Üzenet a magyarok hangján

– Az Európai Parlament nemrég felfüggesztett négy PiS-es lengyel EP-képviselőt, mert egy LMBTQ-ellenes kisfilmet propagáltak. Ez a magyar miniszterelnök szerint is a szólásszabadság sárba tiprása. Meddig alkalmazhat egyenlőtlen mércét Brüsszel?

– Ez a tolerancia és szólásszabadság liberális módra: pont addig terjed, amíg valaki azt mondja, amit ők gondolnak. Ha valaki mást merészel gondolni és szólni, akkor vége a toleranciának és a Magyarországon annyiszor számonkért szólásszabadságnak is. Ebből is látszik, ahhoz, hogy az unió újra sikeres legyen, mélyreható változások szükségesek.

– Jön az újabb nemzeti konzultáció. E magyar gyakorlatot sok támadás érte Brüsszel részéről, már az előző EB-elnök, Jean-Claude Juncker is nemegyszer kritizálta…

– Látható az európai politika két szélső értéke. Hollandiában beszüntetik a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, mert nem az a végeredmény jött ki, ami a föderalista elitnek tetszett volna. Idehaza viszont időről időre kikéri a kormány az emberek véleményét több fontos kérdésben, akárcsak most. A veszélyek korában élünk, ezekről kérdez a kormány. Például az ukrajnai háborúról, Ukrajna lehetséges uniós tagságáról, de a rezsicsökkentésről, az extraprofitadóról és a kamatstopról is. Napi aktualitások és hosszú távú témák egyaránt szerepelnek a listán. Remélem, az emberek nem pártpolitikai hovatartozásuk alapján töltik ki a konzultációs ívet. Belátják, hogy ezek az ügyek a politikai nézetkülönbségek fölött álló, össznemzeti kérdések. Az emberek véleménye a kormány legfőbb védőbástyája a Brüsszellel folytatott vitáiban, a magyar társadalom véleményét ott sem tudják lesöpörni az asztalról.

– Ma már világos, hogy különféle terrorszervezetek irányítják az illegális migrációt, pontosabban az embercsempészetet. A gázai konfliktus még inkább felerősítheti a migrációs folyamatot, de az EU ennek ellenére sem vetette el a kötelező kvóta ügyét. Ez is a nemzeti konzultáció egyik kérdése lesz…

– Ami a migráció ügyét illeti, nem áll jól Magyarország, de Európa sem. Egyre növekszik a nyomás a déli határunkon. Aki nem él ott, nem is érzékeli, hogy most többen jönnek, mint 2015-ben, pedig már azt is migrációs sokknak tartotta a társadalom. Az unió politikája e téren csődöt mondott, ugyanis megszüntette az európai társadalmak hatvan évig élvezett biztonságérzetét. Ennek dacára tovább erőltetik a migrációs paktumot, az EP már meg is szavazta a magyar balliberális képviselők lelkes támogatásával. Húsz percük volt rá a képviselőknek, hogy áttekintsék a tervezet. Erre mondta Orbán Viktor, hogy politikai értelemben megerőszakoltak bennünket. Brüsszel szét szeretné teríteni Európában a terrorveszélyt. Úgy képzelik, hogy ezzel az eddigi gócpontokban csökkenne a fenyegetés. Lehet, hogy így van, így viszont megjelenne ott is a terror, ahol eddig nem volt jelen. Ezért mond nemet Magyarország a kötelező elosztás koncepciójára. Nem fogjuk meginni Brüsszel elrontott migrációs politikájának a levét! A kormány a konzultáció válaszaival is felvértezi magát ehhez az uniós csatához.

– Van egy másik probléma, a rezsitámogatás. Itt vajon mi a logika Brüsszel kifogásaiban? A nagy energiavállalatok éppúgy hozzájutnak a pénzükhöz, mint eddig, hiszen a támogatást a családok a magyar büdzséből kapják.

