Néhány hónappal ezelőtt a kormányzati botrányokról szóló összeállításunkban tíz olyan szocialista, szabad demokrata politikus nevét említettük meg, akiknek az ügyében jogerős ítélet született vagy nyomozás folyik. Az akkori, rövid felsorolás után most jóval bővebben vesszük számba a büntetőügyeket, gyanúsításokat és vizsgálatra váró botrányokat.

Zuschlag bukása

Úgy tűnik, a szocialista kormányok idején mindig van egy emblematikus büntetőügy. Ilyen volt a Horn-kormány idején a Tocsik-botrány, Medgyessy Péter idején a Kulcsár-ügy, a mostani ciklusban pedig, ha az állami pénzek lenyúlása kerül szóba, valószínűleg az emberek többségének a Zuschlag-ügy az elsők között ugrik be. A legemblematikusabb, bár vélhetően nem a legnagyobb…

A botrány 2005-ben robbant ki, a Kiskunhalasi Városi Ügyészség számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása kapcsán folytatott vizsgálatot.

– Nincsen sem Zuschlag-ügy, sem illegális finanszírozási, sem illegális pártfinanszírozási ügy. Az ügyben nem történt bűncselekmény – állította még 2007 szeptemberében is az ifjú szocialista politikus, ám a hatóságokat nem sikerült meggyőznie: nem sokkal később előzetes letartóztatásba került, a vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy a gyanúsítottak alapítványok és egyesületek révén jutottak pályázati pénzekhez, s ezekből több mint ötvenmillió forint kézen-közön eltűnt. Zuschlag sorsára jutott személyi titkára, Lados István, majd Katus Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is. 2008 márciusában aztán Zuschlag János elismerte büntetőjogi felelősségét a kecskeméti ügyészségen, második beismerő vallomásában azt mondta, hogy a Fiatal Baloldalnak, az MSZP azóta megszűnt ifjúsági szervezetének adta azt a 75 millió forint pályázaton nyert pénzt, amellyel nem tudtak elszámolni. Ekkorra egyébként a gyanúsítottak száma tizenhatra nőtt, és az ügyben olyan, élvonalbeli szocialista politikusokat hallgattak ki tanúként, mint Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Szilvásy György, Göncz Kinga, Mesterházy Attila, Újhelyi István és Baja Ferenc.

A tárgyalások folyamán többen is azt vallották: az eltűnt pénzek nemcsak magánzsebekbe vándoroltak, hanem politikai célokra is felhasználták őket. A még mindig folyamatban lévő eljárás során Csiha Judit kampányfőnöke például azt mondta, az egyik Zuschlaghoz köthető egyesülettől Csiha és képviselőtársa, Baráth Etele kampányához is érkezett fél-fél millió forintos „támogatás”, bár erről a két érintett politikus nem tudott. Balázs Attila, a Fiatal Baloldal volt megyei elnöke tanúként azt vallotta, annak idején Újhelyi István, a Fibisz akkori elnöke azt tanácsolta neki, hogy civil egyesületek pályázatain keresztül lehet megoldani a baloldali ifjúsági szervezet finanszírozási gondjait. Később ezért meg is kereste Zuschlagot. Újhelyi tagadta, hogy ilyet mondott volna, ugyanakkor a Fibisz működésével kapcsolatban számtalan részletre nem emlékezett.

Őri András negyedrendű vádlott, Zuschlag volt munkatársának vallomásában az szerepelt: annak idején Újhelyi Istvántól és Arató Gergelytől, az Oktatási Minisztérium jelenlegi államtitkárától is megkérdezte, nem jelent-e problémát, hogy a pályázatok nem valós tevékenységet takarnak és a magánbankszámlájára is érkeznek pénzek, amelyeket átadott Zuschlagnak. A válasz szerinte azt volt, ne törődjön ezzel, mert ezek az alapítványok Zuschlag érdekeltségébe tartoznak.

Zuschlag egyébként februárban azt mondta a bíróságon: mint a legtöbb minisztériumban, az Ifjúsági és Sportminisztériumban is a tárcavezető, vagyis Gyurcsány Ferenc döntött annak idején a nagyobb pályázatokról. A volt miniszterelnök ellen nem indult nyomozás.

