Változatok olaszrizlingre
Karinthyról jegyezték fel, hogy egész életében a Nagy Enciklopédia, A Hatalmas Mű megalkotásának vágya hajtotta, humoros írásait csak úgy mellékesen, a maga és barátai szórakoztatására készítette, ám a sors különös szeszélye folytán a halhatatlanságot éppen ezek a könnyed, játékos humoreszkek hozták el neki. Valahogy így van szerintem a Zenittel a balatonfüredi Figula Pincészet is.
A zenit, ez a vidám, üde, játékos bor, sőt borocska mintha nem a legkedvesebb gyermeke volna a családi pincészetnek. Pedig az. Hivatalos neve Zenit&More, mert a zenit szőlő mellett a harsányan illatos Irsai Olivér és az újabban úriasan pinot gris-nek nevezett szürkebarát gazdagítják az aromáját. Szeretik, szeretik, meg is becsülik, mert akárhogy is, ez a Figula Pincészet zászlóshajója, aminek friss palackjai nemigen érik meg az egy évet, mivel többnyire a nyár közepére elfogy mind. Nem csoda. Olyan ez a bor, mint a Balaton lelke: napfényes, vidám, van benne valami a füredi dombok fényes hajnali derengéséből, ahogy az ébredő napsütésben vibrál fölöttük a fény.
De hiába. A fájdalmasan korán elhunyt apa után a feleség kezdeményezésére a két fiú, János, aki ütőhangszeres zenésznek tanult és az ifjabb Mihály, aki kezdettől szőlésznek készült, viszi tovább a pincészetet, és egy egészen különleges vállalkozásba fogtak, megfejteni és felmutatni a világnak az olaszrizling ezerféle árnyalatát. Ahogy neve is mutatja, ez egy olasz eredetű, fölöttébb népszerű szőlőfajta. Magyarországra Franciaországból került a XIX. század közepén, a nagy filoxérajárvány után, és hamar az egyik leggyakoribb fehérborszőlő lett. Legjobb magyarországi termőhelyein, a Szent György-hegyen és Csopakon ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. És ez nem akármi. Ráadásul majdhogynem csodatévő, de mindenképpen gyógyhatású a bora, ugyanis jellemzője a nagy magnéziumigény, enélkül akár hiánybetegsége is kialakulhat. Ha azonban elegendő magnéziumra talál, például a Badacsony környéki lejtőkön, akkor annak jelentős része a termésbe és onnan a borba kerül, ami így izomgörcsök ellen kiváló orvosság. Még fröccs formájában is.
A Ménesi Borbárban azonban vétek lett volna a pompásnál pompásabb, feszes, határozott arcélű olaszrizlingeket fröccsként fogyasztani. Ahogy a sziklás, köves talajon fogant dűlőktől palackonként haladunk az egyre mélyebb termőréteggel borítottak felé, úgy gazdagodik, mélyül és lágyul az olaszrizlingek belvilága. Nem könnyű bor ez, legyen bármennyire is népszerű, nem adja könnyen magát, odafigyelést, elmélyülést igényel, mint egy Bach-hegedűverseny.
Tavaly Londonban, a világ legnagyobb borversenyén, a Decanter World Wine Awards rendezvényen Figuláék 2016-os Köves nevű bora, amely szürkebarát és olaszrizling házasítása, platinaérmet szerzett, mivel 97 pontot adtak rá a lehetséges százból. Ez lett az első magyar száraz fehérbor, amelyik ilyen hatalmas sikert ért el. Érzékeltetésül, itt körülbelül 17 ezer tételt bíráltak el. Egyszóval, az olaszrizling a maga műfajában csodálatos dolgokra képes, bár soha nem lesz olyan lendületesen vidám, olyan szeretni valóan könnyed, már-már bohókás, mint a zenit, Irsai Olivér és szürkebarát házasításából létrejött nedű.
Megismerkedtünk egy különleges rozéval is. A Bella Róza nem egynyári kaland. Nem afféle könnyed, akár fröccsnek is való itóka ez, hanem olyan, amelyik akár évekig is elülhet bontatlanul a palackban, és akkor mutatja majd meg igazán magát. Mélysége van. Szokatlan tulajdonság ez egy gyors, tavaszi és nyári ivású borstílustól, de majd az idő megmutatja, miképpen állja meg a helyét a változó világban. Bennfentesek szerint ifjabb Figula Mátyás leánya ihlette a nevét. Még bennfentesebbek szerint a bor neve már előbb megszületett, csupán a leányka megszületésére kellett várni, hogy először azért mégis ő kapja meg, s csak ezután a bor. Akárhogy történt, izgalmas és különleges eredmény született. Már ami a bort illeti, mert egy kislányról nem illene így nyilatkozni.
Hogy mi a bemutató tanulsága? A Figula család maximalista. Fájdalommal nézik, ahogy a kincset érő északi parti domboldalak szőlőibe nyaralókat építenek, mert az ma még jobb befektetésnek számít. Vérzik a szívük, hogy elvész a csodálatos termőtáj, pedig abból egyre kevesebb van. A hazai termőterület alig 60 ezer hektár, így ha a magyar borászat boldogulni akar a világban, csak felső kategóriás termékekkel lesz rá képes, amelyekre már van komoly kereslet. Ma már a Figula-borokat is a legelegánsabb hazai és európai szállodákban, éttermekben kínálják.
Zárásul idézzük fel az ifjabb Mihály gondolatait. Ő az idén a legnagyobb hazai szakmai elismerést kapta, ő lett 2019-ben a borászok borásza.
„Megpróbálunk minél jobb borokat készíteni, és megmutatni a világnak, hogy ez a terület alkalmas rá, és így bátorítjuk a többieket is, hogy senki ne adja fel. Célunk a még magasabb színvonal. Úgy neveljük a gyerekeinket, hogy a borászatot, ahogy mi is, saját elhatározásból folytassák. Nekem Csopaknál már honvágyam van, vallom, a közösségeket ott kell megteremteni, ahol születtünk.”
Ami igaz, az igaz, a világszínvonalat otthonról is túl lehet szárnyalni, sőt van úgy, hogy igazán csak otthon lehet a csúcsok fölé emelkedni. De ez nem olyan könnyű. Ifjabb Figula Mihály 2017-ben négy pontból álló kiáltványt fogalmazott meg a balatoni szőlők védelmében. „Ez a gyönyörű borvidék folyamatosan sebeket kap. Ha az árat a termelési érték határozná meg, ami alapján ugyanannyi nyereségre tudnánk szert tenni, mint Burgundiában, akkor senki nem akarna nyaralót építeni a szőlő helyén. Ettől azonban nagyon messze vagyunk, pedig a lehetőség meglenne.”
Van gond elég, de lenyűgöző tempóban épül fel a magyar borászat. Amíg lesz szőlő és lesznek elhivatott borászok, addig reménykedhetünk.