– Követelik a hatósági árak megszüntetését, mondván, ne álljanak meg a piaci tendenciák a határnál. Ez egyébként gazdaságpolitikai értelemben is elhibázott kérés. A fő probléma azonban az, hogy olyan dolgokba avatkozik bele Brüsszel, amikhez semmi köze. Ez is jól szemlélteti a birodalmi reflex működését, mindent irányítani akarnak. Amikor az EU sikeres korszakát élte, a gazdasági együttműködés volt hangsúlyos. Ma viszont épp azért sikertelen, mert túl akarja lépni a hatáskörét, minden téren diktálni akar. Amikor 2013-ban az Orbán-kormány úgy gondolta, hogy ne a magyarok fizessék a legtöbbet az EU-ban az energiáért, bevezette a rezsicsökkentést. Ma hazánkban a legolcsóbb a háztartási energia az unióban.

– Ha sikerülne elérni a támogatás megszüntetését, és mi is sokat fizetnénk az energiáért, az alkalmat adna egy nagyobb kormányellenes népi felhorgadásra… Nem lehet, hogy az üzemanyagtarifák Brüsszel által kierőszakolt januári jelentős emelése is ezt szolgálja?

– Ahhoz, hogy véget érjen a rezsicsökkentés, félre kell állítania a Fidesz–KDNP-kormányt. Ennek érdekében mindenféle politikai zsarolást bevetnek. Itt vannak a visszatartott kifizetéseink. Már azt sem tudjuk, hány kérést és iránymutatást fogalmaztak meg ebben az ügyben. Mindegyiket teljesítettük. Ehhez képest újabb és újabb kérdésekkel állnak elő. Nyilvánvaló az időhúzás, hogy nőjön rajtunk a nyomás. A rezsicsökkentés belső támadásokat is kap a dollárbaloldaltól; a hazai ellenzék, ha módja volna rá, azonnal eltörölné. Ne lepődjünk meg ezen, hiszen a kormányzásuk alatt a gáz árát kétszeresére, a villanyét a háromszorosára emelték.

– A lengyel választásokkal megvan az esélye, hogy elveszítsük a mellettünk vétózó barátot. Donald Tusk már korábban megígérte, hogy szétveri a visegrádi szövetséget, szerinte Brüsszelen keresztül kell együttműködniük ezeknek az országoknak…

– A V4-et nem a pártpolitikai vagy ideológiai hovatartozás kötötte össze, hanem a geopolitikai rögvalóság. Ez pedig nem fog megváltozni. A kelet-közép-európai országok érdekeiknél, kultúrájuknál, gazdaságuknál fogva össze vannak kötve. Ha valaki célul tűzte is ki, hogy gyengítse a szövetséget, nem tudja majd megtenni. Tehát ami Donald Tuskot illeti, szerintem nem eszik olyan forrón a kását…

– Ismertek uniós szerepvállalásai és megnyilatkozásai. Erős mágnessel rögzíti magát Brüsszelhez…

– Változhat ez is. Mindenki látja ugyanis, hogy minél inkább a birodalmi berendezkedés felé tart az unió, annál sikertelenebb. Minél pragmatikusabb volt azelőtt, annál sikeresebben működött. A pragmatizmus jellemezte az első ötven évét, a birodalomépítés pedig az utóbbi tizenötöt. Ebből pedig már elegük van az európai embereknek. Ezt minden politikai vezetőnek tudnia kell.

– Ha mégsem boldogulnánk Tuskkal, Robert Fico a helyébe léphet? Már ami a vétót illeti.

– Én azt látom, hogy személyében olyan miniszterelnöke lett Szlovákiának, aki egy nyelvet beszél velünk. Neki Szlovákia, nekünk pedig Magyarország az első. Ez azonos politikai filozófiát és testtartást feltételez.

