Útkeresés a Tisza-tavon

Az utóbbi évtizedben hazai és uniós forrásoknak köszönhetően példátlan mértékű fejlesztések zajlottak a Tisza-tónál. Felépült többek között egy 68 kilométeres kerékpárkörút a gátkoronán, megnyílt Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, itt van az UNESCO-világörökség részét képező madárrezervátum, lendületet kapott a vallási turizmus, strandok, gyógyfürdők, túraútvonalak, hagyományéltető programok színhelyéül szolgáló modern közösségi terek épültek és újultak meg.

A Tisza-tavat körülölelő, egyébként jellemzően hátrányos helyzetű négy vármegye – Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar – 43 településén lakó mintegy 120 ezer ember napi megélhetése valamilyen módon összekapcsolódik a térség idegenforgalmával. De a terület közigazgatási szétszabdaltsága és az idegenforgalmi szektorban jelen lévő érdekcsoportok jelentős kihívások elé állítják a közös fejlesztési célokat zászlajukra tűző szakembereket.

Nyaralóhajóval Kiskörén

Magyar Csillával, a Tisza-tó kapujaként jegyzett Kisköre polgármesterével az önkormányzati kikötőben találkozunk. Az innen megközelíthető Mahart-báziskikötőből futnak ki azok a nyaralóhajók, amelyekkel egészen Tokajig, a Tisza és a Bodrog vadregényes panorámát nyújtó torkolatáig el lehet hajózni.

A városvezető elmeséli, hogy a szolgáltatással a Mahart új, többek között nyugat-európai ügyfélkört kívánt idecsalogatni, hogy tovább nőjön a tó versenyképessége. Magyar Csilla kiemeli, hogy a pandémia és a szomszédos Ukrajnában zajló háború kissé felülírta a terveket, ennek ellenére úgy véli, hogy az exkluzív szolgáltatás hatásos marketingtámogatással még jócskán tartogat kiaknázatlan lehetőségeket.

– Mivel a Tisza-tavi helységek jelentős része hátrányos helyzetű település, szeretnénk, ha az Országgyűlés által tavaly megszavazott kiemelt státus egyaránt komoly hatást gyakorolna a vidék munkahelyteremtő képességére, a szolgáltatásbővítésre és az idegenforgalmi lehetőségekre. Úgy vélem, az egyik legnagyobb kihívás, miként tudunk egyensúlyt teremteni a Tisza-tónál jelen lévő különböző érdekcsoportok között, hiszen mást és mást szeretnének a gazdálkodók, a természetvédők, a fürdőzők, a benzinüzemű vízi járművel közlekedők, a horgászok, csónakázók, kajakozók, kikötőépítők, nyaralóhajózók, illetve a gátkoronát használó autósok és kerékpárosok.

Magyar Csilla hangsúlyozza, hogy a munkát nem csak az érdekcsoportok között feszülő ellentétek nehezítik, de a Tisza-tavon osztozó vármegyék gazdasági jövőképe sem feltétlenül egységes. A probléma gyökere a fél évszázaddal korábbi múltba nyúlik vissza.

– A Tisza-tó, egykori nevén Kiskörei-víztározó olyan speciális ártéri terület, amelyen keresztülfolyik az élő Tisza. Mesterséges kiképzése a kiskörei vízlépcső megépítéséhez köthető, amely 1973-ra készült el a hatékony energiatermelés, a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb mezőgazdasági vízellátása érdekében. A beruházás elsődleges célja tehát nem az idegenforgalom fejlesztése volt, ám a terület fokozatosan üdülőhellyé nőtte ki magát. A jelenleg is többfunkciós Tisza-tó jövőjével kapcsolatban egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy felülírhatják-e az eredeti célokat, vagyis a mezőgazdaság és az energiatermelés kiszolgálását a melléjük fokozatosan felzárkózó idegenforgalmi elképzelések. A választ és a követendő irány kijelölését a döntéshozóktól várjuk…

Magyar Csilla szerint az aktív turizmusnak továbbra is komoly létjogosultsága van a Tisza-tónál, ahol az utóbbi évtizedben, különösen 2014 után számottevő, modern igényeknek megfelelő fejlesztés zajlott. Kiskörén apartmanházakkal bővült és megújult az önkormányzati strand, a Köre Kikötő, új inkubátorházat és sportcentrumot létesítettek, amelyeket a fejlesztések iránt elkötelezett vállalkozók üzemeltetnek.

Vízparti turizmus Abádszalókon

Kisköréről hazánk legnagyobb vízerőműve és Közép-Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója mellett elhaladva autózunk a Tisza-tavi gáton Abádszalók felé. A nyári szezonra már felduzzasztott tó mentén az utóbbi évek beruházásai nyomán épült nyaralók, míg az Abádi Kikötőben úszóházak sorakoznak.

