Úton a seregbe

2010-ben a honvédség döntéshozói úgy határoztak, életet lehelnek egy papíron évek óta létező, de jórészt tetszhalott kezdeményezésbe. Ez volt a KatonaSuli program, amely hivatalosan 2005-ben indult, hogy iskolai keretek között kínáljon lehetőséget a fiatalok honvédelmi nevelésére, illetve a katonai szolgálatra történő felkészítéshez – pótolva ezzel az akkoriban kivezetett sorkatonai szolgálatot, egyúttal utánpótlást biztosítva a frissen felállított önkéntes haderőnek.

A program 2010-es felélénkítése során még a döntéshozók sem számítottak akkora érdeklődésre, mint amekkorával a diákok körében találkoztak. Ennek hatására országszerte épülni kezdtek az oktatópályák, elkészült egy katonai alapismeretek oktatására szolgáló tankönyv, és egymás után csatlakoztak a programhoz az iskolák. Szintet lépett az oktatók képzése is, miután kiderült, hogy tömegesen lesz igény a munkájukra. A 2012/2013-as tanévben már 38 középiskolában és 9 felsőoktatási intézményben volt lehetőségük a diákoknak honvédelmi tantárgyakat választani.

A program a hazafias nevelés hatékony eszközének bizonyult. A diákok a honvédelem tantárgyon keresztül megismerték a hazánkat fenyegető biztonságpolitikai kockázatokat, Magyarország honvédelmi rendszerének fontosabb elemeit, az állampolgár honvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit; megérthették, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet. Betekinthettek a sereg mindennapi működésébe, és információkat kaphattak a katonai pályával összefüggő továbbtanulási lehetőségekről.

A programon belül a 7-8. osztályos diákok katonai szakkört választhattak, a középiskolás évfolyamokon a katonai alapismeretek választható érettségi tantárgyként jelent meg, míg a felsőoktatásban a honvédelmi ismeretek mint féléves, 3 kredit értékű tanegység. A KatonaSuli sikerét jól mutatja, hogy az első évfolyamok diákjai már évek óta a seregben szolgálnak. De miért beszélünk minderről múlt időben? Mert a program 2016-ra kinőtte a korábbi kereteit, és átadta helyét az új struktúrával létrehozott Honvéd Kadét Programnak.

Évszázados hagyomány nyomán

Mielőtt górcső alá vennénk a honvédelmi nevelés új rendszerét, érdemes felidézni azt az évszázados tradíciót, amit napjaink kadétjai visznek tovább.

Az Osztrák–Magyar Monarchia katonaiskola-rendszere a maga korában kiemelkedő színvonalú volt a tisztképzés és előképzés terén. A fiatalok előtt fokozatosan, négy iskolatípusok keresztül nyílt meg a katonai pályához vezető út. A katonai alreáliskolák négyéves alapfokú képzést nyújtottak, ennek során a tanulók megismerkedtek az alapvető katonai és tudományos ismeretekkel. A katonai főreáliskolák hároméves képzése adta a középfokú katonai oktatást. Az itt megszerzett tudás már magasabb szintű és kulcsfontosságú volt a tiszti pálya folytatásához. A hadapródiskolák az egykori Monarchia egyik legfontosabb oktatási szintjét képviselték. Négy év alatt a hallgatók elérhették a tiszti ranghoz szükséges belépési fokot. A gyalogság mellett a többi fegyvernem alapvető ismereteit is oktatták. A csúcspontot pedig a hároméves katonai akadémiák jelentették. Ezek az intézmények magasan specializált tisztképzést folytattak, és itt zajlott a fegyvernemi vezetők képzése is.

A Monarchia keretein belül Magyarországnak saját katonai oktatási intézményei is voltak. Ezek a magyar tisztek nevelésében és képzésében játszottak kulcsszerepet. A legfontosabb magyarországi intézmények közé tartozott a Ludovika Akadémia Budapesten, az egyetlen magyar felsőfokú tisztképző intézmény. Sopronban volt a katonai főreáliskola, a magyar katonai középfokú oktatás kiemelkedő helyszíne. Nagyváradon és Pécsett gyalogsági hadapródiskolák működtek.