– Elfelejthetjük azokat az atrocitásokat, amelyek az első Fico-kormány idején érték a felvidéki magyarokat? Az ő köreikben nem olyan népszerű Robert Fico, mint idehaza…

– Reménykedjünk abban, hogy a szlovák–magyar stratégiai együttműködésnek az is lehet az egyik következménye, hogy a magyarellenes hangok és indulatok eltűnnek Felvidéken.

– Nem egyszerű kérdés az ukrán EU-csatlakozás. Ha megvalósul, mindjárt ott találja magát Magyarország is a háborúban. Ehhez még Kijev NATO-tagságára sincs szükség, elég, ha hazánknak is támogatnia kell pénzügyileg az ukrán állam működését, beleértve a hadseregüket…

– Sosem gondoltam volna, hogy egyszer még egyetértek Juncker úrral. De igaza van, amikor azt mondja, hogy Ukrajna teljesen alkalmatlan az uniós tagságra. Mindenekelőtt rendszerszintű korrupciója miatt. Megint működik egyébként a durva brüsszeli kettős mérce. Blokkolják a nyugat-balkáni bővítést, az ukránokat viszont mindenáron csatlakoztatni akarják. Noha ez komoly kockázattal járna, a Soros-birodalom támogatja a tervet. Alex Soros nemrég fontos tárgyalásokat folytatott Kijevben. Ukrán és uniós zászló előtt fényképezte le a sajtó, mintha csak az EU-t képviselné. A Soros-birodalom ugyanakkor szeret a zavarosban halászni. Sokat keres a háborún, nyerészkedik rajta, és más érdekeltségei is vannak Ukrajnában. Befektetései meg inkább termőre fordulnak, ha az ország az EU tagja lesz.

– A magyar kormány kimondta, olyan szövetségest keres az unióban, aki kritikusan viszonyul az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. Van ilyen egyáltalán?

– Aki józanul gondolkodik, láthatja, hogy az uniónak nemcsak a szankciós politikája, de mindenfajta háborús stratégiája megbukott. A Moszkvával szembeni szankciók semmiféle eredményt nem értek el. A magyar kormány tabula rasát akar, vagyis az unió felől nézve új viszonyulást az orosz–ukrán háborúhoz. Brüsszel most úgy tesz, mintha mi sem történt volna, és már a tizenkettedik szankciós csomagot készíti elő. De ha már az eddigi tizenegy is teljesen sikertelen volt, akkor miért akarnánk egy tizenkettediket is?!

– Egyre inkább látni, hogy Washington Európára testálná Ukrajna finanszírozását, legyen szó az állami intézmények működéséről vagy a háborúról…

– Ez már megtörtént. Amerika nyíltan kimondta, hogy Gázára koncentrál, Ukrajna felett bábáskodjon Európa. Erre mondja azt a magyar kormány, hogy egy bukott, csődbe jutott uniós Ukrajna-politikához nem vagyunk hajlandók hozzájárulni. Főként úgy nem, hogy Brüsszel még azt sem adja oda Magyarországnak, ami jogosan járna neki.

– A kormány arra törekszik, hogy növelje a társadalom életszínvonalát. Hallani egy komolyabb béremelésről is. Itt van viszont a bolgárok akciója, akik a hússzorosára akarják emelni a Magyarországra tartó földgázszállítás tranzitdíját. És ez igen komolyan befolyásolhatja a hazai árakat. Ki biztatta fel erre Bulgáriát, azt az országot, amellyel szinte testvériek voltak a kapcsolataink?

– Újabb hazánkkal szembeni nyomásgyakorlásról van szó. Károkat okoznak nekünk, visszatartják a jogos járandóságainkat, vagy megkérik Szófiát a tranzitdíj brutális emelésére. Ez persze nem tudja eltéríteni a magyar kormányt a terveitől. Az volt az idei cél, hogy egy számjegyűvé tegyük az inflációt. Sikerült. Jövőre pedig szeretnénk újraindítani a magyar gazdaság növekedését. És ha erről beszélünk, akkor értelemszerűen béremelésről is beszélünk, mert növekedő gazdaságban nemcsak a munkahelyek száma indul növekedésnek, de a bérek is. Beteljesítjük azokat a várakozásokat, amelyeknek nemzetközi szakértők, illetve maga az Európai Fejlesztési Bank is hangot adott. A pénzintézet szerint 2024-ben a magyar gazdaság fejlődése lesz a legdinamikusabb a térségben.