– Hazánk legnagyobb tava, a Balaton már a XIX. században is az elit pihenőhelye volt, de a Tisza-tó viszonylag fiatal, 52 éves képződmény, amelynek vonzáskörzetében nem működtek olyan jelentős turisztikai létesítmények, szállodák és üdülők, amelyek gazdaságilag is meghatározóak lehetnének – fejti ki Balogh Gyula polgármester. – Bár történtek önkormányzati próbálkozások, a nagyjából 2-3 ezer fő befogadására képes, elszórtan elhelyezkedő kisebb kereskedelmi szálláshelyek jelentős része magánkézben van, és nagyobb rendezvények alkalmával nem tud csoportokat fogadni. A vendégek többsége egyre igényesebb a környezetére, ezért hogy versenyképesek maradjunk, folyamatosan szükség van minőségi fejlesztésekre, amiknek az elmúlt években hatalmas lendületet adtak a Kisfaludy Program pályázati forrásai. Emellett fontos lenne a közlekedési feltételek javítása is, mert a fősodortól távol eső közúthálózat meglehetősen elavult, nem vonzó a vállalkozók számára, befektetőkre pedig égető szükség volna, hiszen a településen mért tíz százalék körüli munkanélküliségi ráta jóval meghaladja az országos átlagot.

Balogh Gyula hangsúlyozza, hogy bár az áprilistól októberig tartó, elő és utószezonnal kiegészült idényt már sikerült hat hónapra nyújtani, a Tisza-tó így sem ad egész éves megélhetést a helyieknek.

– Véleményem szerint az egész régióra vonatkozó egységes turisztikai koncepció kidolgozása során szem előtt kell tartani a települések egyedi arculatát is, mégpedig úgy, hogy a lehetőségekből mindenkinek jusson. Emlékszem, hogy 15-20 évvel ezelőtt milyen komoly vitákat váltott ki a képviselő-testületen belül a város turisztikai koncepciójának a meghatározása. Eleinte mindent akartunk, de végül felismertük, hogy a legfőbb értékünk a Tisza-tó legnagyobb szabadvízi strandja, amely a klasszikus vízparti családi turizmusra, ezen belül a motoros vízi sportok kiszolgálására is tökéletesen alkalmas, így ez lett a fő profilunk. Úgy vélem, a koncepció sikerét igazolja, hogy tavaly a korábbi évhez viszonyítva tíz százalékkal nőtt a strand látogatóinak száma, ami nemcsak a tó körül, hanem országos viszonylatban is jelentős emelkedés.

Miközben folytatódnak a tóparti fejlesztések, a városvezetés olyan vállalkozóknak is igyekszik esélyt adni, akik a strandtól távolabb eső területeken gazdagítják az idegenforgalmi kínálatot.

A Tisza-tavi TulipGardenben áprilisban kezdődik a színes programokkal tarkított fesztiválszezon. A virágszüret különleges attrakciójaként a Sárgacsikó Lovarda is bemutatkozik, amelynek idei első nyári szezonja lovas oktatással, tereplovaglással, sétakocsizással és gyermektáboroztatással várja az aktív kikapcsolódásra vágyó kicsiket és nagyokat.

Színes kínálat Tiszafüreden

Ujvári Imre, a tó fővárosának tartott Tiszafüred polgármestere arról tájékoztat, hogy a térség 43 települését érintő pályázatokat a régióban működő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács fogja koordinálni az érintett vármegyékkel és államigazgatási szervekkel együttműködve. Így a kiemelt fejlesztési térségbe sokkal koncentráltabban érkeznek majd a támogatások.

– A kiemelt státustól tudatosabb turizmustervezést és egységesebb Tisza-tó-arculatot várunk. A tavat sokan sokféleképpen használjuk, éppen ezért lenne célszerű számos kérdésben közös álláspontra jutni.

– Jó példa erre a vízi közlekedés, mert ezen a téren mind a négy medencében eltérő a szabályozás, többek között a természetvédelmi területek miatt. Az Abádszalóki- és a Sarudi-medencével szemben mi a Tiszafüredi-medencében továbbra is a csendesebb, kézzel hajtott vízi járművek használatát részesítjük előnyben. Tiszafüred évek óta dinamikusan fejlődő város, a jelenleg is zajló idegenforgalmi projektek mellett számos gazdasági, energetikai és kulturális beruházásunk zajlik. Tízezer fős régiós központként színes turisztikai kínálattal sikerült előállnunk.

A polgármester felhívja rá a figyelmet, hogy mivel a régió idegenforgalma csak a 90-es évektől pörgött fel igazán, a Tisza-tó környékén három évtized alatt végbement változások nagyon is szembetűnőek.

– Ma már ott tartunk, hogy Tiszafüred önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el, amely egyrészt kikötőstopot, másrészt a part menti területek beépíthetőségének korlátozását jelenti mindaddig, amíg a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács közzé nem teszi egységes szabályozását. A túlzsúfoltság és a tolerancia hiánya miatt már most is sok a konfliktus. A szervizútként is funkcionáló gáton sajnos számos közlekedő nem tarja be a legelemibb szabályokat sem, a jetskizők, wakeboardozók bömböltetik a zenét, ellehetetlenítve mások pihenését. Nem akarunk gátat vetni a fejlődésnek, de amennyire lehet, szeretnénk megőrizni a természeti környezetet, a Tisza-tó vadregényes hangulatát. Új belvárosunkat is úgy építettük ki, hogy lehetőleg ne kelljen felszámolni a már meglévő zöldfelületeket.

Amint Ujvári Imre fogalmaz, ők a minőségi turizmus felé szeretnének elmozdulni, de a tóra rátelepülne számos kevésbé igényes szolgáltató is, emiatt akadnak nézeteltérések. A lakosság viszont nem azért szavazott bizalmat a városvezetésnek, hogy ezeknek a vállalkozóknak az akarata érvényesüljön, hanem azért, mert a Tisza-tó olyan kincs, amire vigyázni kell.