Vajnai Attila az MTI-hez eljuttatott közleményében az Alkotmánybíróság (Ab) aznapi döntésére reagált, amelyben a testület megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.

A párt elnöke úgy fogalmazott: „most fontos lépést tettünk a kitűzött cél felé”. Hozzátette ugyanakkor: tudják, hogy politikai ellenfeleik mindenre elszántak, hogy „a szélsőjobb erőire is számítanak a közelgő választási küzdelemben”, ezért sok dolguk lesz még az „antifasiszta fronton”.

Kiemelte: nem tűrik el, hogy az európai jogi normákat megtagadva szabadon engedjék működni az újfasiszta szervezeteket. Nem hagyják a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény használatát sem, és ki fogják kényszeríteni a Párizsi békeszerződés érvényesítését Magyarországon is.

Vajnai Attila szerint mostantól erősebben tudnak fellépni az alapvető emberi jogokért, köztük a munkához, a lakhatáshoz, az ingyenes oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való jogokért, és tovább küzdenek „a kizsákmányolás és az elnyomás ellen egy igazságosabb, emberibb társadalomért” – fogalmazott.

Az Ab a keddi döntést azzal indokolta, hogy az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.

A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökének képviseletében annak idején eljáró ügyvédi iroda közleményében kifejtette: Vajnai Attila képviseletében eljárva még 2008-ban – a Vajnai kontra Magyarország ügyben meghozott strasbourgi ítéletet követően – fordultak az Ab-hoz, indítványozva a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó bekezdése „ötágú vörös csillagot” fordulatának megsemmisítését. Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az Ab a keddi határozatával – az indítvány keretein túlterjeszkedve – az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó büntetőrendelkezés egészét megsemmisítette. Ennek értelmében pedig 2013. május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (ötágú vörös csillag, sarló és kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt, SS-jelvény) nyilvános használatát.

A Magyar György és társai ügyvédi iroda szerint ezért most a jogalkotónak kell gondoskodnia arról, hogy április 30-ig megszülessen egy olyan Btk.-tényállás, amely – összhangban a strasbourgi precedensekkel – lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során.

(MTI)