Vakcinák és vakhitek – a Covid-járványról a tények tükrében

A kisfilm és a körülötte felkorbácsolódott, az esetek többségében vak indulatok arra is alkalmat adnak, hogy végre a számokban megfogható tények alapján megvonjuk a Covid-világjárvány hazai mérlegét.

Ez annál fontosabb, hiszen Magyarországon is már a járvány kezdetén megdöbbentően népszerűvé váltak olyan elméletek, amelyek a józan ész szikráját is nélkülözve tagadták a vírus veszélyességét, sőt, azt hétköznapi náthához, esetleg influenzához hasonlították. Külön típusba tartoznak a védőoltásoktól rettegők, akik a tényeket csak nyomokban, vagy akár annyira sem tartalmazó hajmeresztő elméleteiket megmosolygókat agymosott idiótáknak, rosszabb esetben valamiféle bűnben részes gazembereknek tekintették, és a védőoltásokat génterápiának, sőt, akár az emberi szervezetbe chipet csempésző sötét összeesküvésnek tekintették. Sajnos a felkorbácsolt indulatok idehaza is több esetben a normakövetőkkel szembeni erőszakos fellépésre sarkallták a megvezetett vírus- és oltástagadókat.

Érdemes ezért a bizonyítható tények alapján áttekinteni a Covid-világjárványt.

Nem mese

A tények alapján, mivel vannak, akik még ezt is tagadják, először is azt kell megállapítanunk, hogy volt világjárvány. Hogy az először 2019-ben a kínai Vuhanban kimutatott koronavírus-variáns (a koronavírus összefoglaló név, számtalan változata ismert, többségüket jól ismerjük egyebek mellett a könnyed náthák okozóiként) honnan került elő, arról ma is folynak értelmes és értelmetlen viták egyaránt; ma leginkább az tűnik életszerűnek, hogy „laborszökevényről” van szó, ami a Kínai Tudományos Akadémia Vuhani Virológiai Intézetéből szabadult el emberi hiba folytán. Ez pedig meglehetősen életszerűtlenné teszi azt az elméletet, hogy Bill Gates, netán az Egyesült Államok mint olyan szabadította a világra a vírust. Mert bár sem a minden hájjal megkent Gates-ért, sem általában az Egyesült Államokért nem adnánk egy lyukas kéltfillérest sem, azért az mégis nehezen képzelhető el, hogy épp Kína egyik kiemelt jelentőségű intézményében csak úgy matathatnak az amerikaiak.

Ezzel együtt érdekes és kétségkívül legitim kérdés a Covid eredete. Sokkal fontosabb viszont a hatása és az az elleni védekezés megítélése. Utólag könnyű okoskodni, a söntéspulti mindenhez is értés, sőt, a minden titoknak is magabiztos birtokában levés jegyében tőmondatokban megítélve az akkor meghozott intézkedéseket, de mi – ez afféle szakmai ártalom – a magunk részéről ragaszkodunk az igazolható tényekhez.

41 ezer halott

Az első tény pedig az, hogy a magyar kormány, ahogy a világ többi kormánya is, lényegi információk híján, vakon repülve kellett döntéseket hozzon. Ilyen helyzetben pedig az egyetlen észszerű, erkölcsös döntés a kockázat lehető legkisebbre szorítása. Ezt szolgálták a különféle korlátozások, amelyek persze, hogy kényelmetlenek voltak, kezdve a kijárási tilalomtól az utálatos maszkig – de ezek a kényelmetlenségek megmentették Magyarországot a számos más országban bekövetkezett apokaliptikus tragédiáktól, az ellátórendszer megbénulásától, a temetetlen halottak tömegeitől.

Hogy mennyire komoly veszéllyel néztünk szembe, azt a Központi Statisztikai Hivatal adatai bizonyítják. A halálozási adatokat nézve azt látjuk, hogy 2010-től 2019-ig, a Covid előtti utolsó békeévig a 2014-es 126308 és a 2015-ös 131697 halálozási szám között mozgott a statisztika. Vagyis kisebb-nagyobb kilengésekkel viszonylag állandó számú ember hunyt el minden évben. A két legfőbb haláloknak, ahogy évtizedek óta, ebben az időszakban is a daganatok és a keringési rendszer betegségei bizonyultak, előbbiek az összes halálozás 25,76 százalékáért, utóbbiak 49,67 százalékáért voltak felelősek a vizsgált tíz évben.

