A DK a nemzeti érdekek elárulásával vádolta a kormányt, az MSZP és a Jobbik az egészségügy helyzete miatt bírálta a kabinetet, a Párbeszéd pedig az alacsony alapkamatszintet kifogásolta napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

   

DK: a kormányoldal elárulja a nemzeti érdekeket

Vadai Ágnes (DK) a nemzeti érdekek elárulásával vádolta a kabinetet, a kormányoldal szerinte csak saját gazdagodására és idegen hatalmak érdekeire gondol. Az Európai Parlament szakbizottságában néppárti képviselők által is megszavazott, a magyar kormányt elítélő jelentéssel kapcsolatban azt mondta: kiderült, hogy a kormányoldalnak az európai parlamenti képviselet sem való, nemcsak azért, mert elárulják a nemzeti érdekeket, hanem mert olyan „lúzerek”, akiket saját „ideológiai haverjaik” árulnak el. 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: az a botrányos és méltatlan, hogy a DK képviselői Magyarországot lejárató leveleket terjesztenek az európai képviselők között. A Magyarországot lejárató jelentés egy sorozatos, tényeket figyelmen kívül hagyó nyomásgyakorlás része, aminek az időzítése sem véletlen, mert Brüsszelben most akarnak dűlőre jutni számos, bevándorlással kapcsolatos kérdésben, így a kvóták ügyében is – értékelt.

Hozzátette, a Gyurcsány-féle politikának semmi köze a nemzeti érdekhez, „sokkal inkább van köze egy gátlástalan alakulathoz, amelyet megrészegített a hatalom, de szerencsére annyira, hogy semmi esélyük, hogy újra kormányra kerüljenek”.   

   

Az MSZP önálló egészségügyi költségvetést nyújt be

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője a Semmelweis-nap alkalmából megköszönte az egészségügyben dolgozók munkáját és arról beszélt, katasztrofális állapotok vannak az ágazatban, a dolgozók nagy lelki és fizikai terhelés mellett végzik munkájukat és kritikus létszámhiány.

A kórházi fertőzésekkel kapcsolatban megjegyezte: meglehetősen abszurd éppen a Semmelweis-napon a kézmosás fontosságát hangsúlyozó kampányt indítani, ezzel ugyanis azt ismeri el a minisztérium, hogy 200 év után sem képes megfelelő kézfertőtlenítő eszközöket biztosítani az egészségügyi intézményekben. Közölte: az MSZP önálló egészségügyi költségvetési csomagot nyújtott be az egészségügy finanszírozásának javítása és a rendszerszintű problémák kezelése érdekében.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szintén méltatta az egészségügyi dolgozók munkáját, és arra figyelmeztetett: amikor a szocialisták nyújtották be az egészségügyi költségvetést, akkor leépítettek 16 ezer aktív ágyat, 6 ezer egészségügyi dolgozót tettek az utcára, valamint vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetettek volna az emberekkel.

Hangsúlyozta: a kormány 2010 óta igyekezett többletforrásokat biztosítani az egészségügynek, és a felmérések szerint az OECD-országok között azóta Magyarországon a hetedik legnagyobb mértékben nőtt az egy főre eső egészségügyi kiadások aránya. Jövőre 647 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint amit a szocialisták szántak erre – mutatott rá.

       

Jobbik: nem volt érdemi változás az egészségügyben az elmúlt nyolc évben

Lukács László György, a Jobbik képviselője szintén a Semmelweis-nap alkalmából méltatta az egészségügyi dolgozók munkáját, ugyanakkor bírálta Nagy Anikó egészségügyi államtitkárt, aki szerinte egy nyilatkozatban európai szintű magyar egészségügyről beszélt.

A magyar kórházakat eszközhiány jellemzi, kevés a CT, és sokszor a hozzátartozóknak kell nyomtatópapírt és higiéniai eszközöket venni; a megbetegedési és a halálozás mutatókban is rosszul áll Magyarország, és alacsony az ágazat finanszírozása – sorolta.

Úgy vélte: a Fidesz-KDNP bár kétszer kapott kétharmados támogatást, az elmúlt nyolc évben nem tudott érdemi változást elérni az egészségügyben, cserben hagyta a szavazóit.

Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobbikos képviselő korábban egy olyan cégben tevékenykedett, amely magyar orvosokat vitt külföldre. Ennyire hiteles a Jobbik politikája – állapította meg az államtitkár, aki szerint a kormány a béremelésekkel, valamint a kórházak, rendelők és mentőállomások felújításával és építésével igyekszik európai szintű munkakörülményeket biztosítani.

Párbeszéd: mikor emelkedik az alapkamat?

Mellár Tamás (Párbeszéd) a forint árfolyamcsökkenéséről szólt. Megfontolandónak ítélte, hogy az amerikai jegybank kamatot emelt, ami miatt a befektetések a régiónkból az Egyesült Államokba tartanak, de azt is, hogy miközben nálunk az infláció 3 százalék körül van, 0,9 százalékos a jegybanki alapkamat, vagyis a reálkamat negatív, ami nem ösztönzi a megtakarításokat és hosszú távon nem fenntartható.

A forintgyengülés a spekulánsoknak is alapot adott a shortolásra – folytatta. Szerinte ezt a jegybank meg tudta volna akadályozni, ha kijelenti: vége az alacsony kamatoknak.

Aki tudja, mikor történik a kamatforduló, nagy haszonra tehet szert – mondta, hozzátéve, szerinte erről nem Soros György rendelkezik információkkal.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: azt az MNB tudja, mikor fog kamatot emelni. Az árfolyam-politika reálgazdasági célokat is szolgál – tette hozzá, hangsúlyozva az elmúlt időszak eredményeit.

A kormányzat jól határozta meg az ország gazdasági fejlődését, ezt igazolja a növekedés, például az, hogy tavaly 4 százalékkal bővült a gazdaság, a foglalkoztatottak száma növekedett, miközben a munkanélküliség is lényegesen csökkent. Mintegy hat éve egyfolytában növekszik a reálbér – tette hozzá.

Közölte, az emelkedés folyamatos és jól prognosztizált, s minden évben magasabb volt, mint amit a kormányzat a konvergenciaprogramokban vállalt.