Válaszd Debrecent!

– Hátradőltek?

– Soha nem dőlünk hátra! Igaz, már huszonegy éve rendkívül erős politikai stabilitás jellemzi a várost. 1998-tól kezdve abszolút többsége van a képviselő-testületben a Fidesznek és mindenkori pártszövetségesének. Ma 25 képviselője ül a 35 fős közgyűlésben. 2014-hez képest is folyamatosan javítottunk a pozíciónkon, például a tavalyi országgyűlési választást is jobb eredménnyel zártuk, mint a négy évvel korábbit. Az idei EP-voksoláson pedig a megyei jogú városok között a negyedik helyen végzett a debreceni Fidesz–KDNP, 53,12 százalékot kaptunk.

– Milyen a viszony az ellenzéki és a kormánypárti frakciók között? Tudjuk, hogy a DK-s Varga Zoltán lesz az egyik, aki indul önnel szemben. Ő az a bizonyos képviselő, aki háztartási alufóliából készített sisakot magának, ebben jelent meg a közgyűlésen, hogy védje magát a kormánypártok felől sugárzó ártó hatások ellen…

– Debrecen sajátos vonása, hogy éles politikai vitáink ellenére is képesek vagyunk egyetértésre jutni, ha a város közvetlen érdekeiről van szó. Itt elsősorban a kulturális főváros ügyét, a nagy gazdaságfejlesztési projekteket, a munkahelyteremtő fejlesztéseket említeném, amelynek kiemelkedő epizódja a BMW-beruházás volt. Ebben minden döntést teljes konszenzussal hozott meg a testület. Az ennyire erős legitimáció nagyon fontos a befektető számára is, biztonságról, stabilitásról árulkodik.

– Varga Zoltán is érti a konszenzusok lényegét?

– Tapasztalataim szerint igen! Tény azonban, hogy pártjával, a DK-val folytatjuk a leghevesebb politikai vitákat.

– Milyen leltárral állhat a debreceni közvélemény elé a kampányban a Fidesz–KDNP-s városvezetés? Sikerül-e az ország második fővárosává tenni a megyeszékhelyet, ahogy ezt már ígérték?

– Dolgozunk az úgynevezett második főváros projekten. Debrecenben jelenleg több mint hétszáz hektáron zajlanak iparfejlesztési munkálatok. Az elmúlt négy évben elérte a 600 milliárd forintot a város gazdaságába érkező munkahelyteremtő beruházások összértéke. Több mint hatezer új állás jött létre, és a folyamat a BMW érkezése után sem állt meg. Arra számítunk, hogy lesz egy következő hullám is, amely beszállítókat hoz. A régió gazdasági centrumává válunk, ez igazán a 2020-as években élesedik majd. A következő év közepére elkészül a Debrecen–Nagyvárad-autópálya. Fejlett, sokfelé ágazó vasúti kapcsolataink vannak, és nemzetközi repülőterünk is, amely forgalom tekintetében az első féléves adatok alapján megelőzte már a térségbeli Kassa és Nagyvárad légikikötőjét is. Idén 600-650 ezer utasa lesz a debreceni reptérnek. Hangsúlyozni szeretném, hogy a megyeszékhely ilyen léptékű átpozicionálásához nem elég csak az önkormányzat, ebben rendkívül nagy szerepe van a kormánynak. Debrecen fejlesztésének kormánybiztosa Palkovics László miniszter úr, akivel számos, a város jövőjét érdemben meghatározó fejlesztés előkészítésén dolgozunk. Nagyban segíti az ambícióinkat a kormány közlekedésfejlesztési programja is, ennek köszönhetően a következő évtizedben minden égtáj irányából meg lehet majd közelíteni minket autópályán.

– Miben dominálna még Debrecen a térségben?

– Az oktatásban. A kormány nemrég fogadta el az egyetemünk alapítását követő legnagyobb oktatásfejlesztési programot. Ennek keretében jelentősen átalakul a szakképzési rendszer, új létesítmények, például kollégiumok létesülnek, iskolákat újítunk fel, illetve építünk, az oktatásban pedig szem előtt tartjuk a város kitüntetett járműipari szerepét. Felújítjuk, fejlesztjük a Debreceni Egyetem műszaki és természettudományi karát, bővítjük a kapacitásukat. Célunk az is, hogy a húszas évek közepéig 50 százalékkal növeljük szakképzési centrumban tanuló diákjaink létszámát, a jelenlegi 30 ezres egyetemi hallgatói létszámot pedig 50 ezerre bővítenénk 2050-ig. Ez már a regionális oktatási centrum pozícióját biztosítaná Debrecennek. Emellett itt van még a kultúra kérdése is, jövőre elkezdjük a Csokonai Színház felújítását a Modern városok program keretében. És szerkezetkész állapotban van az új Latinovits Színházunk, már csak a belső terét kell kialakítani, az ehhez szükséges forrás rendelkezésünkre áll. Az intézmény kulturális bölcső lesz, a Kárpát-medencei magyar színházak módszertani és posztgraduális képzési központja.

– Ezek a következő öt évre szóló fő programpontok?

