– A 2006-os őszi tüntetések idején azt mondta, igazi rendszerváltozásra van szükség.

– Ezt nem 2006-ban mondtam először, hanem sokkal régebben. Nem azt akartuk 1989-ben, hogy felszámolják a magyar ipart, a kereskedelmet és a mezőgazdaságot. A rendszerváltozás helyett egy, még a régi rendszernél is rosszabb, kizsákmányoláson nyugvó gyarmatosítás korszaka jött el. Rendkívül feszült a helyzet a politikában. Gazdasági, erkölcsi és bizalmi válság van, amely a hétköznapjainkra, az emberek életére is hatással van. Mondok egy példát az életemből. Húsz évvel ezelőtt egy családi ház építési engedélyét három példányban kellett beadni, elég volt a fénymásolat is. Most tíz példányban kell benyújtani és minden fénymásolatot alá kell írni, hogy ne lehessen hamisítani. Az együttélés alapja régen a bizalom volt, nem pedig a jog. A jogászkodás azokra a területekre is befúrta magát, ahol semmi keresnivalója nincs. Papírokat gyártunk, a virtuális világot dagasztjuk, és a valóságtól egyre távolabb kerülünk.

– Mi legyen az igazi rendszerváltozás első lépése?

– A legelső lépés a számonkérés, az elszámoltatás. Ki, mikor, hogyan, mennyit lopott, és azt hogyan vitte ki az országból. Nemcsak azért van erre szükség, mert meg kell büntetni azokat, akik loptak, csaltak, hanem azért, hogy a jövőben ez soha többet ne fordulhasson elő. Ha ezt nem lépjük meg, ugyanúgy járunk, mint 2002-ben.

– Az elszámoltatás nem a független igazságszolgáltatás dolga?

– Vegyük észre, hogy az igazságszolgáltatás most sem független! Egy olyan országban, ahol a bírók és a jogászok jelentős része komoly pozíciót töltött be az előző rendszerben, nem lehet független az igazságszolgáltatás. Az emberek egyre kevésbé bíznak a bíróságokban. Felkérnek valamire, amelyen fél évig dolgozik hat emberem, majd elkészítjük, és nem fizetnek ki. Ha bírósághoz fordulok, jó, ha öt év múlva hoznak egy döntést, amelyik ide is kedvez, oda is kedvez.

– Gyurcsány szerint sem független az igazságszolgáltatás.

– Gyurcsánynak egyetlen mondatára sem vagyok hajlandó reagálni. Csak cselekedettel. Elég volt a beszédből. Cselekedetekre van szükség.

– Milyen cselekedetekre?

– Amilyenekre ön és az olvasók is gondolnak.

– Értjük. Az elszámoltatás után mi dolgunk lesz még?

– Az új kormánynak őszintén kell arról beszélnie, hogy napjainkban a demokrácia csődjét éljük. Nemcsak mi, magyarok, hanem például az amerikaiak is. Az a világ, ahol a pénz uralkodik a szakrális élet felett, halálra van ítélve. Tarthatatlan, hogy Magyarországon elvegyék a fiatalok kedvét a családalapítástól. Nem az az élet lényege, hogy homoszexuálisnak legalább olyan jó lenni, mint heteroszexuálisnak. Nem az a lényeg, hogy egy homoszexuális házaspár gyereket fogadhasson örökbe. A férfi és a nő két külön princípium, és a kettő együtt adja azt az univerzális egységet, ami a mindenség lényege, amely maga a Teremtő. Tönkretették azokat az ősi evidenciákat, amelyek alapján az emberiség együtt tudott élni, ezeket újra fel kell építeni. Ha az új kormány átveszi a hatalmat, az lesz a legfontosabb, hogy az életre orientáljuk az embereket. Magyarországon olyan adózási rendszer van, ami sehol a világon nem létezik. Ehhez radikálisan hozzá kell nyúlni. Az emberek számára biztosítani kell a valóban független megélhetési lehetőségeket. Nem lehetünk tovább kiszolgáltatott alkalmazottak olyan cégeknél, amelyek ma még itt vannak, de holnap már odébbállnak.

– Felépíthetjük ezt úgy, hogy közben a globalizálódó világ nem változik?

– Egy biztos, a boldogtalanság helyett mindenki egy kiegyensúlyozott életre vágyik. Kezdjük el végre ezt a változást. Nem tudom, hogy mi fog történni a világban, nekünk el kell tudni kezdeni ezt a változást. Nincs helye többé az értelmiségi nyögdécseléseknek.

– Gazdasági elemzők azt mondják, mindegy, melyik párt adja a kormányfőt, gazdasági mozgástere ugyanolyan szűk lesz.

– Na, ezt hívom én értelmiségi nyögdécselésnek. Ha az Orbán-kormány programja szemléletben teljesen más lesz, mint a Bajnai-kormányé, akkor a mozgástér is más lesz. De nemcsak azt sulykolják az emberekbe, hogy az Orbán-kormány tehetetlen lesz, hanem azt is, hogy az apjának kőbányája van. Azt persze nem veszik észre, hogy nem ő az, aki egy tönkretett és kisemmizett zsidó család villájában lakik.

