Változó könyvvilág

Ma már csak a legidősebbek emlékeznek rá, micsoda szellemi izgalmat jelentett azoknak a könyvkiadóknak a piacra lépése, amelyek a rendszerváltozás környékén más világnézetű műveket is kínáltak, mint amilyeneket korábban a pártállami könyvkiadóknak engedélyezett a központi kontroll. Komoly olvasótábora lett mások mellett az Osirisnak vagy éppen a Csurka István könyveit is piacra juttató, nagy múltú Püskinek, ahogy a Demokratát is kiadó Magyar Ház Alapítványnak is, amely az őstörténet témakörében jelentetett meg nagy sikerű könyveket. Akkoriban tucatjával alakultak a kis kiadók, amelyeknek nemcsak az olvasókért kellett megküzdeniük, de fel kellett venniük a versenyt a privatizált nagyokkal is. De versenytársként jelentkeztek a délvidéki, felvidéki, erdélyi könyves vállalkozások is, valamint azok a vidéki cégek, amelyek elsősorban régiójuk szerzőinek kiadására szerződtek. Akkoriban mindenki úgy érezhette, a lehetőségek korlátlanok, hiszen egyre-másra nyíltak a független könyvesboltok. Ám néhány év alatt kiderült: a könyvkiadóknak nem csak egymással kell megküzdeniük, a könyvek sorsát az egyre kevesebb kézben koncentrálódó nagykereskedelem is befolyásolja.

Tőkekoncentráció

A rendszerváltozás utáni első évtizedben a független könyvesboltok nagy része bezárt, a bevásárlóközpontok nagy üzletei elhalászták a lehetséges vevőket. Ezek üzletpolitikájában fontos szerep jutott a könnyebben emészthető szépirodalomnak vagy éppen a lektűrnek. E forgalomkoncentrációnak köszönhetően jött létre az a három nagy bolthálózat, a Líra, a Libri és az Alexandra, amely döntő befolyással bírt a teljes könyvkiadói piac szellemiségére is. Domináns szerepüket tovább erősítette, hogy az Alexandra maga is hozott létre kiadót, a Líra és a Libri pedig felvásárolt sikeres könyvkiadókat. A tőkekoncentráció gyakorlatilag megtizedelte a könyvpiacot. Egymás után mentek csődbe a nagykereskedéssel foglalkozó cégek, míg végül magát az Alexandrát is elérte a vég: összeomlása óta a könyvpiac alakulását a Líra és a Libri határozza meg, amely a nagykereskedelemnek a 80, a forgalomnak a 90 százalékát ellenőrzi.

A két nagy cég üzletpolitikája lényegében meghatározza, milyen esélyekkel léphetnek piacra a konzervatív szerzők, jelentkezzenek akár szépirodalmi művekkel, akár társadalomtudományi, közgazdasági tanulmánykötetekkel. A kisebb kiadók tulajdonosainak véleménye szerint a Líra üzletpolitikája barátságosnak mondható a független kiadók szempontjából. Gyakorlatilag mindenkitől befogadnak színvonalas bizományos árut, nyomon követhető a kötetek forgalma, és a cég pontosan fizet azok fogyása után. A Libri korábbi gyakorlata az volt, hogy a kis cégekkel nem szívesen állt szóba, legfeljebb közvetítőkön keresztül fogadott be néhány művet, és magas árréssel dolgozott. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez miként változik most, hogy idén nyáron a Mathias Corvinus Collegium többségi tulajdont szerzett a cégben.

Mindazonáltal a könyvpiaci vállalkozók szerint a könyvek voltaképpeni sorsa az üzletekben dől el. Azok a kötetek találják meg vevőiket, amelyeket szemmagasságban, borítójukkal előre vagy éppen kiemelt helyen, az úgynevezett piramisokon helyeznek el. Az alsó polcokon a gerincükkel kifelé szerénykedő kiadványokat többnyire csak azok vásárolják meg, akik kifejezetten ezekért mennek be az üzletbe. A jó helyekért, a bejárathoz közeli piramisok férőhelyeiért borsos árat, úgynevezett polcpénzt kell fizetniük a kiadóknak, ha egyáltalán megengedhetik maguknak.

