Uniós bíróság: a magyar menekültügyi szabályozás sérti az uniós jogot
A magyarországi tranzitzónák működését, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő jogszabály alkalmazásával Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.Az Európai Bizottság 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a menedékjog iránti kérelmek benyújtására a magyar-szerb határon létrehozott tranzitzónák működésével, valamint a magyar menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokkal összefüggésben.
A brüsszeli testület azt rótta fel Magyarországnak, hogy uniós jogot sért a menedékkérők tranzitzónákban történő jogellenes őrizetben tartásával, illetve nem biztosította a nemzetközi védelem iránti kérelmekhez, és az EU területén jogellenesen tartózkodó unión kívüli állampolgárok kiutasításához kapcsolódó eljárási garanciákat. Magyarország azért, hogy megfeleljen az ítéletnek azóta bezárta a röszkei és tompai tranzitzónákat. Menedékkérelmet csak külképviseleten lehet benyújtani.
Az uniós bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést kell biztosítania a nemzetközi védelmet kérő eljáráshoz, ugyanis „azok a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése”. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintettek akár a határokon is kérelmet terjeszthessenek elő – emlékeztettek.
A bíróság megállapította: az, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a kérelmük vizsgálata során tranzitzónában kell tartózkodniuk, a befogadási irányelv értelmében vett őrizetnek minősül. A jelen ügyben azonban nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek mellett az őrizetbe vételt a határon lefolytatott eljárások keretében az uniós jog megengedné – közölték.
A bíróság elutasította Magyarország azon érvét, amely szerint a migrációs válság igazolta az uniós eljárási és befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést, hogy megőrizhető legyen a közrend fenntartása és a belső biztonság. Megállapították: Magyarország nem teljesítette a kiutasítási irányelvből eredő kötelezettségeit sem, ugyanis a magyar szabályozás lehetővé teszi a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kitoloncolását. Végezetül Magyarország nem tartotta tiszteletben a nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított azon jogot, hogy beadványuk elutasítását követően a kérelmezők a tagállam területén maradhassanak a megfellebbezett elutasításuk elbírálásának határidejéig.
Mindezek ismeretében az uniós bíróság ítélete szerint a nemzetközi védelemre irányuló eljáráshoz való hozzáférés korlátozása, a védelmet kérelmezők tranzitzónákban való szabálytalan őrizete, és az unió területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok átkísérése egy határsávba, anélkül hogy a kiutasítási eljáráshoz kapcsolódó garanciákat tiszteletben tartanák, uniós jogi kötelezettségszegésnek minősül.
