Vallási turizmus a Tisza-tónál

Az új Tiszafüredi Református Látogatóközpont vallásos tematikára épülő, QR-kóddal ellátott fényképes turisztikai kínálatából hamarosan a vízi, a buszos, az autós, illetve a kerékpáros élményutak szerelmesei is kedvük szerint válogathatnak. Utóbbiaknak remek hír, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a Tisza-tó ma már teljes egészében körbebiciklizhető: a gátkoronán 68 kilométer hosszú, erdős, nádas, az élő Tiszával, holtágaival és szigeteivel szabdalt vadregényes útvonalat létesítettek.

A jó gazda gondosságával

Messziről jelzi a városközpontba vezető utat a Tiszafüredi Református Egyházközség nemzeti ünnepre fellobogózott temploma, amely az idegenforgalmi szezonban mindig nyitva áll a látogatók előtt. A digitális harangjáték az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelegve a Kossuth-nótát játssza.

Szabó Konrád Sándor lelkipásztor a 800 fő befogadására alkalmas templomban arról mesél, hogy a Covid-járvány alatti bezártság idején az online tartott istentiszteletekre óriási volt az igény, egy-egy szertartást akár 2800 hívő is figyelemmel kísért. Amint fogalmaz, sajnos a pandémia lecsengésével jócskán megfogyatkozott a rendszeresen templomba járók, vagyis a „látható gyülekezet” tagjainak a száma…

– 2012-ben egy erősen megosztott református gyülekezetben kezdtem meg a lelkészi szolgálatomat a Tisza-tó fővárosában. Megerősödésünket sokatmondóan szemlélteti, hogy az egyházközség fenntartásában ma már négy óvoda és két általános iskola is működik a térségben, utóbbiak között két tanítási nyelvű, művészeti profilú is található. Tiszafüredi bázisintézményünkbe 12 évvel ezelőtt 278 diák járt, számuk mostanra 430-ra emelkedett. Az iskolák mellett elsősorban a kisközösségeink összekovácsolódása révén, kórusaink, Nőszövetségünk és Férfikörünk segítségével erősítjük a hitéletet.

A templomból átsétálunk a közeli Tiszafüredi Református Látogatóközpontba. Az új egyházi turisztikai attrakció épületében jelenleg a VIII. Országos Diák Alkotói Pályázat díjnyertes munkáiból rendezett kiállítás látható. Az idegenforgalmi szezon tavaszi indulásától kezdve azonban tematikus utakat ajánlanak az érdeklődők figyelmébe fényképes, QR-kóddal is ellátott információs táblák segítségével. A látogatóközpont elsődleges célja, hogy a méltán népszerű Tisza-tó mellett a környező gyülekezetek kevésbé ismert református értékeire is ráirányítsa a figyelmet.

– Sokan nem tudják például, hogy a tó vonzáskörzetében, Kunhegyesen található a kunság legnagyobb katedrálisa, az ország második legimpozánsabb református temploma. De uniós forrásból, Magyarország kormányának támogatásával a közelmúltban szintén megújult és ismét látogatható a XVIII. században épült, toronyőrlakásos harangozószobával is ellátott kunmadarasi református templom is, ahol a szabadságharc idején maga Kossuth Lajos lelkesítette a híveit. Említhetném Abádszalók városát is, amelyet a Tisza-tó élményközpontjaként, a vízi sportok paradicsomaként ismer a közvélemény, pedig a település felújított templomai valóságos kis ékszerdobozokként várják a vallási turizmus iránt érdeklődőket. A 2016–2017-ben elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően a gyönyörű kocsányos tölgyerdővel büszkélkedő Tiszaigari Arborétum is új fényben tündököl. A gyűjtemény alapjait a földbirtokos Széky család rakta le az 1870-es évek elején, a Tisza egyik feltöltött medrében. A família munkáját Bolza Pál, a híres Szarvasi Arborétum megálmodója is segítette – szemezget a Látogatóközpont ajánlatából Szabó Konrád Sándor.

Majd hozzáfűzi, hogy az elmúlt időszakban főként a Tisza-tó vidékén, számos esetben saját ingatlanukban vakációzó, jellemzően holland és német vendégek érdeklődtek az egyházi értékek iránt. A látogatóközpont életre hívásával azonban szeretnék minél inkább bővíteni az ideérkező turisták körét. Ehhez szükséges, hogy a térség lelkipásztorai még szorosabb kapcsolatot ápoljanak egymással a turisztika mint esetleges új „szolgálati terület” tekintetében is.

Mesélő téglák

A látogatóközpont kínálatában előkelő helyen szerepel a tiszaszentimrei református templomban ingyenesen megtekinthető Egyházi Pecsétes Téglák Magángyűjteménye is. A kiállításon Fodor Gusztáv, az egyházközség szociális ellátórendszerének lelkész igazgatója kalauzol végig bennünket. Amint mondja, a Kárpát-medencében a világon egyedülálló módon több mint 30 ezer fajta bélyeges tégla található, a múzeum pedig kézzelfogható közelségbe hozza ezt az ipartörténeti örökséget.

