Utazz itthon, maradj itthon!

– Óriási feladatnak tűnik a turizmus újraindítása, hogy telnek a napjai?

– Kis túlzással állíthatom, éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a leginkább recesszió sújtotta ágazatot talpra állítsuk. Hatalmas a kihívás, de úgy gondolom, jó úton járunk, amire talán bizonyíték az is, hogy május közepén levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek a Turisztikai Világszervezet főtitkára az idegenforgalmi ágazat válságának hazai kezeléséhez.

– Mit mutatnak a turizmus első negyedéves adatai?

– Az év nagyon jól kezdődött, januárban és februárban a forgalom 22 százalékos növekedésével kimagasló eredményt értünk el. Úgy is mondhatnám, ez volt a magyar turizmus történetének legjobb évindító periódusa, hiszen az előző esztendőkben rendszerint tízszázalékos emelkedést mértünk. A fellendülés március közepéig, az országos vészhelyzet kihirdetéséig tartott.

– Mekkorák a veszteségek?

– A vírus derékba törte a több százezer embernek és több tízezer vállalkozásnak munkát adó szektort. Ne felejtsük el, hogy 13 százalékos GDP-részesedésű gazdasági húzóágazatról beszélünk.

– Hogyan alakultak a folyamatok a május eleji részleges nyitás után?

– A lemondások megálltak, és újraindultak a foglalások is, de amíg a határok zárva vannak, addig külföldi turistákat nem tudunk fogadni, tehát a foglalások egy része csak elméleti. A belföldi utazási kedv is növekszik, ám a tavalyi év azonos időszakához képest 80 százalékos elmaradást regisztráltunk.

– Lehet már valamit tudni a határnyitásról?

– A kontinensek közötti repülés újraindítása ebben az évben vélhetően már nem lesz napirenden. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy kölcsönös idegenforgalmi megállapodást kössünk biztonságosnak tartott európai országokkal, köztük Németországgal, Csehországgal, Ausztriával, Horvátországgal és Szlovéniával, utóbbival már előrehaladottak a tárgyalások, Szerbiával pedig meg is állapodtunk.

Nagyon bízom abban, hogy a schengeni térségbe tartozó államok akár már nyáron, de legkésőbb az év második felében megnyitják határaikat egymás előtt. Ez azonban nem rajtunk múlik, az Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását, ők tesznek javaslatot a szabályok esetleges enyhítésére. Egy biztos, mi elsősorban a belföldi turizmusra koncentrálunk.

– Nemrég jelentette be, hogy az MTÜ Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát szervezi meg augusztus 20-án, amely a dunai rakpartok több mint négy kilométeres szakaszán lesz látható. Emellett új hagyományt teremtve, idén már többnapos programsorozaton tiszteleghetünk államalapításunk előtt a fővárosban. Milyen különlegességeket kínálnak?

– A hagyományos Szent István-napi attrakciók mellett lesz drónjáték, légi parádé és számos családi program is, a jelenlegi tervek szerint összesen huszonegy, fővárosszerte.

– Elégedetlenkedők petíciózásba kezdtek A járvány után ne tűzijátékon égessük el az adófizetők pénzét! címmel. Eddig több tízezren írták alá. Erről mit gondol?

– A válságkezelés egyik módja a megszorítás, adóemelés és a fogyasztás erőteljes visszafogása. A baloldali kormány e stratégiájának következményeit saját bőrünkön tapasztalhattuk 2008 és 2009 között. A mi véleményünk, hogy éppen a válság indokolja a fejlesztések folytatását, a kormány a turizmus újraélesztése érdekében nem megszorít, hanem magasabb fokozatra kapcsol. Ez óriási szemléletbeli különbség! Elsődleges célunk tehát a belföldi idegenforgalom élénkítése. Szerte a világon látványos programokkal ünneplik jelentős történelmi eseményeiket a nemzetek. A franciák július 14-én emlékeznek a Bastille ostromára, az amerikaiak július 4-én ünneplik a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését. Augusztus 20-a hazánk születésnapja, ez a legfontosabb nemzeti ünnepünk, igyekszünk európai színvonalon megemlékezni ezer évvel ezelőtti államalapításunkra.

– Akkor is, ha az idei Szent István Napokon kevés esély van külföldi vendégek fogadására?

– A hazafias-lélektani jelentőségén túl hangsúlyos szakmai érvek is indokolják az ünnepségsorozat megtartását. A külföldiekre specializálódott és általában kevés belföldi utazót fogadó fővárosi turizmus most bajban van. Egyfajta mentőöv lehet, hogy sok vidéki honfitársunk a fővárosba utazik a nagyszabású budapesti tűzijátékra és az eseményhez kapcsolódó programokra, őket pedig a Budapesten működő vállalkozások fogják vendégül látni, több napon át. Ne felejtsük el, hogy a válság igazi vesztesei a szállásadók, vendéglátósok, rendezvény- és fesztiválszervezők, művészek, akik két hónapja jövedelem nélkül maradtak, és most segély helyett munkával szerezhetnének bevételt. Ha vendég van, minden van.

