Az APEH egyszerre kezdett vizsgálatot a Fidesz elnökénél, pártigazgatójánál, de hasonló vizsgálat folyik még öt másik frakciótársunknál is. Sőt, a párt hivatalában dolgozó két kollégámnál is vizsgálódnak. Aztán olyanra is volt példa a pártban, hogy az egyik vidéki önkormányzati képviselőnk felszólalt egy nagyobb gazdasági ügyben a helyi szocialista polgármesterrel szemben, és pár nap múlva nála is zörgetett az adóhatóság. Lehet, hogy ez Lendvai Ildikó szerint normális, én furcsállom. De nincs takargatnivalóm, nyugodtan vizsgálódhatnak – mondta a Demokratának Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

– Hány szobás a rózsadombivillája?

– Úgy tűnik, jobb, ha a beszélgetés elején tisztázzuk: engem nem Gyurcsány Ferencnek hívnak, hanem Kubatov Gábornak. Nem is a Rózsadombon élek, hanem Pest külvárosában, Soroksáron van a családom háza.

– Kormányüdülője, százmilliós árbevételű cége sincs?

– Nem, egyik sincs. Talán tényleg összekevernek Gyurcsánnyal vagy Kókával, pedig nem fedeztem fel sem külső, sem belső hasonlóságokat közöttünk… Gondolom, ezek a kérdések annak a hírnek szólnak, hogy az APEH vagyonosodási vizsgálatot indított nálam.

– Igen, de hadd pontosítsunk. Az APEH szóvivője szerint nem vagyonosodási, hanem szja-vizsgálatot indítottak, és csak akkor foglalkoznak majd a vagyonszerzésük részleteivel, ha esetleg a személyi jövedelemadó-vizsgálat valamit nem talál rendben…

– A levélben, amit kaptam, húsz olyan kérdés van, amelyekben azt firtatják, mit dolgoztam az elmúlt években, és a munkáimból milyen jövedelmem volt, nekem ez vagyonosodási vizsgálatnak tűnik. A vizsgálatot egyébként a vagyonosodási főosztály rendelte el. Fontosnak tartom leszögezni azonban, hogy nekem nincs takargatnivalóm. Nyugodtan vizsgálódhatnak.

– Erre mondta az MSZP: több mint tízezer embernél csinál ilyen vizsgálatot az APEH, a fideszes politikusok sem lehetnek kivételek.

– Senki nem lehet kivétel, így a politikusokkal sem kivételezhet az adóhatóság, az azonban több mint furcsa, hogy a Fidesz elnöke és pártigazgatója egyszerre kap ugyanolyan tartalmú levelet az APEH-től, és a két levél sorszáma egymás után következik.

– Talán véletlenül dobta így ki a számítógép…

– A Kubatov után szerintem akkor jön véletlenül az Orbán, ha csak ez a két név van a gépben. De félretéve a fanyar humort, a vagyonnyilatkozatom évek óta nyilvános, nem lett látványosan több pénzem, sőt azt is mondhatnám, a családom úgy él, mint egy átlagos magyar család. Nincs házam a Rózsadombon, nincs milliárdos vagyonom, nincs uszodám, ebből következően nem is igényeltem vissza utána az áfát, mint a miniszterelnök, nincsenek építési trükkjeim, mint mondjuk a gazdasági miniszternek, nem csukták le a tulajdonostársamat adócsalásért, mint a pénzügyminiszternek. Éppen ezért teljesen nyugodt vagyok, mert ha tényszerű lesz a vizsgálat, és ugyanúgy kezelnek, mint bárki mást, akkor nem fognak találni nálam semmi hibát. De azért az is igaz, hogy az ember bizonyos esetekben nem tud hinni a véletlenekben. Mert ugye most az történt, hogy az APEH egyszerre kezdett vizsgálatot a Fidesz elnökénél, pártigazgatójánál, és hasonló vizsgálat folyik még öt másik frakciótársunknál is. Sőt a párt hivatalában dolgozó két kollégámnál is vizsgálódnak. Aztán olyanra is volt példa a pártban, hogy az egyik vidéki önkormányzati képviselőnk felszólalt egy nagyobb gazdasági ügyben a helyi szocialista polgármesterrel szemben, és pár nap múlva nála is zörgetett az adóhatóság. Lehet, hogy ez Lendvai Ildikó szerint normális, én furcsállom.

– Miért támadnák le a Fideszt ennyire feltűnően?

– Azért, mert nincs kormányzati teljesítmény, amire hivatkozni lehetne. Elfogytak a kormányzati észérvek. Erőből oldják meg a problémáikat. Mert hadd kérdezzek én is valamit: mit épített a kormány az előző öt évben?

– Hát… Meddig lehet gondolkodni?

