Vágyott életforma lett a nagycsalád

A három gyermek vágyott életforma lett, a párok negyven százaléka ezt tartja ideálisnak, harminc százalékuk pedig a saját életében is legalább három gyermeket tervez – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) egy 2020-as kutatásából. Abban, hogy ezt egy felmérés kimutathatta, szerepe van a 2010 utáni családpolitikának is. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének szakemberei már több tanulmányban bizonyították az állami beavatkozás kedvező hatását a harmadik gyermek vállalásánál. Elemzéseik szerint míg az alacsonyabb végzettségűek esetében a gyermekgondozási időszak kitolása, addig a magas végzettségűek körében az adókedvezmény volt a meghatározó motiváló tényező.

Stabilitás és kiszámíthatóság

Erről beszélt a Demokratának Kardosné Gyurkó Katalin is, hangsúlyozva, hogy az elmúlt bő egy évtized családpolitikájának fő céljai változatlanok. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) elnöke szerint az egyik továbbra is az, hogy akiknek még nincs gyermekük, ne halasztgassák, inkább amennyire lehet, hozzák előre gyermekvállalási terveiket. A másik cél, hogy ne legyen anyagi akadálya annak, hogy kettő után megszülethessen a harmadik, negyedik vagy többedik gyermek. A NOE elnöke utóbbihoz kapcsolódóan kiemelte a négy- vagy többgyermekes édesanyák mentességét a személyi jövedelemadó (szja) alól, a babaváró támogatást és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét, amely annak idején éppen az egyesület kezdeményezésére került a támogatási politika előterébe, mivel „egy nagycsaládnak óhatatlanul szüksége van egy nagyobb autóra”.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint a jelenlegi családpolitika nagy erénye az is, hogy stabil és kiszámítható.

– 2010 előtt az akkori kormány a családokat, a nagycsaládokat megsarcolta. Ha egy anya folyamatosan otthon maradt az újabb és újabb gyermekeivel, szinte semmilyen támogatásra nem, csak minimális segélyre számíthatott. A 2010 utáni kormány egyik első kiemelkedő intézkedése a családi adókedvezmény bevezetése volt, amely igazán a három- vagy többgyermekeseknek kedvezett. Ezután sorra jöttek az intézkedések, a gyed emelése, a csok bevezetése vagy az szja-mentesség. A családok pedig azt érezhették, hogy ezek a támogatások a Covid, majd a szomszédunkban dúló háború és a gazdasági nehézségek ellenére is érvényben maradnak, ráadásul a kormány a rezsicsökkentés és az árstopok fenntartásával kiemelten védte a nagycsaládokat az elszálló áraktól – fejtette ki a NOE elnöke.

Kardosné Gyurkó Katalin emlékeztetett rá, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a családokra a két gyermek volt jellemző, a támogatások, segélyek ehhez voltak igazítva, és például a lakások is a kétgyermekes családmodellnek megfelelően épültek.

– Azt majd a tavalyi népszámlálás részletes eredményeiből fogjuk pontosan látni, hogy mennyivel lett több a nagycsalád mára, mindenesetre az egyértelmű, hogy nyílt az olló. Egyrészt bizonyos okok miatt ma több a gyermektelen pár, másrészt viszont kedvező változás, hogy érezhetően emelkedett a három- vagy többgyermekes családok száma is – fűzte hozzá az elnök.

Kulcsszerepben a sokgyermekesek

Szavait alátámasztják a Népességtudományi Kutatóintézet elemzései is, amelyek azt mutatják, hogy a gyermekvállalás esélye némileg kétpólusú mintát kezdett követni: a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya is növekszik, ahogy a nagycsaládossá válás esélye is. Eközben viszont a kétgyermekes családok aránya csökkenést mutat.

Európai összevetésben Magyarországon jelenleg viszonylag magas a legalább háromgyermekes családok aránya. Az Eurostat adatai szerint a gyermekes családok 13,6 százaléka nevel három vagy több gyereket. Az Európai Unióban összességében a családok 12 százaléka nagycsalád, de elég jelentős különbségek rajzolódnak ki. Bulgáriában és Portugáliában jóformán már csak hírből ismerik a nagycsaládot, ott csak minden huszadik családban nevelkedik kettőnél több gyermek. Érdekes módon e téren Közép-Európában valamelyest rosszabb a helyzet, térségünkben egyedül Horvátországban vállalnak ma is markánsan többen több gyereket: ott a legalább háromgyermekesek aránya 16,5 százalék. Ezzel szemben Írországban, ahol hagyományosan sokgyermekes családokban élnek, még jelenleg is minden ötödik família nagycsalád. Érdemes kitérni rá, hogy a katolikus országban még 2011-ben is meghaladta a termékenységi ráta a népesség fennmaradásához szükséges kettes értéket, amely azt mutatja meg, hogy egy szülőképes korú nőnek átlagosan hány gyermeke születik. Ez igazolja azt a demográfusok által sokszor hangoztatott tételt, miszerint az az ország tud kikerülni a demográfiai lejtmenetből, ahol egyre több a nagycsalád, egyre többen vállalnak három-négy-öt vagy akár még több gyereket.

