Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a kényszerintézkedésének meghosszabbítását indítványozó ügyész ellen, mert álláspontja szerint az ügyész indítványában „szelektált” a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, ezzel megszegte hivatali kötelességét, visszaélt hivatali helyzetével.

A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, a döntés elleni panaszt a Legfőbb Ügyészség alaptalannak tartotta.

Czeglédy Csaba ezután pótmagánvádlóként fordult bírósághoz, és továbbra is azt állította, hogy az ügyész bűncselekményt követett el a sérelmére. A Szolnoki Járásbíróság 2019 májusában az indítványt elutasította azzal, hogy Czeglédy Csaba a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként pedig pótmagánvád előterjesztésére nem jogosult.

A Szolnoki Törvényszék 2019. szeptemberében helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A törvényszék végzése tartalmazza, hogy az ügyészség által mindvégig vitatott pótmagánvádlói állítás – mely szerint nem az összes iratot adta át az ügyész – kötelezettségszegést nem valósított meg.

A bíróság megállapította azt is, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, amivel egyetértett a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság.

A bíróság megerősítette, hogy az ügyész törvényesen járt el.

Mindezekre figyelemmel az ügyész eljárását törvénysértőnek minősítő állítások és Czeglédy Csaba támadása minden alapot nélkülöz – közölte a Legfőbb Ügyészség.