Kőbánya négy évvel ezelőtt vörösbe borult, ám a polgári oldalnak most esélye nyílt visszavenni a kerületet a szocialistáktól. Az elmúlt ciklus sorozatos botrányai alaposan megrendítették a baloldal fölényét. Andó Sándor polgármester sikerrel faragta le a Magyar Szocialista Párt népszerűségét. A kerületet is érintő K&H-ügy, a fiktív tagok beléptetése, a költségvetés válsága, a szocialisták belső harcai vezettek oda, hogy a polgári oldal esélyei jelentősen megnőttek Kőbányán. A Demokrata az Andó-korszakból ad ízelítőt néhány jellemző eset bemutatásával.

Bajban vannak a kőbányai szocialisták. Érzi ezt a pártvezetés is, ezért Andó Sándor polgármester helyett Verbai Lajost, a polgármesteri hivatal jegyzői irodájának vezetőjét indítják a polgármesteri székért. Verbainak nincs könynyű dolga, hiszen konzervatív ellenfelén, a kerületet 1990 és 2002 között vezető György Istvánon, a Fidesz-MPSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltjén kívül a Munkáspárt színeiben megméretkező Kerezsi Lászlóval is meg kell küzdjön. Kérdés, hogy az új jelölt bevetése elég lesz-e a baloldali szavazók visszacsábítására. Az Andó-korszak ugyanis botrányoktól volt hangos. Ezek mindjárt a ciklus elején elkezdődtek, a baloldali többségű képviselő-testület ugyanis – arra hivatkozva, hogy a polgármester fizetése alacsonyabb az irodavezetőkénél – tizennegyedik, tizenötödik, sőt tizenhatodik havi fizetést is megszavazott Andó Sándornak, s a képviselők csak a kerület lakóinak haragos fölháborodása miatt vonták vissza döntésüket. Az azonban így is egyértelművé vált, hogy Andó Sándor nem a puritanizmus mintaképe. Kőbánya vezetése – az ugyancsak szocialista polgármester által irányított második kerülethez hasonlóan – az elmúlt négy év talán leghírhedtebb bűnügyével, a K&H-botránynyal is kapcsolatba került. Bár az ügyészség végül nem emelt vádat Andó Sándor ellen, tény az, hogy a kerület vezetése mintegy 3,4 milliárd forintot helyezett el a Kereskedelmi és Hitelbank brókercégénél, a Kulcsár Attila irányította K&H Equitiesnél Richter-részvények formájában. Az ügylet azért volt szabálytalan, mert közpénzt forgattak meg a tőzsdén. Tavaly év végén egyébként a pénz- és tőkepiaci állandó választott bíróság olyan ítéletet hozott, hogy a K&H Equities 3,4 milliárd forintot köteles megfizetni a kőbányai önkormányzatnak. Ezzel gyakorlatilag fölmentették a kerület elöljáróit, noha Kulcsár Attila, a bankár-bróker-botrány első számú gyanúsítottja egyik vallomásában a kerület vezetőit azok közé sorolta, akik tudtak róla, milyen műveletekhez nyújtanak segítséget. A kőbányai szocialista elöljárók persze határozottan cáfolták és tagadták Kulcsár állítását. A botrányok olyannyira kínossá váltak, hogy több kerületi szocialista pártszervezet fölemelte a szavát a lehetetlen állapotok miatt, s végül Tiszta Kőbányáért Mozgalom néven léptek színre. A lázadók azonban nem jártak sikerrel, sokukat kizárták, mások önként távoztak a pártból. A belső megtisztulást követelők szerint a kőbányai szocialistákat is érintette az a fiktívtag-botrány, ami az ország több városában rendőrségi vizsgálatokat eredményezett, sőt Szombathelyen tettlegességhez vezetett, a hasonló ügybe keveredett Szabó Bálintot, a Fiatal Baloldal Vas megyei elnökét ugyanis ismeretlenek által felbujtott cigányok megverték és megerőszakolták. A kőbányai szocialista vezetőknek a lázadók szerint közel ezer, a tagnyilvántartásban szereplő névvel kellene elszámolnia, mivel a megtisztulást követelők azt állították, hogy a valóságosnál enynyivel többen szerepelnek a lajstromban, sőt mint mondták, halottak is szerepelnek a listán. Ugyanakkor számos olyan személy is megjelent a kőbányai MSZP környékén, akik az alpolgármesterek és a bizottsági elnökök érdekeltségébe tartozó vállalkozásokban tevékenykednek. A Tiszta Kőbányáért Mozgalom elbukott, prominenseit kizárták a Magyar Szocialista Pártból vagy távozásra kényszerítették, bár a párton belüli tizenegy ellenőrzés során nyolc esetben találtak fiktív tagokat a nyilvántartásban, a gyanú tehát bebizonyosodott. Az MSZP-n belül megtisztulást követelő szervezkedés egyik szóvivője Ficsór János önkormányzati képviselő volt. A képviselő érdeklődésünkre csak annyit mondott, hogy a mozgalomnak vége, tagjai pedig nem indulnak október elsején. Kérdésünkre azt felelte, ez a saját döntésük. Információink szerint azonban Ficsór Jánost lebeszélték arról, hogy egyéni jelöltként elinduljon. Kőbányán tehát képlékeny a helyzet. A botrányokon túlmenően ráadásul aggasztó a költségvetés helyzete is. – A ciklus utolsó ülésén is botrány volt, a testület ugyanis egymilliárd forintos megszorító csomagot fogadott el, ugyanakkor leszavazta azt az előterjesztést, hogy vizsgáljuk meg a költségvetési helyzetét – mondta a Demokratának György István, a Fidesz-MPSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt közös polgármesterjelöltje. – Januárra fizetésképtelenné válik az önkormányzat, a hárommilliárd forint körüli működési hiányt már nem lehet folyószámlahitelekből finanszírozni. Teendő pedig akad épp elég: a Liget téri aluljárót fel kéne újítani, benne a közvilágítást megjavítani, mert most a kivilágítatlan aluljáróban hajléktalanok tanyáznak, s a polgárok közül sokan nem mernek átkelni, inkább az autók között próbálnak átfutni a felszínen. Súlyos gond a kerületben a Ferihegyről fölszálló és az oda érkező repülőgépek által keltett zaj is, de a közbiztonság területén is volna mit javítani, Kőbányán ugyanis az átlagot meghaladó számú betörés és rablás történik. És akkor még nem említettük a panellakások felújítását, pedig a kerületben sok lakótelep található. ágoston