A Zuschlag-üggyel párhuzamosan, egy HírTV által közölt felvétellel robbant ki Weiszenberger László ügye. A felvételen az uniós pályázatok lefölözésének módszerét ismerteti a volt kiskunhalasi kistérségi megbízott. Weiszenbergert első fokon hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és befolyással üzérkedés elkövetéséért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

Visszaüt a bumeráng

Árnyék-titkosszolgálatot működtet a Fidesz – hangzott a vád az UD Zrt. ügyében. A biztonsági céget Horváth József vezeti, aki az Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szakmai főigazgató-helyettese volt, s ez már elegendőnek is bizonyult ahhoz, hogy a társaságot összemossák az ellenzéki párttal. Az ügyben sorra szivárogtak ki a kormányoldal által hitelesnek mondott információk: volt szó az NBH számítógépén elhelyezett kémprogramról, a kormányzati információs rendszerbe való behatolásról, kormánytagokról szóló adatok gyűjtéséről, illetve ennek kapcsán végül az UD Zrt. vezetőinek Fidesz-politikusokkal (Kövér László és Demeter Ervin) folytatott beszélgetéseiről.

Az ügybe ráadásul másik politikai szál is keveredett. Dávid Ibolya úgy próbálta lejáratni pártbéli ellenfelét, Almássy Kornélt, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés lejátszásával bizonygatta, Almássyék megbízást adtak az UD Zrt.-nek arra: gyűjtsenek róla és a pártról terhelő információkat.

A terv ördögi volt. Úgy tűnt, egyetlen üggyel gyanúba lehet keverni a Fideszt, meg lehet menteni Dávid Ibolyát és tönkre lehet tenni egy nem baloldali céget. „Egy titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését” – mondta annak idején Szilvásy, míg Dávid Ibolya úgy fogalmazott: „Ebben az ügyben nevek és olyan személyek vannak, akik az elmúlt hetekben, hónapokban megfordultak többször az MDF különböző képviselőinél, és különféle ajánlatokat tettek, hogy ha a kötőtűt a hátamba szúrják, előnyöket fognak élvezni.”

Ma már valószínűleg mindketten bánják, hogy belevágtak az ügybe. Szilvásyt májusban rabosították és gyanúsítottként hallgatták ki; egy rendbeli, hivatalos személyként folytatólagosan elkövetett, különleges személyes adattal visszaélés bűntettével gyanúsítják, mivel lehallgatott telefonbeszélgetéseket hozott nyilvánosságra a botrány kirobbanásakor. Ugyanezen ügy kapcsán kérte az ügyészség Dávid Ibolya MDF-elnök és Herényi Károly elnökhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését is, ami ősszel várhatóan meg is történik.

A Fidesz ugyanakkor azt szeretné, ha vizsgálnák Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerepét is az ügyben, ugyanis ő adta ki azokat a lehallgatási engedélyeket, amelyek lehetővé tették, hogy az UD Zrt. vezetőit titkos információgyűjtés eszközeivel megfigyeljék. S persze a sorból nem felejthető ki az ügyet végigasszisztáló Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal KGB-főiskolán végzett főigazgatója sem.

Az UD-dominó szép lassan összedől. Mert miközben kirobbantói gyanúsítottá válnak, a cégről minden vádpontban bebizonyosodik, hogy ártatlan. A rendőrség múlt héten bűncselekmény hiányában megszüntette az UD Zrt. vezetői ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, valamint számítógépes rendszer feltörése miatt indult nyomozást, a Vám- és Pénzügyőrség is közölte, hogy megszüntette az adócsalás és számlafegyelem megsértése miatt folytatott nyomozást bűncselekmény hiányában.

Ingatlanbiznisz

A rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb ingatlanbotránya a budapesti Erzsébetvárosban robbant ki, ahol a gyanú szerint balliberális politikusok hathatós közreműködésével árusították ki a zsidónegyed több társasházát. Az ügyben pillanatnyilag tizenhat önkormányzati társasház eladását vizsgálják, a kár mintegy 970 millió forint, ezen felül az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak – Hunvald György szocialista polgármester, valamint Gál György és Kardos Péter SZDSZ-es képviselők – 1,6 milliárd forint további károkozást kíséreltek meg a gyanú szerint.

