Uniós főtanácsnok: EU-jogba ütközik a magyar jogszabály
A „Stop Soros” törvénycsomag részeként bevezetett jogszabály, amely szerint elfogadhatatlan a migránsok nemzetközi védelem iránti kérelme akkor, ha a kérelmező egy biztonságos tranzitországon keresztül érkezett Magyarország területére, ellentétes az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok e témában született indítványát a luxembourgi székhelyű EU-bíróság csütörtökön.
Az ügy előzménye, hogy egy kurd nemzetiségű szíriai állampolgár menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő Magyarországon, amelyet a hatóságok az említett rendelkezés alapján elfogadhatatlanként elutasítottak, és a kérelmezőt Szerbia területére kiutasították. A kérelmező a határozatot megtámadta.
Az uniós testülethez fordulva a magyar bíróság arra keresi a választ, hogy a megtámadott határozat alapját képező jogszabályi rendelkezés összhangban van-e az uniós irányelvvel, mert a magyar testület szerint a honi szabályozás nem feleltethető meg az irányelv szerinti elfogadhatatlansági okok egyikének sem. Szintén megfelelőségi aggályt fel az az előírás, amely a nemzetközi védelem iránti kérelmet elfogadhatatlannak minősítő határozat ellen benyújtott kereset eldöntésének időtartamát nyolc napban határozza meg. További kérdés, hogy a hatékony jogorvoslathoz való joggal összeegyeztethető-e a magyar menekültügyi szabályozás azon rendelkezése, amely egységesen 60 napos eljárási határidőt ír elő.
Michal Bobek cseh főtanácsnok indoklásában mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint a tagállamok csak akkor minősíthetnek elfogadhatatlannak egy nemzetközi védelem iránti kérelmet, ha a kérelmező részére más tagállam vagy egy EU-n kívüli ország már megfelelő szintű nemzetközi védelmet biztosított, illetve akkor, ha a kérelmező esetében létezik egy olyan biztonságos, EU-n kívüli ország, ahová visszaküldhető, és ahol menedékjog iránti kérelmet nyújthat be.
A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejtette: a vitatott magyar jogszabály nem követeli meg kifejezetten, hogy a biztonságos tranzitországok garantálják azt, hogy a menedékkérőt nem fogják olyan országba visszaküldeni, ahol üldöztetésnek vagy más súlyos sérelemnek lehet kitéve.
Mivel álláspontja szerint az uniós irányelv kimerítően sorolja fel a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlansági okait, és a magyar jogszabály rögzítette okok egyiknek sem felelnek meg, a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a Magyarország által a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett új elfogadhatatlansági ok ellentétes az uniós rendelkezéssel.
A menekültügyi bírósági eljárások nyolc, illetve 60 napos eljárási határidejével kapcsolatban a főtanácsnok úgy vélte: amennyiben a nemzeti bíróság megállapítja, hogy nem biztosítható a menedékkérő számára a jogvédelem, úgy a bíróságnak mellőznie kell a határidő alkalmazását, és a vizsgálattal a határidő lejártát követően a lehető leggyorsabban végeznie kell.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.