– Vagyis augusztus 20-a idén több szempontból is szimbolikus értékű, egyaránt jelenti az államalapítás- és a válság utáni újjáéledés ünnepét?

– Pontosan így van!

– Mi garantálja az ideérkezők biztonságát?

– Ha a járvány elleni védekezés úgy kívánja, felfüggesztjük a programokat, de tűzijáték mindenképpen lesz, legfeljebb online, illetve televízió képernyőn keresztül közvetítjük. Mindenképpen be fogjuk tartani az akkor aktuális járványügyi szabályokat, mert az emberek biztonsága a legfontosabb.

– A kormány a Kisfaludy szálláshelyfejlesztő programmal is segíti a válságból való kilábalást. Kik részesülhetnek a nemrég kihirdetett 150 milliárd forintos keretből?

– A magyarországi szálláshelyek teljes körű megújítását célzó program utolsó szakaszához értünk. A szállodák és kempingek fejlesztése mellett a vidéki Magyarország összes legfeljebb nyolcszobás szálláshelyének tulajdonosai is pályázhatnak forrásra. A cél, hogy 28 ezer szálláshely 55 ezer szobájának mindegyike szobánként egymillió forint támogatást kapjon, még ebben ez évben.

– Egyértelmű, hogy az MTÜ itthon maradásra buzdít.

– Itthon nyaralni biztonságos, ha tehetjük, támogassuk a hazai szolgáltatókat, segítsük újra beindítani a magyar turisztikai szektort!

– A válságkezelés részeként profiltisztítás vár a Balatoni Hajózási Zrt.-re (Bahart). Az ellenzéki sajtó az elmúlt hetekben arról cikkezett, hogy a többségi tulajdonos állam értékes vagyonelemek, köztük egy szálloda, két kemping és négy hajókikötő eladására, illetve tizenegy vitorláskikötő bérbeadására készül, ezeket kormányközeli vállalkozóknak játszanák át, csorbítva az önkormányzatok érdekeltségeit. Hogy látja mindezt?

– Ideális helyzetben egy ilyen jellegű társaság az állam és az önkormányzatok közös tulajdonában áll. Erre törekedett a Fidesz–KDNP, amikor 2001-ben a Bahart 50 százalékos tulajdoni hányadát a helyhatóságokra ruházta. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormány azonban 2008-ban 1,5 milliárdos befizetési kötelezettség mellett a megmaradt 50 százalékot is átadta az önkormányzatoknak, ami szerintem óriási hiba volt, ráadásul a helyhatóságok éveken át nem fizették be a kötelező 1,5 milliárdos hozzájárulást sem, miközben többmilliós osztalékot vettek ki a cégből. Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget a kormány, aminek eredményeként 35 százalékos részesedéshez jutott a társaságban. 2019-ben pedig a Turisztikai Ügynökség a hajóvásárlásra szánt 6,6 milliárd forintot a Bahart rendelkezésére bocsátotta, ezzel a cég többségi tulajdonosa lett.

– Mit jelent a profiltisztítás?

– A Balatoni Hajózási Zrt., ahogy a neve is mondja, hajózással foglalkozó gazdasági társaság. A fő tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó üzletágakat, mint például a kemping- vagy szállodaüzemeltetést a továbbiakban nem célszerű folytatni. Arra kértem a vállalat vezérigazgatóját, hogy a négy eladásra szánt kikötő kapcsán egyeztessen Balatonakali, Balatonudvari, Csopak és Balatonkenese polgármesterével, és állapodjon meg velük. A tárgyalások elkezdődtek. A vitorláskikötők pedig a Bahart tulajdonában maradnak, az üzemeltetési jogot nyilvános tenderen lehet majd megpályázni.

– Melyik a legprosperálóbb üzletág?

– A menetrend szerinti és a sétahajózás veszteséges, ezeket átszervezzük. A Bahart leggazdaságosabb üzletága a komp üzemeltetése. Az ötvenéves flotta karbantartása azonban nagyon sok pénzt emészt fel, a járművek nem méltóak már sem a Balatonhoz, sem az országhoz. Szükség van a hajóállomány cseréjére és az átkelők teljes rendbetételére, amit folyamatosan szeretnénk megvalósítani. A fejlesztésre szánt 6,6 milliárd forintból négy új kompot vásárolunk, amelyek 2021-ben, de legkésőbb 2022-ben állnak szolgálatba Tihany és Szántód között. Ugyanakkor modern katamaránok is közlekednek majd Keszthely, Balatonfüred és Siófok közelében. Bár a társaságot érzékenyen érintette a járvány okozta válság, megvalósítjuk a tervezett fejlesztéseket, és nem engedjük, hogy a flotta korszerűsítésére szánt forrást a Bahart a működtetésre fordítva felélje. A cél, hogy a 2030-ig tartó fejlesztés részeként a Balatoni Hajózási Társaság európai színvonalú hajózási feladatokat tudjon ellátni.