Újdonság a konzervatív gondolat

Az utóbbi évtized markáns változásokat hozott a könyvpiac szellemiségébe is. Immár nem csak a jobboldalinak számító írók, költők találják meg kiadóikat és törnek be a könyvesboltokba. Az újonnan megalakult konzervatív kutatóintézetek és think tankek, azaz agytrösztök is piacra léptek tudományos kiadványaikkal. Manapság már nem csupán a korábban kiátkozott vagy elhallgatott hazai konzervatív közgazdászok, társadalomtudósok kötetei között lehet válogatni. Amerikai, európai jobboldali gondolkodók műveit is megtalálhatjuk a kínálatban. A konzervatív kiadói világ teljes spektrumát nehéz volna egyetlen újságcikkben bemutatni, ám feltűnően megugrott a hazai és külföldi konzervatív gondolkodók műveinek kínálata a boltok polcain. Ez nagyrészt annak tulajdonítható, hogy az utóbbi két évtizedben alakult jobboldalinak mondható kutatóhelyek és intézetek egy része maga is belevágott a könyvkiadásba. Ezek egyike a Századvég Alapítvány keretein belül működő kiadó, amely szoros nemzetközi együttműködésben jelenteti meg hazai és külföldi szerzők hiánypótló munkáit magyar és idegen nyelven, ápolja a magyar kultúrát, és ad betekintést a politika kulisszái mögé.

A széles paletta – mint az alapítványtól megtudtuk – garancia arra, hogy olvasóik mindig találjanak új és érdekes olvasmányt a kínálatban. Legyen az olykor a magyar piacról régóta hiányzó klasszikus vagy a legaktuálisabb, legfrissebb gondolatokat tartalmazó mű. Folyamatosan figyelik, hogy a nemzetközi színtéren ki milyen újszerű, értékes koncepcióról, gondolatról vagy eszméről publikál olyasmit, ami értő magyar közönségre találhat, ugyanakkor különös figyelmet fordít magyar szerzők műveire is.

– Jelenleg is várjuk a pályaműveket – válaszolta megkeresésünkre a Századvég képviselője – egy meghirdetett pályázatra, kortárs irodalmi szociográfiák írására.

Ez a Századvég legújabb kísérlete a hazai szerzők ösztönzésére. A kiadó szerződésben áll a legnagyobb könyvterjesztőkkel, hiszen olvasóik közül sokan kifejezetten könyvesboltban szeretik kiválasztani a számukra megfelelő olvasmányokat. Mások inkább a webshopon keresztül vásárolnak.

A szerzők azonban ma már több friss szemléletű könyvkiadóra is számíthatnak. Ezek egyike a 2017-ben megalakult Pallas Athéné Könyvkiadó. Kiemelt tématerületük a közgazdaságtan-pénzügy, a geopolitika, a menedzsment és a fenntartható fejlődés. Ám alkalmanként műfajbeli kirándulásokat is tesznek: náluk jelent meg az Akata boszorkány című regény, amelyet a Time Magazine minden idők száz legjobb fantasyja közé választott. Nagy érdeklődésre tarthat számot Kis Norbert egyetemi tanár, társadalomkutató első szépirodalmi műve, Az ember utolsó története című evolúciófilozófiai kisregény, valamint Robin Wall Kimmerernek a napokban megjelent lírai hangú, már-már szépirodalmi stílusú műve, a Szentperjefonat, amely több nemzetközi sikerlistát és az Amazon eladási listáját is vezeti.

– Nagy örömünkre egyre több kötetet publikálunk hazai szakértők, véleményvezérek és neves gazdasági döntéshozók tollából is mind a négy tématerületünkön – mondja a kiadó egyik munkatársa. – Évente körülbelül 30 új kötetet adunk ki, amely mindegyikéhez szervezünk könyvbemutatót is. A szakértőket megszólaltató pódiumbeszélgetések követhetők személyesen és online is a kiadó közösségimédia-platformjain. Gyakran külföldi szerzőink is becsatlakoznak, személyesen vagy online formában.

