Hirdetés

Dombi Rudolf 2017-ben abbahagyta az élsportot és civil életben kereste a lehetőségeket. De már jóval korábban is foglalkoztatta az, hogy mi történik a környezetében.

– Bejártam a világot Szingapúrtól Amerikáig, mindenhol figyeltem azt, hogy mi  működik ott jobban és miért, mi az, ami náluk van, Magyarországon nincs, pedig  hasznos  lenne. Nyitott szemmel járom a kerületet, látom a lehetőségeket és a hiányosságokat is. Évek óta azt tapasztalom, a mostani kerületvezetés nem dolgozik. Miközben azt állítja, hogy nem politizál, gyakorlatilag csak azt csinálja. Összevisszaság van itt a kerületben – mondta a Demokratának Dombi Rudolf. – Az indulásom oka volt az is, hogy mindig is szerettem volna visszaadni abból a szeretetből, amit én kaptam a kerülettől, a szomszédtól, az utcán, a szurkolóktól. Az olimpiai bajnoki címünkben nagyon nagy szerepet játszott a hazaszeretet, az, hogy Magyarországot képviseljük és tudjuk, tömegek állnak mögöttünk. És egyébként is az a típus vagyok, aki szeret tenni valamit a környezetéért, legyen az a család, egy utca, egy városrész.

Elárulta: azért vonult vissza hét évvel ezelőtt, mert úgy érezte, hogy harminc-harmincegy évesen még nem késő elkezdeni azt, amit mások mondjuk az egyetemet elvégezve, huszonhárom-huszonnégy esztendősen. 

– Meghoztam tehát azt a józan döntést, hogy belevágok a civil karrierembe, és elkezdek nagyon gyorsan tapasztalatokat szerezni. A Magyar Diáksport Szövetségben sportszakmai kérdések mellett európai uniós projektekkel is foglalkoztam. Aztán belevágtam az ingatlan-üzemeltetésbe és -fejlesztésbe, ami az én esetemben nem azt jelentette, hogy egy-egy üres telekre építkeztem, nekem ugyanis az volt a célom, hogy minél idősebb, minél rosszabb állapotban lévő épületeket újítsak fel. Itt ugye rengeteg adminisztratív, engedélyeztetési feladat volt. Ezen keresztül is beleláttam az önkormányzatok, hivatalok működésébe. De dolgoztam a Budapesti Kajak-kenu Szövetségnél, a Budapesti Diáksport Szövetségnél, a Budapesti Sportszövetségek Uniójánál, és ezek mind a Főpolgármesteri Hivatalhoz vannak „bekötve” a támogatások kapcsán vagy bizonyos feladatok ellátására – fogalmazott Dombi Rudolf. – Tehát minden olyan területen, amivel az elmúlt években foglalkoztam, szükség volt az önkormányzatokkal való együttműködésre. És egyre inkább azt éreztem, szeretnék más formában is tenni a kerületért, Budapestért.

Korábban írtuk

A kormánypártok polgármesterjelöltje elárulta: az elmúlt öt évben számtalan problémát látott a II. kerületben.

– Az egyik legnagyobb gondom az álszentséggel van: a kommunikáció és a valós tettek között nem nagyon van átfedés – mondta, majd elkezdte felsorolni a konkrét hiányosságokat. – Említhetném az utak és a járdák rendkívül rossz állapotát, sőt, például a pesthidegkúti részen sok helyen nincs is járda. De olyan panaszt is hallottam az ott élőktől, hogy hiába jelezték hetekkel korábban, a víz alámosta a járdát és beszakadt, az önkormányzat nem tett semmit, így azon a részen, egy nagyforgalmú úton át kell menni a másik oldalra úgy, hogy még zebra sincs a közelben. Ami mondjuk babakocsit tolva nem könnyű… De vannak olyan utak is szép számmal, például a Szilágyi Erzsébet fasor melletti szervizút, amelyek évek óta úgy néznek ki, mintha bombáztak volna. 

Dombi Rudolf szerint nincs igazi gazdája a kerületnek. Egyre szemetesebb, egyre koszosabb, a falak, kerítések sok helyen tele vannak falfirkákkal, ráadásul egyre nagyobb a parkolási káosz, van, hogy harminc-negyven percbe telik helyet találni. Ez pedig éppúgy növeli a légszennyezettséget, mint ahogy az is, hogy a Lánchíd autók előli lezárása miatt sokan jobb híján a Margit híd felé mennek, ami tovább rontotta a helyzetet az amúgy is forgalmas Margit körút térségében.