Szintén ingatlanügy kapcsán rabosították és hallgatták ki gyanúsítottként a szomszédos Terézváros szocialista polgármesterét, Verók Istvánt. A gyanú hűtlen kezelésről szól, az Andrássy út 47-es számú épület eladása kapcsán. Az ügy még folyamatban van, s a hírek néhány hónapja arról szóltak: az előző ciklus MSZP–SZDSZ–Centrum-frakciója további tizenkét tagjának szerepét is vizsgálják a hatóságok.

Mindezeken túl több más, nagy értékű ingatlan eladása vagy bérlete kavart botrányt az elmúlt években, ám ezekben az ügyekben eddig nem volt vizsgálat. A Demokrata által az elmúlt években megírt esetek közül említhetnénk a Moszkva téri Postapalota eladásának körülményeit, az Andrássy úti MÁV-székház ügyét, vagy az e heti számunkban taglalt MTV-székház esetét, ahol Rudi Zoltán negyven évre 150 milliárd forintos bérleti szerződést kötött.

Tart már azonban a vizsgálat a kormányzati negyed ügyében. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A nyomozás során egyelőre tanúként már kihallgatták Görözdi Györgyöt, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízottjaként vezette a végül el nem készülő elképzelés megvalósítását.

Ingatlanügy volt vidéken is, igaz, jóval kisebb értékű. Sopron előző, szocialista polgármestere, Walter Dezső tavaly ősszel bukott el egy pert, amelyet a város új vezetése indított egy önkormányzati ingatlan megvásárlása kapcsán. Walter cége 17 millió forintért vett meg egy nagy értékű ingatlant, a Győri Ítélőtábla azonban megsemmisítette a szerződést a feltűnően alacsony vételár miatt. Egy másik, Walter idején kötött megállapodás is semmissé lett: a mélygarázs-beruházásról aláírt szerződésről a Legfelsőbb Bíróság állapította meg, hogy semmis.

Kolompártól Kodeláig

Folytatva a kevésbé ismert szocialista politikusok sorát, találunk már lezárt ügyeket is. Kabai Károly, Nyírbogát volt MSZP-s alpolgármestere azután kezdte letölteni jogerős büntetését, hogy a HírTV fél évvel az ítélet után megtalálta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben.

Veres János volt pénzügyminiszter korábbi üzlettársa az ítélet szerint bizonylat nélkül felvásárolt fémhulladékot szerepeltetett cégeinek a könyvelésében és utána áfát igényelt vissza. Büntetését tölti Csonka Gábor, Lendvai Ildikó volt kampányfőnöke is, aki vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt három év börtönt kapott. Szintén jogerősen ül Kaszab Csaba korábbi kőbányai alpolgármester, a szocialista politikust folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Ugyancsak bűnösnek mondták ki, de megúszta a börtönt Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkára. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis csak 8,1 millió forint pénzbüntetést rótt ki rá adócsalás miatt a múlt héten, enyhítve a Fővárosi Bíróság korábbi, felfüggesztett börtönbüntetésről szóló ítéletét. Kodela ellen a Kulcsár-ügyben indult eljárás.

Velük ellentétben még nincs ítélet az ugyancsak MSZP-s Deme Gábor ügyében, aki a csepeli iskolai gyilkosság után került előzetes letartóztatásba, ráadásul esetében felmerült, lehetett-e a kettős gyilkosság indítéka a megölt intézményvezetővel folytatott vitája, amely szerint Deme 5,5 millió forint iskolai pénzzel nem tudott elszámolni.

Nyomozás folyik még Orbán István, a tatai edzőtábor volt igazgatójának ügyében is. Vele kapcsolatban május végén jelent meg a hír, miszerint a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet jogi képviselője kezdeményezte vagyonának zár alá vételét, a polgári jogi igény biztosítására. Orbán korábban az MSZP Komárom-Esztergom megyei alelnöke volt.