– Felesleges húzni az időt, mert nem nagyon juthat eszünkbe semmi. Legfeljebb néhány kilométernyi új autópálya, de azt meg hitelből, PPP-konstrukcióban csinálták, tehát később kell kifizetni az árát. Illetve az ár többszörösét. Nincs pénzük az önkormányzatoknak, az embereknek sem adnak, hanem elvesznek tőlük, az egész ország eladósodott. A kormánypárti politikusok sok mindent meg tudnak magyarázni, de ha az ember az elmúlt években feltette nekik a kérdést, hogy hol a pénz, eddig még nem érkezett világos válasz, csak visszatámadnak ilyenkor, vagy mellébeszélnek. Ezért mondom, hogy úgy tűnik, viták helyett egészpályás letámadás vár ránk.

– Lendvai Ildikó is vagyonosodási vizsgálatot kért magánál.

– Olyan ez, mint amikor az egykori főcenzor sajtószabadságot követel. Persze, ismerjük a módszert, szeretnek mártírt gyártani magukból. De ugye azért nem gondoljuk komolyan, hogy ha egy-két MSZP-frakciótagnák kezdenek vizsgálatot az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a legerősebb ellenzéki párt elnökénél és pártigazgatójánál indul egyszerre ugyanilyen vizsgálat, az azonos súllyal bír. Most azzal érvelnek, hogy Gyurcsány Ferencnél is volt pár éve vagyonosodási vizsgálat. Csak azt nem teszik hozzá, hogy akkor még az APEH-nek kellett bizonyítania, hogy valami probléma volt, most pedig már a vizsgált személynek kell bizonyítani az igazát. A kettő nem ugyanaz. Gyurcsány Ferenc egyébként úgy tesz, mintha maga lenne a megtestesült becsületesség, mintha értené az egyszerű emberek nyelvét, holott ismerjük vagyongyarapodása részleteit.

– Hogy az APEH-vizsgálat összefüggésben van-e a népszavazási kezdeményezés sikerével, azt soha nem tudjuk meg, de tény, két nap alatt 350 ezer aláírást gyűjtött a Fidesz mindhárom kérdéshez. Most újabb aláírásgyűjtésbe kezdenek, petíció formájában. Miért?

– Annyi aláírást szeretnénk gyűjteni, amennyit csak lehetséges. Ha azt veszem alapul, hogy annak idején a nemzeti petíciót több mint egymillióan írták alá, akkor reális cél, hogy az elkövetkező hónapokban Magyarország történetének legnagyobb sikerrel záruló aláírásgyűjtési akcióját hajtsuk végre. Két dolog világosan kiderült az első két nap után. Az egyik, hogy ma Magyarország szervezeti értelemben legerősebb pártja a Fidesz. Nincs még egy olyan erő, amelyik egy ilyen aláírásgyűjtést ennyire rövid idő alatt végre tud hajtani. Másrészt az is bebizonyosodott, hogy az a társadalmi elégedetlenség, amiről mi hónapok óta beszélünk, de amiről a kormánypártok megpróbálnak tudomást sem venni, igenis létezik. Mindezek alapján joggal bízhatunk a népszavazás sikerében.

– Vajon mikorra írják ki a népszavazást?

– Ha abbahagyja végre a kormányoldal a folyamatos gáncsoskodást, akkor márciusban, áprilisban kerülhet sor a referendumra. Most megszámolják az aláírásokat, aztán az Országgyűlésnek kell határozatot hoznia, végül a köztársasági elnök úr dönt a szavazás időpontjáról.

– Az befolyásol-e valamit, ha Gyurcsány Ferenc tisztasági csomagjának kérdéseivel esetleg beéri az önök népszavazását?

– Húszból mindössze öt kérdée maradt talpon a miniszterelnöknek. De azt azért mindenkinek tudnia kell, hogy a kormányfő részéről arcátlanság volt ennek a csomagnak a benyújtása. Megzsarolta a képvisleőket azzal, hogy ha nem fogadják el, akkor népszavazás lesz, és kész. Azokról a kérdésekről van most is szó, amit annak idején már mi is beterjesztettünk a Tisztelt Ház elé, de akkor a kormányoldal még csak napirendre sem vette a javaslataink tárgyalását. Most meg úgy tesznek, mintha egyedül ők akarnák megtisztítani a közéletet. Másrészt átláthatóbb képviselői jövedelmekről, takarékosságról beszélnek, és úgy tesznek, mintha szociálisan érzékenyek lennének, eközben pedig azt tervezik, hogy az államtitkári fizetéseket havi másfél millió forintra emelik, mert a versenyszférában is ennyit lehet keresni. Érzek némi ellentmondást ebben az ügyben. Hozzátenném, a kormány vagy a képviselők által kezdeményezett népszavazás nem kötelező érvényű. Könnyen előfordulhat, hogy szokás szerint Gyurcsány ezt a népszavazási döntést sem tartaná be. Nem esik nehezére, neki ebben már komoly múltja van.