A trianoni békeszerződés a tisztképzést is tönkretette. A katonai középiskolákat megszüntették, csupán a Ludovika működését engedélyezték. Ennek ellenére az egykori katonai iskolahálózat szellemi és szervezeti öröksége kiváló alapot adott a magyar katonai oktatás újraszervezéséhez. A korábbi katonai középiskolák helyén polgári fiúinternátusokat hoztak létre, amelyek látszólag civil intézmények voltak, de rejtve továbbra is a tiszti hivatásra készítettek fel. Négy ilyen iskola indult 1922-ben: a Bocskai István főreáliskola Budapesten, a Hunyadi Mátyás alreáliskola Kőszegen (itteni élményei inspirálták Ottlik Gézát az Iskola a határon megírására – a szerk.), a Zrínyi Miklós főreáliskola Pécsett és a Rákóczi Ferenc alreáliskola Sopronban.

„A szellemiség, gondolkodásmód, erkölcsi tartás és a jellem megformálása az iskolákban az oktatás és a nevelés hajszálerein keresztül valósul meg. Bentlakásos (internátusi) nevelőintézetekben nagy szerepe van még a hivatalos oktatás utáni »szabad idő« felhasználásának is. A katonai reáliskolákban a cél nem az volt, hogy a növendékekből katonát faragjanak, hanem az, hogy olyan belső tartást és hivatástudatot alakítsanak ki bennük (az iskolai tananyag teljes elsajátítása mint főcél mellett), amire majdan a katonai főiskola eredményesen építhet a hivatásos tisztté formálás során” – írja a téma kutatója, Ráskay Pál Katonai középiskolák a két világháború között című tanulmányában. A hosszas múltidézőt azért tartottuk fontosnak, mert nagyjából hasonló elvek alapján épül fel a mai kadétképzés is.

Katona szeretnék lenni

A Honvéd Kadét Program három szinten kínál képzést a fiataloknak. A HKP 1-es szintje voltaképpen közismereti képzés, a diákok heti 1-2 órában tanulnak honvédelmi alapismereteket választható érettségi tárgyként, miközben olyan gyakorlati készségeket szereznek, mint az elsősegélynyújtás és az önvédelem. A HKP 2 már komolyabb, az ötéves technikumi szakképzés során az első két év ágazati alapoktatását szakmai képzés követi, ahol szakirányt – például logisztika, informatika vagy környezetvédelem – lehet választani, és a végzősök érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet kapnak. A legmagasabb szint a HKP 3. Ez a bentlakásos képzés négy városban működik, ahol a kadétok katonai életmódhoz hasonló környezetben tanulnak és gyakorolhatnak, szabadidős programokkal, például sportlövészettel és ejtőernyőzéssel kiegészítve. Mindennek a csúcsa Magyarország legrangosabb kadétképző intézménye, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium.

– 2013-ban vette fel az intézmény Kratochvil Károly nevét. Akkor mintegy fél tucat szakköri taggal indult a képzés, mára viszont, alig több mint egy évtized elmúltával négy helyőrségben közel 400 kratochvilos kadétunk van – mondja lapunknak Fekete András alezredes, igazgató, hozzátéve, hogy a katonai kollégiumoknak ugyan gazdag hagyományuk volt hazánkban, az építkezést a jelenlegi jogszabályi környezetben mégis a nulláról kellett kezdeni.

– Egyik legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy a katonai pálya iránt érdeklődő fiataloknak reális, hiteles képet mutassunk. Nem célunk, hogy idealizált, tökéletes világot fessünk fel előttük, hiszen, mint minden szakmának, ennek is megvannak a maga kihívásai és nehézségei. Ugyanakkor szeretnénk bemutatni a pálya előnyeit és szépségeit is: a fejlődés lehetőségét, a kiteljesedést és a hivatásban rejlő értékeket. Különös felelősséggel tartozunk a fiatalokért, hiszen életük egyik legmeghatározóbb időszakában vannak. Az ebben az időszakban kapott impulzusok, élmények és tapasztalatok mélyen beépülnek a személyiségükbe, hosszú távon alakítják őket, hatásuk akár 10-15 évvel később is érezhető lesz.

Hangsúlyozza, fontos, hogy pozitív példát állítsanak a fiatalok elé, de ez nem jelentheti azt, hogy nincsenek elvárások vagy követelmények. Épp ellenkezőleg: olyan kihívásokat kell eléjük állítani, amelyekről talán ők maguk sem hiszik, hogy képesek megfelelni nekik – a vezetők azonban tisztában vannak vele, hogy meg tudják ugrani a lécet.