– A Magyarok Szövetsége a kialakult helyzetért az összes parlamenti pártot felelőssé teszi, és kijelenti, hogy ezen pártok elveszítették erkölcsi és jogi alapjukat ahhoz, hogy kormányozzanak. A szervezet támogatói között az ön neve is szerepel.

– Én ebben nem veszek részt, a Magyarok Szövetsége csak használja a nevemet. Egyébként ez egy rendkívül felületes és egyoldalú ítélet. A rendszerváltozáskor csak egyetlen pártnak volt vagyona, kiépített szervezete és tisztségviselői gárdája. Az összes többi párt akkor jött létre. A Fidesz az elmúlt húsz évben kegyetlen nagy munkával építette fel az apparátusát, szervezte meg a hálózatát. Emellett le kellett bontani azt az erősen szervezett pártstruktúrát, amelyet a szocialisták a pártállami évtizedek alatt építettek fel. Ha megnézzük, hogy a Fidesz egy nagyon jól kiépített párt, láthatjuk, milyen nagy munkát végeztek. Mit kéne tenni a Magyarok Szövetsége szerint? Ezt az erős pártstruktúrát egyik napról a másikra lebontani? Ezzel nem megyünk semmire.

– Mi a véleménye a köztársasági elnökről?

– Sólyom Lászlót nagyra becsülöm. Mindent megtesz, ami tőle elvárható. Tudom, sokan bírálják jobboldalról is, de a köztársasági elnökünk csak az Alkotmány szellemében cselekedhet, azaz nem léphet át egy bizonyos határt. A baj az, hogy nincs igazi alkotmányunk. Olyan, amelyben a köztársasági elnöknek valódi köztársasági elnöki jogai vannak. Új alkotmányra van szükségünk, amelyik sokkal szorosabb kapcsolatot biztosít a miniszterelnök és a köztársasági elnök között. Igazi kapcsolatot, komoly egyeztetésekkel és tárgyalásokkal, nem ilyen formálisat, mint amilyen most van.

– Az Alkotmány szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. Ön szerint mennyire egységes vagy megosztott a magyar nemzet?

– A magyar nemzet mesterséges megosztása is része annak a tudatos stratégiának, amelyik a magyarságot akarja felszámolni. Ilyen mesterséges megosztás a jobb- és baloldal fogalmának felcserélése. Engem jobboldalinak és szélsőségesnek tartanak. Hol dolgozom? Honnan kapom a megbízásokat? Nem a fővárosból, hanem az elhagyott és tönkretett vidékről. Ha valaki olyan területen tevékenykedik, amelyet a hatalom elhanyagol és felszámolásra ítél, az nem jobboldali, hanem baloldali. Az szolidáris azokkal, akiket kizsákmányolnak, tönkretesznek. Egy iskolai közösség a kecskeméti tanyavilágból felkért egy óvodai épület tervezésére. Az odafelé vezető hepehupás földúton egymás mellett álltak a régi kis parasztházak, betört ablakokkal és bedőlt kerítésekkel. Nyomor mindenfelé. Az iskola épülete azonban gyönyörűséges, és nagyszerű fiatal tanárok dolgoznak ott, akik cigány és magyar gyerekeket tanítanak. Szeretnék megépíteni az óvodát, hogy a gyerekek már az iskola előtt összeszokjanak. A regnáló hatalomtól hiába várnak segítséget. Nemhogy építenének, hanem ellenkezőleg, iskolákat szüntetnek meg. Centralizálnak, a városokat részesítik előnyben, elhanyagolva a vidéket. Azokra az intézkedésekre, amelyek a nemzet fennmaradását szolgálnák, a hatalom részéről sem pénz, sem akarat nincs. Akarat csak a nemzet felszámolására van. Ki kell mondani: a nemzetközi pénzvilág nem elégedett Trianonnal, ezt a maradék országot is igyekszik felszámolni. A trianoni döntés után sokkal nehezebb helyzetben voltunk, mint amilyenben most vagyunk. Ha akkor fel tudtunk állni, többek között a kultúra és a műveltség segítségével, akkor most is fel fogunk. A zseniális Klebelsberg Kunó felépített egy hatékony iskolarendszert. Ezt verték tönkre a szocializmusban, és még most is ennek a tönkretételével foglalkoznak, csak még keményebben teszik. Az iskolák mellett az egészségügyet és a közigazgatást is lerombolják. De egyet jegyezzenek meg: lehet, hogy tönkre lehet tenni egy ember életét, de amikor egy gyermek születik, egy új élet is születik, és akkor kezdhetik elölről az egészet. A fent említett mesterséges megosztásban a titkosszolgálatok mellett még azok a jobboldalinak mondott pártképződmények is közreműködnek, amelyek Orbán Viktorról tücsköt-bogarat összehordanak. Pedig az ő személye a mi egyetlen reményünk.

Lass Gábor

MAKOVECZ IMRE

1935-ben született Budapesten.

1959-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművész diplomát szerzett.

1981-ben önálló építészirodát alapított, amely ma is működik, Makona Kft. néven.

1987-től a Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára.

1992 A Magyar Művészeti Akadémia alapítója.

Elismerései: Ybl-díj, Kossuth-díj, Magyar Örökség-díj, a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, Corvin-lánc, Prima Primissima-díj.