– „Engem úgy neveltek, hogy az embernek az a dolga, a közösségnek megpróbáljon valamit visszaadni abból, amit kap tőle, és megpróbáljon felelősséget vállalni a tágabb környezetéért” – nyilatkozta Bajnai Gordon az egyik bajai helyi tévének. Mit adott Bajnai Gordon szülővárosának, Bajának?

– Most éppen egy olyan költségvetést, amellyel még saját szülővárosát is rendkívül nehéz helyzetbe hozza. A bajai képviselőtestület ezért egyhangúlag, a szocialista és szabad demokrata képviselőkkel együtt szavazta meg azt a határozatot, amelyben felszólítottuk Bajnai Gordont, vonja vissza a jövő évi költségvetés tervezetét. A bajai kistérségben a választókerülethez tartozó tizenegy település polgármestere is egységesen kiállt a költségvetési törvénytervezet ellen. A jövő esztendő legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek, mert a legtöbb pénzelvonás őket sújtja majd, miközben ők tartják fenn a legtöbb oktatási, egészségügyi, szociális intézményt biztosítva az embereknek alapvető közszolgáltatásokat. Az elmúlt években a helyhatóságok mindent elkövettek azért, hogy intézményeiket úgy alakítsák át, hogy fenn tudjanak maradni. Már nincs hol és min spórolni, az önkormányzatok eljutottak tűrőképességük végső határáig.

– Baját hogyan érintik a költségvetési megvonások?

– A városunknak körülbelül egymilliárd forint elvonást jelent.

– Csak hogy érezzük az arányokat: mennyiből?

– A város költségvetése tizennégymilliárd forint. Térségközpont vagyunk, így rengeteg intézményt működtetünk. Van kórházunk, öt középiskolánk és sok-sok iskolánk, óvodánk, szociális intézményünk. Csak a közoktatási normatíva az idei évhez képest 350 millió forinttal lesz kevesebb. 2006-ban, amikor átvettük a város vezetését, egymilliárd forint mínuszban volt Baja költségvetése. Egy tudatos, az önkormányzati működés minden területét érintő munkával odáig jutottunk, hogy 2008-ban százmillió forint plusszal zártuk az évet. Három év alatt jócskán lefaragtuk a működési hiányt, konszolidáltuk a város pénzügyeit, és most az új költségvetés egy tollvonással keresztülhúzná hároméves munkánkat. A szocialisták azzal érvelnek, hogy a rendszerváltás óta minden kormány egyre kevesebb pénzt juttatott az önkormányzatoknak. Igen ám, de a hiányzó összeget eddig véres verejtékkel ugyan, de ki lehetett gazdálkodni. Jövőre azonban olyan mértékűek lesznek az elvonások, hogy ezzel a működésünket veszélyeztetik. Ezt tisztességtelennek tartom. Nem arról van szó, hogy évek óta egyre kevesebbet adnak az önkormányzatoknak, hanem arról, hogy nem tesznek eleget az Alkotmányban előírt kötelezettségnek, amely előírja, hogy az önkormányzatok működését biztosítani kell.

– A tömegközlekedés kapcsán is emlegették a várost az utóbbi napokban.

– Zsigó Róberttel, a térség országgyűlési képviselőjével és polgármestertársaimmal együtt megharcoltunk a vasútvonalunkért, tiltakozásunkkal sikerült elérni, hogy a személyszállítás tekintetében megszűnésre ítélt Kiskunhalas-Bátaszék vasútvonalat megmentsük. Baja, az ország tizenhetedik legnagyobb városa maradt volna vasúti személyszállítás nélkül. Sőt, a menetrendben javulást értünk el, mert ezentúl mindennap lesz közvetlen járat a fővárosba oda-vissza, és a hétvégi közlekedés is javul. Aztán pedig a helyi buszközlekedésben a Volán társaságot leváltottuk és a szolgáltatás javítása érdekében az Orangeways Zrt.-nek szavaztunk bizalmat 2010. januárjától.

– Baját 2006 előtt tizenkét éven át a szocialisták irányították. Mit csinál ön 2006 óta másként, mint az előző szocialista városvezetés?