A Covid első évében, 2020-ban 141109 honfitársunk halt meg, 9,03 százalékkal több a megelőző tíz év átlagához viszonyítva. Az sem érdektelen, hogy a halálozások száma októberben kezdett hirtelen emelkedni, követve a járvány második hullámának bedurvulását. Míg az év korábbi időszakában havonta 11781 és 9723 között változott a halálozások száma, novemberben már 16590, decemberben pedig 17154 honfitársunkat vesztettük el, vagyis jelentős többlet látható az adatokból, az év összes halálozásának 32,79 százaléka esett az utolsó negyedévre.

2020 decemberében megérkeztek az első védőoltások Magyarországra, ezután jelentősen csökkent a halálozások száma (2021 januárjában 13822, februárjában 11870 halálozást rögzített a statisztika), ám ezután ismét volt egy felfutás, 2021 márciusában 17956 ember hunyt el, áprilisban pedig 15580 – ez volt a járvány harmadik, az előzőekhez képest fertőzőbb vírusvariáns által gerjesztett hulláma, és ekkor még csekély volt az átoltottság. Novemberben és decemberben ismét volt egy felfutás, akkor 15744, illetve 16482 ember hunyt el. 2021-ben összesen 155621 embert vesztettünk el, ez a 2010 és 2019 közötti átlaghoz képest 20,37 százalékos emelkedés. Sajnos a járvány lecsengésének évében, 2022-ben is 5,53 százalékos többlethalálozást kellett elkönyvelni a 2010 és 2019 közötti időszak átlagához viszonyítva, de ez már kisebb veszteség volt a megelőző két évhez képest. Azt pontos információk híján természetesen nem állíthatjuk, hogy a 2020 végétől 2022 márciusáig terjedő időszak többlethalálozási kiugrásaiért kizárólag a Covid a felelős, de azért kézenfekvő következtetés, hogy ha világjárvány idején 3 év alatt átlagban összesen 11,64 százalékkal többen halnak meg, mint akár előtte, akár utána, akkor annak alighanem köze van a világjárványhoz. Egyszerűbben fogalmazva, a Covid-járvány súlyosságát elszántan tagadók adósak a válasszal, hogy ha nem a vírus áldozatai lettek, akkor mégis hová tűnt mintegy 41 ezer magyar ember. És akkor az akár időleges bénulásos tüneteket okozó poszt-Covid-tünetekről, illetve a hosszú távú, véglegesnek tűnő súlyos következményekről, például jelentős memória-romlásról nem is beszéltünk.

A védőoltás véd

A drámai többlethalálozás bizonyítja, hogy a Covid-járvány bizony nem könnyed tavaszi nátha volt, hanem valóságos veszedelem. És mert ez cáfolhatatlan tény, azt sem érdemes tagadni, hogy a védekezésre szükség volt – csak a Jóisten tudja, hány tíz-, akár százezer emberéletet mentettek meg a kormányzati intézkedések.

Köztük természetesen a legnagyobb hisztériát kiváltó védőoltások. Ezzel kapcsolatban egyesek Covid- vagy oltásdiktatúráról beszélnek, noha már gyermekkorban számos védőoltást megkapunk – szerencsére, hiszen ezzel sikerült gyakorlatilag eltüntetni a TBC-t, a járványos gyermekbénulást, a himlőt. Ellenpéldaként ott vannak azok az erdélyi cigány közösségek, amelyek elutasítják a védőoltásokat, és így évről évre egyre több áldozatot követel köreikben a kanyaró.

Nos, a fentebb sorolt halálozási adatokból kitűnik, hogy a védőoltások terjedésével, az egyre nagyobb átoltottsággal szorult vissza a Covid. Magyarország külön szerencséje, hogy Orbán Viktor kormánya nem rettent vissza a nyugati támadásoktól, és orosz, illetve kínai oltóanyagot is hozzáférhetővé tett, nem csak az akkor emberi alkalmazásra teljesen újnak számító, így mellékhatásait tekintve jórészt ismeretlen mRNS-vakcinákat. Így ki-ki kedve, bizodalma szerint választhatta ki, hogy melyikkel oltatja be magát – ha akarta. Mert az oltás néhány kiemelt jelentőségű közfeladatot ellátó szervet leszámítva nem volt kötelező. E sorok szerzője az elölt víruson alapuló kínai oltást választotta.