– A hit a fiatalokban és a képességeik fejleszthetőségében tesz minket valódi nevelőkké. Az a feladatunk, hogy ne csak irányt mutassunk, hanem segítsük őket, hogy felismerjék és kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket.

A Kratochvil kadétjai közül a többség az érettségi után szeretne csatlakozni a honvédséghez. Egyebek mellett ezért is választották a legmagasabb szintű kadétképzést.

Csorba Márton gyerekkori álmát váltja valóra azzal, hogy csatlakozott a kadétprogramhoz.

– Amióta az eszemet tudom, katona szeretnék lenni, és a honvédkollégiumban eltöltött évek is megerősítettek abban, hogy ez az én utam. Sokkal céltudatosabbá váltam, jobban beleláthatok az egyenruhások világába. Konkrét terveim vannak: lövész szakaszparancsnok szeretnék lenni. Úgyhogy érettségi után irány a Közszolgálati Egyetem, a honvédtisztképzés – mondja a Demokratának Márton. Lapunk kérdésére azt sem rejtette véka alá, hogy – kecskeméti lévén – a családja hiányzik a legjobban. Két éve kadét és honvédkollégista, de már ennyi idő alatt is számos felejthetetlen élménnyel gazdagodott katonai rendezvényeken, csapatlátogatásokon. Ezek közül is a lourdes-i zarándoklatot emelte ki, amelyen tavaly vett részt.

Husonyicza Regina édesapja vágyát is beteljesítené, aki a sorkatonaság után szeretett volna a hivatásosokhoz csatlakozni, de másképp alakult az élete. Regina viszont boldogan élt a lehetőséggel, hogy a kadétprogramnak köszönhetően részese lehet az egyenruhások világának.

– Izgalmas honvédkollégiumban élni. Korán kell kelnünk, és napirend szerint éljük az életünket. Dunakesziről jelentkeztem a hódmezővásárhelyi kollégiumba, szóval elég távol vagyok a családomtól és a barátaimtól. De mindezért kárpótol, hogy olyan programokon, rendezvényeken vehetek részt, amire egy átlagos iskolában nem volna lehetőségem – mondja lapunknak Regina. Arra a kérdésre, mi jelenti számára a legnagyobb kihívást a honvédkollégista-életben, mosolyogva annyit mond, a korán kelés…

Arany Ádám tudta, mi vár rá, mikor beadta a jelentkezését a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumba. Édesapja szintén katona, Hódmezővásárhelyen szolgál.

– Gyerekkoromban is számtalan történetet hallottam a missziókról, és nekem is megtetszett a dolog, szerettem volna kipróbálni magam. Ahhoz, hogy megvalósíthassam a célom és felnőttként hivatásos katona legyek, nagyon jó alapot ad a kadétprogram. Persze egy kicsit más itt lenni, mint ahogy elképzeltem, de összességében többet kaptam tőle, mint amire számítottam.

A nemzetközi élvonalban

A Honvéd Kadét Program ma már közel 12 ezer fiatalnak nyújt lehetőséget, hogy négyéves honvédelmi képzésben vegyen részt, miközben további 15 ezer diák tanulja az egyéves honvédelem tantárgyat, mondja a Demokratának Czermann János, a Honvédelmi Minisztérium stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

– Az elmúlt két év során megháromszorozódott azoknak a középiskolás fiataloknak a száma, akiket elér a program. A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium diákjainak körülbelül fele választja a középiskola után a katonai pályát, illetve az altiszti vagy tiszti képzéseket. Azokkal együtt pedig, akik tartalékos szolgálatot vállalnak, a pályára irányítási arány eléri a 90 százalékot – teszi hozzá.

Az iskola iránti érdeklődést Czermann János szerint jól mutatja, hogy a jelentkezők száma rendszerint két-háromszorosan meghaladja a férőhelyek számát. Ez lehetővé teszi, hogy a legalkalmasabb, legmotiváltabb fiatalokat válasszák ki a 4-5 éves képzésre, ezzel is biztosítva az altiszti és tiszti utánpótlás erősségét és stabilitását. A Kratochvil így olyan eredményeket szállít, amire világszerte csak a legrangosabb kadétképzők képesek, mint például a United States Naval Sea Cadet Corps, ahol szintén 50 százalék a pályán maradók aránya. Az angol Queen Victoria School tanulóinak már csak mintegy 40 százaléka választja a katonai hivatást.