– Brüsszel még az EP-választás, illetve a magyar elnökség kezdete előtt szeretné nyélbe ütni a kötelező kvóta ügyét, hiszen világos, hogy magyar vezetés alatt már aligha sikerülne. Tarthatnak esetleg attól is, hogy az elnöklő magyarok előveszik majd az elaltatott korrupciós botrányokat?

– Azért nem szeretik a magyarokat Brüsszelben, mert folyamatosan szembesítik a valósággal az uniós elitet. Vagyis azzal, hogy Európa kudarcot kudarcra halmoz. Látható, hogy makacsul csökken az unió korábban elsöprőnek mondható támogatottsága. Az emberek kezdik úgy érezni, hogy az EU nem a javukra, hanem a hátrányukra dolgozik. Bennünket, magyarokat sokszor konkrétan gáncsol is. Véget kell vetni annak a korszaknak, amelyben Brüsszel az európai érdekek ellen politizál, elárulva saját polgárait. Mi azt szeretnénk, ha Európa újra sikeres lenne, ám ehhez gyökeres változások kellenek. Erről szól 2024. június 9-e.

– Képes lehet-e rá a magyar elnökség, hogy visszaterelje eredeti funkciójába a mostanra túlzottan elhatalmasodott Európai Parlamentet és Bizottságot, illetve a hivatali réteget?

– A magyar elnökség az EP-választás után kezdi meg működését, és az unió ebben a periódusban választja majd ki a vezetőit. Mindannyiunk érdeke, hogy végre alkalmas emberek kerüljenek a legmagasabb pozíciókba. Az eddigi kudarcok nyilvánvalók, elég, ha csak Jean-Claude Juncker vagy Ursula von der Leyen tevékenységére utalok. Az EP-nek vissza kell térnie tanácsadói és konzultációs szerepéhez, ahogy az EB-nek sem lehet más feladata, mint az uniós törvényesség és szabálykövetés őrzése. A döntéseknek a választott politikusok testületében, az Európai Tanácsban kell megszületniük, és nem az Európai Bizottságban vagy az unió láthatatlan bürokratikus gépezetében. A magyar elnökség lehetősége, sőt feladata, hogy jó irányba befolyásolhatja a vezetők kiválasztását.

– Megmenthető a vétó intézménye?

– A vétó az uniós együttműködés szíve. Megszűnése az Európai Egyesült Államok létrejöttét jelentené. A kisebb tagállamok a nagyobbak játékszerévé válhatnának. Az Európai Unió létének csak a vétó intézményével van értelme.

– Mit vár, miként voksolnak jövőre az unió polgárai? Orbán Viktor szerint Európa elnémított társadalmai ma a magyarok hangján mondják el a véleményüket…

– A jövő évi EP-választás Magyarország méretén és politikai befolyásán messze túlmutató jelentőségű. Európa polgárai követni szeretnék, mert látják, hogy mi történik hazánkban, látják, miként érvényesül nálunk például a sajtó és a szólás szabadsága. A magyarok nyugodtan kimondhatják, amit Nyugaton már nem lehet. Azt várom a választástól, hogy Magyarország egyértelműen világossá tegye, nem kér abból, ami ma Brüsszelben zajlik. Persze mást mond a hazai dollárbaloldal, hiszen ez az erő már a központosított Európa része. És mint ilyen, pont azt a föderalista felfogást képviseli, amely ellen küzdünk. Mégpedig minden erőnkkel.