– Az előző ciklust a növekvő eladósodás és egyben az eredménytelenség jellemezte. Azóta megteremtettük a költségvetés egyensúlyát, megállítottuk a működési hiány növekedését, melyet a rendszerváltás óta bajai városvezetés először tudott elérni. Mindezt pedig nagyon rossz országos gazdasági környezetben, kedvezőtlen kormányzati intézkedések mellett tudtuk megvalósítani. Gyakorlatilag a teljes önkormányzati működési spektrumot megújítottuk. A város üzemeltetésére sokkal nagyobb energiát és több pénzt fordítunk, mint eddig bármikor, aminek következtében tiszta és rendezett lett a város. Az oktatás területén szerkezet-racionalizálást hajtottunk végre, átszerveztük a közművelődést, a vagyonhasznosítást, a városi cégek rendszerét. Komoly eredményeket értünk el a városmarketing és idegenforgalom területén. A város energiával kapcsolatos ügyeinek vitelére önálló gazdasági társaságot hoztunk létre. A szociális intézményt átadtuk a református egyháznak. Tűzoltóságunk fejlesztéseink révén kiemelt fokozatba került. A kórházunkat két alkalommal is kisegítettük, először 2006-ban az egészségügyi reform romboló hatása miatt és tavaly is nyújtottunk kiegészítő támogatást az új menedzsmenttel dolgozó intézményünk részére. Ezzel számos egészségügyi munkahelyet őriztünk meg. Kórházunk stabil, mert minden egyéb tekintetben jók az adottságai: orvosi ellátottság, műszerezettség, a dolgozók hozzáállása. A dilettáns kormányzati beavatkozások miatt a magyar egészségügy már régen összeomlott volna, ha az egészségügyi dolgozók nem áldozattal végeznék a munkájukat. Igaz ez Bajára is.

– Baja több mint hárommilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt. A szocialisták azzal szokták bírálni a fideszes önkormányzatokat, hogy a kötvénykibocsátásokkal eladósítják a településeket.

– Természetesen a bajai szocialisták is ezzel riogatnak, de ez nem igaz. Antall József szófordulatával élve: tetszettek volna biztosítani az önkormányzatoknak annyi forrást, amellyel eredményesen tudnak pályázni. A kötvénykibocsátás az egyik legjobb megoldás a fejlesztésekhez szükséges saját források előteremtéséhez, ugyanis a kötvényt rögtön lehet értékesíteni, az önkormányzat azonnal pénzhez jut. A város 2007-ben kötvényt bocsátott ki, amelyből azonnal visszafizettük az MSZP-SZDSZ-vezetés által korábban felvett rossz kondíciójú hiteleket. Ez több mint egymilliárd forint volt, a fejlesztések saját erős finanszírozására mintegy kétmilliárd forintot biztosíthattunk. E saját forrás előteremtése nélkül nem tudnánk fejleszteni a várost. Egy nemzetközi szervezet nemrég vizsgálta a magyar uniós pályázatok hatékonyságát, és megállapították, hogy az ország nem volt kellően felkészítve arra, hogy sikeres gazdaságélénkítő pályázatokat nyújtsunk be. Az eredményes pályázáshoz két tényező mindenképp szükségeltetett volna: kész fejlesztési, műszaki tervek, és forrás az önerőhöz. Baján az előző ciklusban sem megfelelő fejlesztési terveket, projekteket nem dolgoztak ki, sem forrást nem tartalékoltak a saját erőhöz, így mindent előröl kellett kezdeni. Tudták jól, hogy jön az uniós költségvetési és fejlesztési ciklus, legalább a terveket elkészíthették volna.

– „Baja a fejlődés útjára lépett” – írta a „Fejlődés és előrelépés” című kiadványban, amely a polgári városvezetés első két évének eredményeit összegzi. Hogyan fejlődött a város polgármestersége alatt?