Ezt vallja Benda József demográfus is, aki szerint a sokgyermekes családok és az ő kiemelt támogatásuk lehet az egyedüli megoldás a népesedési problémákra.

– Ha Magyarországot olyan pályára szeretnénk állítani, hogy kitörjön a közepesen fejlett országok csapdájából, akkor ennek az egyik alapfeltétele a piac, a fogyasztói bázis bővülése, szebben fogalmazva a magasabb születésszám révén bővülő lélekszám – fejtette ki érdeklődésünkre Benda József. A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnöke rámutatott: korábban is csak azok az országok voltak képesek e csapdából kitörni, amelyekben érdemben nőtt az élve születések száma. Hazánk az elmúlt évszázad folyamán többször is nekifutott, de történelmi okok miatt (világháborúk, Trianon stb.) eddig sajnos mindig elbukott.

Benda József kifejtette, hogy a Ratkó unokáknak is nevezett nagyobb létszámú generáció kiemelt támogatások hiányában nem hozta el a harmadik születési hullámot – ők ma már túl vannak a szülőképes korukon, 43–47 évesek lettek.

– A történelem azt mutatja, hogy mindig az igazán nagy családok jelentették a nemzet továbbélését. A termékenységi ráta még a hatvanas-hetvenes években is 2,1 fölött volt, vagyis ekkor az ország lélekszáma gyarapodott. Látni kell, hogy ekkor is átlagos számú egy- és kétgyermekes család volt, és voltak bizony szép számmal gyermektelenek is. Viszont ekkoriban még kifejezetten sok valóban sokgyermekes család élt Magyarországon, akár hat-nyolc vagy még több gyerekkel. Igaz, hogy ma is viszonylag sok három-négy gyermekes család van, de a még több gyermekes családok száma a statisztikák szerint már elenyésző – mutatott rá a szakosztályelnök.

Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértő Műhely alapítója szerint azt nincs értelme a zászlóra tűzni, hogy „minden családban szülessen három gyerek!” – hiszen ilyen sosem volt a történelemben –, arra viszont lehet építeni, hogy elég sokan szeretnének ma is igazán nagy családot. Benda József kutatásaikra hivatkozva azt mondta, a fiataloknak majd negyede szeretne több gyermeket, akár négyet-ötöt is.

– Ez a középosztálybeli réteg jelenleg sajnos nem kap elég támogatást ahhoz, hogy ebbe bátran belevágjon, hiszen egy fizetésből egy többgyermekes család nemigen tud megélni, az otthon maradó édesanyák pedig gyermeknevelési támogatás (gyet) címén ma mindössze bruttó 28 500 forintot kapnak havonta – magyarázta, hozzátéve, hogy ma a nyugati civilizációban – és ez alól Magyarország sem kivétel – nem ismerik el az otthoni, „láthatatlan” munkát, az anyákat pedig arra késztetik, hogy mihamarabb visszatérjenek a munkaerőpiacra.

Hárommal könnyebb

Jóllehet sokan nehezen lépik meg, Kardosné Gyurkó Katalin szerint több gyerekkel akár könnyebb boldogulni a hétköznapokban, mint kettővel.

– Ennek a kérdésnek megvannak a sajátos pszichológiai szempontjai. Az első, majd a második gyermek érkezésével megváltozik a pár élete, család lesznek annak minden szépségével, de persze sok nehézséggel – gondoljunk csak a többévnyi álmatlan éjszakára. Mindez oda vezet, hogy többen azt mondják, nem mernek, nem szeretnének több gyermeket. Pedig sokan tapasztalatból tudják, amit én is csak megerősíteni tudok: három gyermekkel könnyebb az élet, mint eggyel vagy kettővel. Megváltozik a testvérféltékenység, hiszen ott van egy harmadik gyermek is, vagy például egy nagyobb testvér már sok mindenben tud segíteni a kisebbeknek – mutatott rá Kardosné Gyurkó Katalin, aki maga is ötgyermekes édesanya.

A NOE elnöke kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, ami hozzájárult például ahhoz is, hogy a nagycsaládos lét ismét vágyott életforma lett. Ebben fontos szerepe van többek között a médiának, amely a korábbiaknál sokkal többet foglalkozik a családokkal, családi tematikákkal, a nagycsaládos léttel. Úgy látja ugyanakkor, még mindig nagyon sok a tennivaló, ha azt szeretnénk, hogy több gyermek szülessen. Kardosné Gyurkó Katalin példaként említette, hogy az értékfelmutatással nagyon fontos lenne elérni az egyetemista korosztályt.

– Emellett a szülőket, a nagyszülőket is meg kell tudnunk szólítani – mondta a NOE elnöke, felhívva rá a figyelmet, hogy a harmadik-negyedik gyermek születésénél sajnos még ma is igen gyakoriak a kételyek, pedig nagyon fontos, hogy a család minden tagja az újabb életek mellett tegye le a voksát.

– Az értékek felmutatása, a személetformálás közös feladatunk nekünk, civileknek is – húzta alá végezetül Kardosné Gyurkó Katalin.