Bajban van Szabó Lóránd, Dombóvár júniusban lemondott polgármestere is. Múlt héten ugyanis vádemelési javaslattal zárta le az ellene indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A VPOP különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények gyanújával tett vádemelési javaslatot. A volt polgármestert már áprilisban rabosították vesztegetés gyanújával.

Nehéz helyzetbe kerülhet Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is, ugyanis az OCÖ gazdálkodásával kapcsolatos nyomozás során sikkasztásra és számviteli fegyelem megsértésére utaló adatokat találtak, így vádat emelhetnek ellene és a két másik gyanúsított ellen. Kolompárnak már korábban is bíróság elé kellett volna állnia, a gyanú szerint ő és három társa 7,2 millió forintnyi támogatást jogtalanul használt fel; perét májusban EP-képviselő-jelöltsége miatt függesztették fel, a választásig mentelmi joga volt.

Damoklész kardja ott lebeg két állami cég vezetőjének feje felett is. Kocsis Istvánnak azért lehetnek álmatlan éjszakái, mert a korábban általa vezetett Magyar Villamos Művek belső vizsgálata több milliárd forint aggályos pénzmozgást tárt fel, ezek a pénzek regnálása idején különféle jogcímeken off shore cégeknél landoltak. Az MVM ezért feljelentést tett. Kocsis, aki jelenleg a Budapesti Közlekedési Vállalatot irányítja, hamarosan elveszítheti állását, ám lehet, hogy ez még csak a kezdet lesz számára, ugyanis ott is előkerültek off shore-gyanús szerződések.

Ugyan lapzártánkkor még a helyén volt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, de ez valószínűleg már csupán átmeneti állapot. Sorsát a korábbi támadások után az pecsételte meg, hogy az ügyészség a számviteli rend megsértésének gyanújával nyomozást rendelt el a vagyonkezelő 2008-as működésével kapcsolatban.

Lesz még feladat

A fentieken kívül több más ügy van, ami botrányt kavart, de még részletes feltárásra vár. Politikusok és állami vezetők off shore cégeinek hálója még nincs feltárva, a Vértesi Erőmű márciusban tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt a tavaly megkötött áramkereskedelmi szerződések miatt, s több olyan beruházás is van, ahol a túlzottnak látszó költségek miatt szükség lesz alapos vizsgálatra, ékes példa erre a budapesti négyes metró. Úgy tűnik tehát, hogy a különböző, már lezárt botrányok és gyanús ügyek listája lényegében végtelen; legalábbis egyre hosszabb lehet.

Bándy Péter

Véres ünnep

A fent felsorolt ügyeken kívül van még egy olyan botrány, ahol ugyan történt vizsgálat, a közvélemény azonban még várja a valódi felelősségre vonást. Ez pedig a 2006. október 23-án tapasztalt rendőri brutalitás. Az ügyet vizsgálta többek között a civil jogászokból álló Október 23. Bizottság, valamint egy, Papp Károly, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka által vezetett testület is. Utóbbi „alapvetően törvényesnek”, de szakszerűtlennek minősítette a rendőri fellépést, megemlítve egyebek mellett Gergényi Péter budapesti főkapitány, Pigler István rendőr alezredes, Lapid Lajos dandártábornok és Majoros Zoltán rendőr ezredes felelősségét is. A túlzott fellépésen kívül vihart kavart a rendőri azonosítószámok hiánya is. Ennek kapcsán a rendőrök által bántalmazott Révész Máriusz fideszes képviselő feljelentést tett az akkori vezetők, Gergényi Péter volt budapesti és Bene László volt országos rendőrfőkapitányok ellen is, de a nyomozás arra a következtetésre jutott, hogy bár Bene László kiadott egy olyan utasítást, amely a szolgálati elöljáró döntésére bízta az azonosítószám viselésének felfüggesztését, ám ez nem bűnsegédi szándékból, hanem „rendőrszakmai alapokon” született. A rendőri túlkapások elmaradt kivizsgálása kapcsán szintén nem találta felelősnek az ügyészség Gergényit vagy Benét.

Forró Lilla