– Mi a válság idején sem összehúzódzkodni szeretnénk, hanem előre menekülni, fejlődni, hiszen a nehéz időszak alatt is munkát tudunk biztosítani a beruházásokkal a bajaiaknak. Így a fejlesztésekre nagy hangsúlyt helyeztünk és helyezünk. 2006 előtt városunk nem fejlődött, nagy volt az elmaradás, mikor átvettük a város vezetését. A fejlesztésekre kiírt pályázatokon eddig több mint hatmilliárd forintot nyertünk és egy-két egészében saját erős beruházást is elindítottunk. Úgy gondolom, ez a Délalföldi Régióban kiemelkedő teljesítmény. Városfejlesztésre külön céget hoztunk létre, a Baja Invest Zrt.-t, amelynek segítségével két-három éven belül több milliárd forint fejlesztési forrást tudunk lehívni. 2007-ben megalkottuk városfejlesztési stratégiánkat, amely a 2013-ig megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza a helyi adottságok figyelembe vételével, hogy a város vonzóbbá váljon a befektetők és a turisták számára is.

– Melyek a főbb fejlesztési irányok?

– A történelmi belvárost teljes egészében megújítjuk, utakat és körforgalmat, csatornákat építünk és megtámasztjuk a másfél kilométer hosszú Sugovica magaspartfalat. Városunk főterét, amely Európa egyik legnagyobb, vízre néző főtere, megtöltöttük élettel. Sikeres, újonnan alapított városmarketing cégünkkel Bácskai Ízes Hétvégék elnevezéssel minden hétvégére programokat szervezünk, ugyanitt télen műjégpálya üzemel. A téren található műemléki épület felújítására hatszázmillió forintnyi eurót nyertünk, ahol egy Felső-Bácskai Kulturális Centrumot hozunk létre. Ipari parkunkat jelentősen kibővítettük és infrastruktúrával láttuk el. Iskolákat újítottunk fel, a szakképzés regionális centruma lettünk, bölcsődét építünk. A város fejlődésének az idegenforgalom, a turizmus lehet a kulcsa, Az Al-Dunai táj, a Gemenci-erdő, a fejlődő városkép és a környező települések vonzerőt jelentenek a turisták számára. Több turisztikai pályázatot nyertünk. A híres júliusi Halászléfőző Fesztiválunk mellett minden évszakban szervezünk egy fesztivált, amely a helyi értékekhez, hagyományokhoz kötődik. Felélénkítettük a dunai hajózást, szárnyashajójáratot hoztunk létre Budapest és Baja között, a szállodahajók kikötéséhez infrastruktúrát teremtünk. A belvárosban, a Petőfi-szigeten egy idegenforgalmi, rekreációs és sportövezetet hozunk majd létre uszodabővítéssel, vízisport centrumot és műfüves labdarúgócsarnokot építettünk, új kempinget és tankonyhát avattunk. Még sokáig tudnám sorolni a város fejlődésének állomásait. Baja a béke szigete, ahol a közbiztonság országos összehasonlításban is kedvező, az önkormányzat és a rendőrség kapcsolata kiemelkedően jó. Évszázadok óta békében élnek egymás mellett a magyarok és a különböző nemzetiségek: a svábok, a bunyevácok, a szerbek. Baját ezért „a találkozások városának” is szokták nevezni. A cigányság részére saját közösségi házat vásárolt az önkormányzat. A jövő nagy feladata a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés lesz, amihez az adottságok megvannak. Az ipari park és az idegenforgalom fejlesztése, az autópálya elkészülte és a főutak felújítása után felélénkülhet a gazdaság. Azt azonban el kell mondanom, hogy a város fejlődése meglehetősen mostoha külső körülmények között zajlik. Nemcsak az egyre csökkenő önkormányzati támogatások, hanem a város ellenzéki mivolta miatt is. Remélhetően tavasszal e kedvezőtlen széljárás is megfordul, és 2010-től képviselőtársaimmal együtt még több értéket tudunk teremteni a városnak.

Lass Gábor

DR. RÉVFY ZOLTÁN

1969-ben született Baján

1993-ban jogi diplomát szerzett a JATE-n

1993–2006-ig ügyvéd

2002-től a bajai képviselő-testületben a Fidesz frakcióvezetője

2006-tól Baja polgármestere

Nős, három gyermeke van