– Fontos lett volna, hogy létesüljenek P+R parkolók. Őrsi Gergely például 2019-ben azt ígérte, legalább 800 férőhelyes parkoló épül a hűvösvölgyi végállomás mellett. Ha ez megtörténik, nyilván többen használnák a tömegközlekedést, és kevesebb lenne az autó. De pontosan nulla új parkolóhely lett a majdnem öt év alatt… Elképzeléseik szerint egy tervezett Aldi üzlet parkolóját toldanák meg nyolcvan hellyel, ami az ígéretek tíz százaléka lenne. Már ha egyáltalán megvalósul. Amikor pedig erre rákérdeztem, Őrsi Gergely válasz helyett politizálni kezdett, mondván, a plázaépítési stop miatt nem lett eddig ebből semmi. Ordas hazugság erre fogni a parkolóhelyek hiányát… – vélekedett Dombi Rudolf. – A beváltatlan ígéretek között említhetném még, hogy azt is mondták, egy ütemben a Margit körút összes épületének a homlokzatát önkormányzati finanszírozással felújítják. Ebből aztán az lett, hogy néhány háznak adtak egy minimális hozzájárulást, 3-5 millió forintokat, ami a költségeknek természetesen csak töredékére volt elég. Ígértek pelenkázókat is a játszóterekre, ebből sem lett semmi, az előző vezetés idején épült vécéket meg nem lehet használni, mert vagy elnyelik a pénzt, vagy be se lehet dobni az érméket, mert le van ragasztva a nyílás, hogy „nem működik”. Amivel büszkélkednek, az sem az ő érdemük. Ilyen a Gyarmati Dezső Uszoda melletti Közösségi Liget. Valójában ezt Láng Zsolt hagyta rájuk, a pénzt és az egész projektet is, nekik csak a közbeszerzést kellett volna kiírniuk. De mivel jelentős késéssel írták ki, az lett az eredménye, hogy a drágulás miatt a műszaki tartalom csökkent, és bár népszerű a park, de még jobb lenne, ha az eredeti tervek szerint készül el.

Őrsi Gergelyéknek a politika finanszírozására azért mindig futja. Míg a kerületet 13 évig vezető, fideszes Láng Zsoltnak egy alpolgármestere volt, Őrsi mellett négyen is vannak. Megtalálható Őrsi holdudvarában a dollárbaloldal-botrányában ismertté vált Perjés Gábor is, aki a mai napig a képviselőtestület tagja és frakcióvezető. De ahogy Dombi Rudolf fogalmaz, más MSZP-s káderekre és Gyurcsány embereire is telik. Tanácsadóként ténykedik Horn Gyula egykori titkára, Baranyi Mária, a momentumos Cseh Katalin embere, Varga Áron, vagy Lamperth Mónika két régi barátja, Lóránd Gergely és Török Ottó.

– Azért fájdalmas látni, hogy mi történik, pontosabban nem történik a kerületben, mert az előző vezetés alatt látszott, milyen az, ha fejlődik egy városrész és Budapest. A Széll Kálmán tér felújítása, a budai fonódó villamos megvalósítása, a Millenáris Széllkapu, a Gyarmati Dezső Uszoda, hogy csak néhány példát említsek. Most meg az a siker, hogy egyre több kocsma van a Margit körúton, meg hogy bérbe adnak bérelhető helyiségeket – mondta Dombi Rudolf, aki a terveiről is beszélt. – Van egy gyönyörű Hármashatár-hegyünk, ahol  lehetne csinálni egy „helyi Normafát”. Növelni kellene a vízfelületeket, például az Ördög-árok felduzzasztásával, ahová ki lehetne ülni és a víz mellett beszélgetni, az otthonunktól akár néhány perc távolságra. Rengeteg helyen lehetne még fákat ültetni. Szeretném korlátozni például a nagy társasházak építését. Három jelentős projekt is van most a kerületben. Jó érzés, persze, ha sokan  szeretnének  a II. kerületbe költözni, de ha valahol egy 80-100-200 lakásos társasház, irodaház épül, az jelentős forgalomnövekedéssel jár, rosszabb lesz a levegő, nő a parkolási káosz, nagyobbak lesznek a dugók. Több nyári táborra lenne szükség, például tematikus táborokra, legyen szó környezetvédelmi, informatikai vagy nyelvi táborokról. A Fény utcai piac rendkívül rossz állapotban van, nagyon drága ott üzletet bérelni és fenntartani, emiatt magasak az árak, kevesebb a vevő, bezárnak a boltok. Valódi segítségre lenne szükség, ötletekre, az oda szervezett koncertek nem segítenek, de volt már disznóvágás is nagyböjt első hétvégéjén…

Van tehát teendő: Dombi Rudolf azt mondja, valódi tettek kellenek látványpolitizálás helyett.