a magyar Gripenek a balti légtér védelmében is részt vesznek, Svédország közelében.

A Gripen Svédország büszkesége, ez az egyik igazán fontos svéd termék, amelyet a NATO-nak adhatnak a tengeralattjárók és a radartechnológiai fejlesztések mellett – mondta el.

Korábban írtuk

Felhívta a figyelmet az erős kétoldalú üzleti kapcsolatokra is: Magyarországon 180 svéd vállalat működik, mintegy 170 ezer embert foglalkoztatva – emelte ki.

Ulf Kristersson méltatta Magyarország szerepvállalását a tudomány és az innováció területén, emlékeztetve arra, hogy Stockholmban tavaly két magyar tudós is Nobel-díjat vehetett át.

Elmondta azt is, hogy elsősorban a gazdaság, a versenyképesség és a belső piac vonatkozásában lát fejlődési lehetőséget a két ország kapcsolataiban, ezeken a területeken szakértői szinten folytatódnak majd az egyeztetések. Az EU-elnökség, a NATO- és a biztonsági kérdések kapcsán pedig együtt vizsgáljuk meg, hogy mit tehetünk közösen, akár azzal, hogy erősítjük az euroatlanti ipari-technológiai bázist – fűzte hozzá.

Kiemelte: Svédország nem ért egyet mindenben Magyarországgal, de abban igen, hogy aktívabban kell együttműködni azokon a területeken, amelyeken egyetértés van.

Ulf Kristersson felidézte a két ország közös történelmét, és köszönetet mondott Orbán Viktornak a meghívásért.

Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: amikor egy ország beadja csatlakozási kérelmét a NATO-ba, el kell fogadnia, hogy minden tagállam saját döntést hoz annak jóváhagyásáról. Ez néha gyorsan megy, máskor lassabban, mi pedig tiszteljük azt, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz, ez nem formalitás – fejtette ki.

A két ország korábbi vitáiról szóló kérdésre felelve a svéd kormányfő osztotta Orbán Viktor álláspontját, miszerint érdemes együttműködni azokon a területeken, ahol egyetértés, közös érdek mutatkozik, emellett pedig nyitottnak és őszintének kell lenni nézetkülönbségek esetén.

Jól ismert tény, hogy Svédország számos kérdést máshogy lát az EU-ban, mint Magyarország, de igyekeznek kompromisszumokat kötni egymással, most pedig közös együttműködést kezdenek a NATO-n belül is – közölte Ulf Kristersson.