Mintha a rendőrség és a nemzeti nyomozóiroda hirtelen megtáltosodott volna az Európa parlamenti választások után, sorban kerültek rendőrkézre az addig hasztalanul üldözött emberek és szervezetek. Először a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg öt feltételezett tagja, majd Budaházy György, a szervezet feltételezett vezetője került előzetes letartóztatásba. Ez radikális körökben kiverte a biztosítékot. A szombati tüntetés főszervezője, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetősége a demonstrációra felhívó plakát szerint a „politikai foglyok” letartóztatása ellen kívánt szót emelni.

A szimpátiatüntetéshez csatlakozók között a radikális jobboldal minden árnyalata megjelent. Többek között a három magyarországi gárda, a Lelkiismeret 88, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, az egykori Kossuth-tériek különböző szervezetei, a Lakásmaffia Társaság, a futballszurkolói szövetségek és a szkinhed-szervezetek is ott voltak.

A rendezvény előtt egy nappal még úgy tűnt, a szimpatizánsok a törvényes kereteken belül fejezhetik ki ellenérzéseiket az elmúlt évtized rendőrségi és bírósági gyakorlata iránt, hiszen több különböző helyre is területfoglalási engedélyt kértek és kaptak a csatlakozó szervezetek nevében. A hét közepén azonban a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet, ráadásul az egyesületre vonatkozó tiltást a bíróság az ítélethirdetés után a Magyar Gárda Mozgalomra is kiterjesztette. A gárdisták a szerintük méltatlan ítéletet követően csatlakoztak a szombati tüntetéshez, mivel a mozgalom betiltását nem fogadták el.

A rendőrség azonban nem engedélyezte a tüntetést. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint jogszerűtlenül, hiszen „a közleményből nem derül ki, hogy milyen okból nem vette tudomásul azt, és mi képezi akadályát a tüntetés megtartásának […] A rendelkezésünkre álló adatok szerint egyébként a gyülekezési törvénynek megfelelő módon bejelentésre került a »szabadságot a hazafiaknak« címmel meghirdetett holnapi tüntetés, amelyet a rendőrség nem tiltott be, csupán hatáskörének hiányát jelezte a közterület lefoglaltságára utalással. Ezzel a rendőrség a gyülekezési törvény hatályán kívül állónak minősítette a rendezvényt.”

Eközben a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyesülési joggal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Magyar Gárda honlapján, a szervezet jogerős feloszlatása után megjelent felhívás miatt, amely a tüntetésen való részvételre buzdította a Magyar Gárda szimpatizánsait, majd Makula György szóvivő azt is közölte az MTI-vel, hogy ha a Gárda tagjai egyenruhában jelennek meg közterületen, a rendőrség intézkedni fog ellenük.

Már kora délután elkezdődött a gárdisták elleni fellépés. Budaörsön a Jobbik lakossági fórumáról vitték el a helyi gárdakapitányt, ugyanis ő volt a rendezvény bejelentője. Fiáról először levettették, majd kifordíttatták Magyar Gárda feliratú pólóját. Eközben Budapesten ismét bejelentették a tüntetést, ám ezúttal más helyszínre, a Szent István térre. A rendőrség először elfogadta a bejelentést, később a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdése alapján ismét betiltotta azt.

Az azonban kérdéses, hogy milyen okból: a törvény fenti bekezdése szerint ugyanis akkor lehet egy rendezvényt betiltani, „ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, ami jelen esetben nyilvánvalóan nem állt fenn, hiszen a fentiek közül egy sem érinti a Bazilika környékét. Ezután a szervezők és a hatóságok között sajátos versenyfutás kezdődött: több bejelentés is érkezett a térre és más helyszínekre, azonban a rendőrség egyiket sem engedélyezte.

A tüntetők végül az Erzsébet térre vonultak, ahol békésen, a Himnuszt énekelve várták, hogy mi fog történni. Az Alkotmánybíróság ugyanis tavaly hozott határozatot, éppen a hasonló esetekre. A 75/2008. számú határozat szerint a nem várt esemény miatt rövid időn – 72 órán belül – bekövetkező békés demonstráció a rendőrség által nem oszlatható fel, bár miután ez esetben egy bejelentett és nem engedélyezett demonstráció volt a kiindulási alap, a spontaneitás korántsem egyértelmű.

Az erzsébet téri füvön kezdődött ülősztrájkot fél hatkor unták meg a rendőrök. Az est további része tragikomédiába illő. A rendőrség könnygázzal és bilincsekkel igyekezett az egyébként békésen ücsörgő gárdistákat és lelkesen sünöző szimpatizánsaikat eltávolítani a helyszínről, akik közül többen az intézkedő rendőröket próbálták megszabadítani eszközeiktől. A dulakodásban nem egy rendőrségi rádió, sisak, tonfa és pajzs landolt az Erzsébet téri mesterséges tóban, amit először a rendőrök, majd az éjszaka folyamán már a tűzoltók mentettek ki onnan.

Az egyre erőszakosabb tömegben ezután elszabadultak az indulatok, s gyakorlatilag mindenkinek nekiestek, a HírTV operatőrét például olyan erővel dobták fejen egy üveggel, hogy agyrázkódással került kórházba. Amire Vona Gábor, a Jobbik és a feloszlatott Magyar Gárda Egyesület elnöke jókora késéssel, este negyed nyolckor a helyszínre érkezett, már több mint nyolcvan embert elvittek.

Információink szerint a pártelnök korábban nem kívánt részt venni a tüntetésen, ám az előállítások hírére, érthető okokból mégis csatlakozott a gárdistákhoz. Nem egészen tíz perc múlva a rendőrség őt is bilincsbe verve vitte el, s a pártelnököt a többi előállítotthoz hasonlóan másnap hajnalban engedték szabadon.

Előállították Kiss Róbertet, a Magyar Gárda országos kapitányát is, míg több gárdista a könnygáz miatt kórházba került. A mentőknek mintegy húsz esetben kellett sebesülteket ellátniuk, két idősebb tüntető szívrohamot kapott. Szombat éjfélig 216 embert állítottak elő, közülük 215-öt másnap szabadon engedtek. Még ugyanazon a napon a Magyar Gárda mozgalom képviselője a büntető törvénykönyvre hivatkozva feljelentést tett hivatali visszaélés, bántalmazás hivatalos eljárásban, valamint jogellenes fogva tartás bűntette miatt.

Szombaton délután öt órára a Jobbik Magyarországért Mozgalom újabb tüntetést hirdetett a budapesti Szabadság térre, tiltakozásul a Gárda elleni atrocitások miatt. A felhívás szerint a párt szónokai ezen a demonstráción kívánják bejelenteni, hogy a Magyar Gárda megmentésének ügyében milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni.

Gerhát Petra