Rémhírek és rémes valóság

A vírusfehérjét előállító és ezáltal a megfelelő immunválaszt kiváltó mRNS-technológiájú védőoltásokkal kapcsolatban számtalan tévhit, hajmeresztő hagymáz terjengett és terjeng a világháló bugyraiban. Génterápiával, a magát ilyen vakcinával beoltató emberek DNS-ének megváltoztatásával, nanochip-beültetéssel rémisztgették egymást borzongást kedvelő honfitársaink. A horrorisztikus elgondolások terjedéséhez kétségtelenül hozzájárult az a két tény, hogy az mRNS-oltások utóhatásai a kezdeti időkben még ismeretlenek voltak, valamint az, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2021 tavaszán 35 milliárd euró értékben rendelt meg az amerikai Pfizer oltóanyag-gyártótól 1,8 milliárd mRNS-vakcinát, és az üzletet néhány könnyed sms-ben tárgyalták meg. A világtörténelem legnagyobb korrupciós botrányának azóta sincs jogi értelemben vett felelőse – ez is jellemző. És ez bizony finoman szólva sem gerjeszt feltétlen bizalmat az emberekben az mRNS-oltások iránt.

Ami a mellék- és utóhatásokat illeti, ma már, a sok tízmilliós minta ismeretében ténykérdés, hogy az ilyen típusú oltások esetében nagyon ijesztő, súlyos esetek is előfordulnak. A WHO égisze alá tartozó Global Vaccine Data kutatóhálózat 99 millió beoltott embertől beszerzett információ alapján tavaly februárban kiadott jelentéséből az derül ki, hogy az amerikai Pfizer, a szintén amerikai Moderna és a német BioNTech által gyártott mRNS-oltások fokozzák a szívizomgyulladás kockázatát, főleg fiatal férfiaknál. (E sorok szerzője ismeretségi körében tud ilyen esetről), a brit-svéd AstraZeneca vírusvektor-vakcinája pedig egy bizonyos agyi vérrög kialakulásának az átlagosnál nagyobb kockázatával jár.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy – ellentétben a tömeges szívhalálokról és agyvérzésekről terjedő rémhírekkel -legalábbis Magyarországon a keringési eredetű halálozások aránya nem nőtt a Covid-oltások időszaka óta. Épp ellenkezőleg: míg 2021-ben, a járvány tombolása idején 2007 óta nem látott számú, 65845 honfitársunk hunyt el ilyen okból, az átoltottság terjedésével ez csökkenni kezdett, 2023-ban 61517 magyar embert vesztettünk el így, és bár ez is nagyon sok, mégis tény, hogy 1968 óta nem volt ilyen alacsony ez a szám. Ez a Központi Statisztikai Hivatal bárki által minimális kereséssel hozzáférhető adataiból ellenőrizhető.

A rémhírek, a tényszerűen bizonyítható korrupció és az elmúlt években kiderült súlyos lehetséges mellékhatások elegye sajnos aláásta az orvosi és közéleti tekintélyt, táptalajt adva a leghajmeresztőbb agyrémeknek, ami egy esetleges újabb járványnál akár közvetlen biztonsági kockázatot jelenthet. Az ellenérzéseket csak fokozta, hogy Kanadában a hivataláról nemrég leköszönt liberális Justin Trudeau miniszterelnök kormánya 2022 februárjában egyszerűen zárolta a teherfurvarozóknak kötelezően előírt Covid-oltás ellen tiltakozó úgynevezett Szabadság-konvojban részt vevő sofőrök és az őket adományokkal segítő emberek bankszámláit. Így a megtorlás áldozatai nem tudták befizetni számláikat, nem tudtak kenyeret adni a családjuknak; ez bizony kétségtelenül diktatórikus arcátlanság volt.

Mindezek viszont – nem győzzük hangsúlyozni – nem írják felül a Covid-vírussal és az általa kiváltott járvány súlyosságával, veszélyeivel kapcsolatos természettudományos tényeket, miként azt sem, hogy Magyarország a körülményekhez és főleg a külföldi apokaliptikus jelenetekhez képest sikerrel védekezett egy addig ismeretlen veszedelem ellen. Ráadásul, hogy derűsen zárjuk ezt az elmélkedést, megtanultuk a 2020-as évtized szavát, a nyunyókát.