– Határozottan úgy gondolom, hogy lehet építeni az elmúlt öt év eredményeire a Debrecen polgárainak mindennapjait érintő fejlesztések tekintetében is. Az elmúlt évek városi fejlesztéseit az Új Főnix-tervben, egy átfogó város- és gazdaságfejlesztési programban foglaltuk össze. Átadtunk két új piacot a régiek helyén, orvosi rendelőket újítottunk fel, újakat is építettünk, de folynak a tervezett iskola- és óvodafelújítások is. Nemzetközi iskolát építünk, zajlik a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium felújítása is, ez egyébként a város egyik legszebb műemlék épülete. Fejlesztjük Debrecen infrastrukturális hálózatát, különös figyelemmel a közlekedésre, átalakítottunk számos csomópontot, körforgalmakat, új utakat építettünk, elkészült a város déli elkerülő útja is. Mindebben jelentős szerepe van a kormány támogatásának. Dolgozunk a Debrecen 2030 nevű programon, amely jelentős városszerkezeti beavatkozást jelent majd a közlekedésben, de a lakóterületek tekintetében is. A terv szerint Debrecen nyugati oldala a gazdaságé lesz, négy nagy ipari park jön létre ezen a térfélen, olyanok, amelyek meghatározhatják majd az egész régió gazdasági folyamatait. A keleti oldalon pedig a lakóterületekre és infrastruktúrájukra koncentrálunk. A következő öt évben áttoljuk a hangsúlyt a városépítésre, amellett hogy a gazdaságfejlesztés továbbra is kiemelt terület marad. Számítunk rá, hogy növekszik a lakosok száma, terjeszkedik a város, és új viszonyrendszert építünk ki a környező településekkel. Létrehozzuk a Debreceni Agglomeráció Fejlesztési Tanácsát, amely segítséget nyújt a környező településeknek gazdaságuk fejlesztésében. Miért tesszük mindezt? Mert erős régióközpont csak a hozzá tartozó erős régióval együtt értelmezhető.

– Mire számítanak, mivel áll elő ezzel szemben az ellenzék?

– Nyilván mindenkinek lesz valamilyen programja, de hiteles tényeken alapuló, koherens városstratégiát, amely a valóságról szól, csak a Fidesz–KDNP tud fölmutatni. Az elmúlt öt évben még csak kitapintani sem lehetett, hogy várospolitikai kérdésekben milyen álláspontot képvisel a helyi ellenzék.

– Mennyire aktívak a helyi civil szervezetek? Soros György irodaalapítási programja Debrecent is célba vette mint egyetemi várost…

– Télen itt is lezajlott egy-két demonstráció a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán, a helyi ellenzék szervezésében. Hogy ezekhez volt-e közük, és ha igen, milyen mértékben a Soros György által finanszírozott szervezeteknek, talán mindegy is, elhalt az egész.

– Visszahelyezte volna a hangsúlyt Soros a pártokra?

– Mint mondtam, nőtt a támogatottságunk az EP-választáson, de nőtt a DK-é és a Momentumé is. Van, ahol utóbbi a DK-t is megelőzte, az egyetemhez köthető városrész egyes körzeteiben történt ilyen. A civilnek álcázott politikai szerveződések egyébként effektív, a város életét érintő tevékenységet nem folytatnak, ezért nem is láthatók. Éreztük, hogy ki akarják sajátítani a debreceni polgári világot, ezt azonban nem engedték meg a helyi, évtizedes múltra visszatekintő, igazi civil szerveződések.

– Mi lehet az oka a DK megerősödésének a városban?

– Ami országosan. Gyurcsány és a DK elfoglalja a baloldalt, és úgy látszik, hogy az MSZP lélekben már feladta ezt a küzdelmet. Úgy tűnik viszont, hogy Debrecenben nem szeretné minden ellenzéki párt Gyurcsány igájába hajtani a fejét. Dominálni akar a DK, de valószínűleg éppen ezért nem sikerült itt tető alá hozni az ellenzék egységes indulását. A Momentum, a Jobbik és az LMP fogott össze, és létrejött egy baloldali blokk a DK, az MSZP és néhány, csak névleg létező szervezet közreműködésével. A harmadik ellenzéki erő a teljesen legitim Civil Fórum vezette civil összefogás. Önálló polgármesterjelöltje van, és minden körzetben képes lesz képviselőjelöltet indítani.

– A városfejlesztésről szóló tervek együtt járnak majd a város megfiatalodásával is?

– Debrecen 2014-ben válaszút előtt állt. Vagy egy elképesztően erős gazdasági fejlődés következik, vagy Közép- és Nyugat-Magyarország munkaerőforrása lesz. Akkor azt ígértem polgármesterjelöltként, hogy a gazdaságfejlesztés áll majd a középpontban, és így is lett. Az egyik legfontosabb eredmény az, hogy a „Válaszd Debrecent, tanulj itt, mert kitűnő munkalehetőségek várnak!” című üzenetünk elérte a fiatalokat. Ebben az évben 11 százalékkal többen jelentkeztek a Debreceni Egyetemre, mint tavaly. Erre a folyamatra segít rá a kormány családpolitikája is, amelynek köszönhetően a fiatalok előtt a korábbiaknál sokkal szélesebb perspektíva bontakozott ki. Minden harmadik ember diák a városban, több mint 72 ezer fiatal tanul itt. Az a fiatal, aki Debrecent választja, olyan cégekkel kerülhet kapcsolatba oktatási rendszerünkön keresztül, mint a BMW, a Continental, a Krones, a Thyssenkrupp, a Teva, a Richter, a National Instruments, az FAG, az ITK Holding (a Mercedes buszok gyártója), a British Telecom, az ITSH. Egy jövőt építő város számára a legfontosabb kihívás, hogy vonzó legyen a fiatalok számára, és megtartsa őket. Ebben nagyot léptünk előre, és ennek a folytatását ígérjük a következő öt esztendőre is.