– Ellentmondásokban, a Fideszre mutogatásban nem lesz hiány a népszavazási kampányban sem. Tegyük fel, hogy egy tévévitában azt mondja önnek az egyik kormánytag: rendben, Kubatov úr, ha úgy döntenek az emberek a népszavazáson, akkor eltöröljük a vizitdíjat, a tandíjat és a kórházi napidíjat, de ezeket a kieső bevételeket pótolni kell, így önök miatt leszünk kénytelenk más megszorításokat bevezetni. Mit válaszolna erre?

– Nagy tisztelettel megkérdezném a szociálliberálisokat, hogy a kormányzati luxusnegyedre bekalkulált százmilliárdoknak, vagy például a kormányzati hivatalokban új bútorokra költött milliárdoknak, a luxus- és páncélautókért kifizetett pénzeknek nem lett volna-e jobb helyük? Ha ezeket az irdatlan összegeket hasznosabban költik el, akkor is kellenének megszorítások?

– Várhatóan sikeres lesz a népszavazás. Mi lesz utána?

– Ha érvényes és eredményes lesz a referendum, akkor a kormányzatnak el kell törölnie az embereket sújtó értelmetlen sarcokat. Ez az elsődleges cél. Tudom, látom, hogy az MSZP ebből hatalmi kérdést akar csinálni, mintha a Fidesznek a népszavazással nem lenne más szándéka, mint a kormánybuktatás. Pedig nem ez az elsődleges szándék, de elképzelhető következmény lehet. Így történt ez annak idején Medgyessy Péterrel is az európai parlamenti választások után.

– Ha tehát nem lesz fizetős a felsőoktatás és az egészségügy, akkor önök már elégedettek lesznek?

– Amennyiben a népszavazás sikeres lesz, akkor annak örülni fogunk természetesen. De ezzel ezért nem azt akarom mondani, hogy azután majd csendben végignézzük, hogyan rombol tovább az MSZP-SZDSZ-kormány. Ha az emberek nemet mondanak a kormányzat úgynevezett reformterveinek alapjaira, az nem maradhat következmények nélkül, és ha ezt a kormánypártok nem látják be maguktól, akkor minden demokratikus eszközt igénybe veszünk arra, hogy ezt tudassuk velük.

– A szkeptikusok erre azt mondhatják, annyi mindenről hittük már, hogy nem maradhat következmények nélkül…

– A kormánypártok támogatottsága mélyponton van, a szocialistáknál egyre kevésbé tudják leplezni a belső feszültséget, az MSZP gazdasági tagozatává vált egyzázalékos támogatottságú SZDSZ is mind többször üt meg kritikus hangot, és azért azt se felejstük, hogy az unió az EU-s pénzek körüli botrányokat előbb-utóbb valószínűleg szintén szóvá fogja tenni. Akkora nyomás nehezedhet tavaszra Gyurcsány Ferencre, amit már nagyon nehéz lesz kibírnia.

– És ha csak lecserélik, mint annak idején Medgyessyt?

– Kire? Kiss Péterre? Vélhetően el tudná látni a napi feladatokat, de nem olyan típusú ember, aki képes lenne erőt, lendületet adni a pártnak, és aztán választást nyerni. Szili Katalinnal nagyjából ugyanez a helyzet.

– Bajnai Gordon, Simor András…

– Biztosan elő lehetne húzni a kalapból még nyolc-tíz nevet, de ettől még tény: egy esetleges új szocialista miniszterelnöknek el kellene fogadtatnia magát az MSZP különböző érdekköreivel, az SZDSZ-szel, ezen pártok szavazótáborával, és nem mellékesen valahogyan el kellene kezdenie rendbe tenni a válságba juttatott országot is. Mindez olyan feladat, amire szerintem mindenki kétszer meggondolja, vállalkozik-e.

– Egy előre hozott választás megoldás volna?

– Európa sok országában láthattunk arra példát, hogy előre hozott választásokat tartanak abban az esetben, ha a kormánynak elapad a támogatottsága. Magyarországon még nem volt ilyen, de hát ciklus közben sem cserélt senki kormányfőt 2004-ig. Ráadásul a balliberális kormányzat társadalmi elutasítottsága, a kormánypártok válsága ma nagyobb, mint akkor volt.

– Mit hozhat ez a válság a jobboldalnak?

– Én nem azért hiszek abban, hogy a népszavazás eredményes lesz, mert a kormányoldal padlón van, hanem a Fidesz erejében bízom. Szervezettségünk, társadalmi beágyazottságunk nagyobb, mint bármikor az elmúlt tizenhét évben volt. Egyre többen látják, hogy értük cselekszünk. Bíznak bennünki. Nem a másik oldal problémáira, hanem a saját biztos bázisunkra kell építeni. A Fideszben megvan az a háttér, amivel nyugodtan dolgozhatunk tovább.

Bándy Péter

(Az interjú a Demokrata november elsejei számában jelent meg)