– A téglák egy része voltaképpen az épület lépcsőiből és padlójából került elő, amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt pályázaton nyert forrásból elkezdtük felújítani a templomot. Engem már akkor is nagyon érdekelt, hogy mit akartak üzenni református elődeink a téglákba pecsételt feliratokkal, jelekkel, amelyeket végül a Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületének segítségével sikerült dekódolni. A tiszaszentimrei téglák többek között arról meséltek nekem, hogy a helyi reformátusok 1772-ben új templomot építettek a lebontott régi, hétszáz éves, romos Árpád-kori helyére. Kutatásaim során a hazáját, a magyarságát, az eklézsiáját és az otthonául szolgáló települést egyaránt tisztelő és szerető, lokálpatrióta, vallásos identitású tiszaszentimrei közösség képe rajzolódott ki előttem.

A gyűjtőmunkának köszönhetően a múzeum az ország különböző vidékeiről és a határon túlról származó feliratos téglákkal gazdagodott. A tárlat ökumenikus jellegét mutatja, hogy a református mellett a gyűjteményben egyéb felekezetek és főúri kastélyok is képviseltetik magukat: Jézus arcmása, a megfeszített megváltó, keresztény szerzetesrendek szimbólumai, Dávid-csillag, héber betűk. A téglákon jól kivehetőek az eltérő vallási hovatartozást jelző pecsétek.

– Az ökumenikus egyházi identitásmúzeum nekem mégis arról szól, hogy mi, a Magyarországon élő protestánsok, katolikusok és zsidó felekezetűek együtt alkotjuk Isten családját és a nemzetünket. A bemutató ennek az egységnek, a közös hitnek és a magyarságunkhoz való erős kötődésünknek a jelképe kíván lenni. Végső soron e két identitás időtállóságát, nemzetmegtartó erejét hangsúlyozza.

Bibliák testközelben

Útban a tiszaderzsi Bibliamúzeum felé már arról beszélgetünk az amatőr helytörténész tiszteletessel, hogy a környező települések egyházi értékei a jövőben egyre hangsúlyosabban járulhatnak hozzá a Tisza-tó élénkülő idegenformához.

– A régió az államalapítástól egészen a tatárjárás koráig a nagy katolikus ébredés időszakát élte, amikor virágzó egyházi közösségek alakultak a térségben. Lényegében az akkor élt testvérek rakták le annak a kereszténységnek az alapjait, amelyre később az itteni reformáció támaszkodhatott. A modern kori Nagykunsági Református Egyházmegye mély, erős gyökerekkel nyúlik vissza a történelmi múltba. A hagyományok életben tartását a kommunista diktatúra szándékos múltpusztítása igyekezett ellehetetleníteni; nem véletlen, hogy az egyházközségeknek nagyon fontos missziója a régi keresztény értékek felkutatása és közkinccsé tétele a jövő nemzedékek számára. Ennek jegyében kezdeményezésemre a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak közreműködésével jelenleg is folyik annak a Tomajmonostora határában régészeti kutatásokkal és georadaros mérésekkel is igazolt Árpád-kori bencés monostornak a feltárása, amely évszázadokkal ezelőtt meghatározta a régió spirituális és gazdasági arculatát. A felfedezéssel a jövőben tovább bővülhet az idegenforgalmi látványosságokat felvonultató egyházi értékek köre.

Közben megérkezünk a mintegy 700 kötetes bibliamúzeumnak otthont adó tiszaderzsi református templomba, a polcokon tematikus csoportokban sorakozó szebbnél szebb bibliák, énekes- és imakönyvek csendes világába. A nemzetközi gyűjtemény a Föld valamennyi kontinenséről tartalmaz Szentírásokat az alapdaraboknak számító héber nyelvű Ószövetségtől a görög Újszövetségen át az első magyarra fordított szent könyv, a Vizsolyi Biblia reprint kiadásáig, de Rembrandt, Dürer és Gustave Doré illusztrációval ellátott kiemelkedő művészi színvonalú kiadványokban is gyönyörködhetünk. A kötetek legtöbbjét ajándékba kapják, de külföldi utazásai alkalmával Fodor Gusztáv tiszteletes is hazahoz egyet-egyet.

– Minden könyvnek saját története van. Az egyik adományozónak például az utolsó kívánsága volt, hogy szent könyvét mi őrizzük tovább. Egy különleges imakönyv Beregszászból került hozzánk, eredeti tulajdonosa Auschwitzban lelte halálát. Egy másik kötet lapjai arról tanúskodnak, hogy a Don-kanyar mellett több orosz munkatábort is megjárt. És van olyan régi biblia is amelybe a XVIII. század végétől folyamatosan jegyezték fel a fontosabb családi dátumokat, például a házasságkötések, születések és halálozások idejét, a teljes családfát, de a természeti csapásokról és a búza aktuális áráról is tudósítanak, egyszóval valódi családi, hely- és kortörténeti dokumentum.

Amint Tiszaderzs és Tomajmonostora lelkésze fogalmaz, számára mindig azok az agyonhasznált példányok a legértékesebbek, amelyek igét és emberi történeteket is hordozó lapjait generációkon át bizonyosan gyakran forgatták.