A tématerületek kiválasztásánál az a hosszú távú cél lebegett a kiadó vezetőinek szeme előtt, hogy tudományosan képzett, nemzetközileg elismert szerzők gondolatait, kutatási eredményeit közöljék; a magyar nyelvre lefordított kötetek társadalmi hatást váltsanak ki, üzeneteik új gondolatokat ültessenek át a közgondolkodásba. Éppen ezért a hazai egyetemekkel és egyéb tudományos intézményekkel, például az Eurázsia Központtal is szoros kapcsolatot ápolnak, oktatóik, szakértőik szaklektorként, a könyvbemutatók panelbeszélgetőiként vagy néhány esetben szerzőként is segítik a munkát.

A Pallas Athéné kínálatában széles olvasótábor találhat kedvére valót. Célközönségüket nem csupán a topmenedzserek, az egyetemi oktatók, az egyetemisták vagy a kutatók alkotják, a keleti és nyugati gondolkodásmódban rejlő különbségek vagy a technikai innováció, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció okozta kihívások iránt általában érdeklődők szintén olvasóik között vannak. Ők a PABooks platform közvetítésével ismerhetik meg hiánypótló kiadványaikat.

Lépésről lépésre

Új szereplőként jelent meg a könyvpiacon a Közép-Európa legjelentősebb tehetséggondozással foglalkozó szervezetének, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak a saját kiadója, az MCC Press.

– Az MCC voltaképpen 2008 óta folytat kiadói tevékenységet, évente egy-két új kiadvánnyal jelentkezett – mondja Botos Máté, az MCC Press vezetője. – 2020-t követően jelentős építkezésbe kezdett a szervezet, amelynek része az is, hogy tudásbázisként hiánypótló könyveket jelentessen meg. Ennek leghatékonyabb formája az, ha önálló kiadóval lép a könyv­piacra. Óriási kihívás volt számunkra, hogy felzárkózzunk a régóta működő, komoly tapasztalat birtokában lévő versenytársakhoz. Ám mára büszkén állíthatom, hogy az egyik meghatározó kiadó vagyunk az hagyományos értékeket valló szervezetek és kiadók között.

Az MCC Press honlapján is megtalálható kínálatban egyelőre jelentős többségben vannak azok a külföldi szerzők, akik tanítanak is az MCC különböző iskoláiban. Ám mint Botos Máté leszögezi, a tervek között szerepel tekintélyes magyar szerzők munkáinak kiadása, amelyeket nemcsak itthon, külföldön is terjesztenek majd.

A kínálat bővítésében a kiadó munkatársainak segítségükre van, hogy az MCC Alapítvány, valamint az egyes iskolák és műhelyek, például a jogi iskola, illetőleg a kutatóintézetek, mint a migrációkutató vagy éppen a klímakutató intézet folyamatosan jelzik igényeiket az újabb kiadványok megjelentetésére. Emellett az alapítványnak komoly hálózati tőkéje van a hazai és nemzetközi térben, ami sok új gondolatot, ötletet hoz a kiadó életébe is.

– Örömmel fogadjuk az amerikai szerzőktől érkező kéziratokat – mondja Botos Máté –, de feladatunknak tekintjük, hogy megismertessük a magyar közönséggel a német, francia és olasz konzervatív értékrendhez közel álló szerzők, filozófusok műveit is. Terveink között szerepel néhány fontos lengyel gondolkodó könyveinek kiadása is.

Botos Máté úgy látja, az MCC Pressnek és a hozzá hasonló szellemiségű kiadóknak fontos szerepük van abban, hogy olyan szellemi műhelyek is legyenek, amelyek elősegítik a hagyományos értékekre épülő kultúra meggyökeresedését, a vélemények sokszínűségének megjelenítését a hazai szellemi életben. Fontos szerepe tölt be kiadójuk azáltal is, hogy pezsgő szellemi műhelyként szolgálja a hazai értelmiséget. A kiadóvezető bízik benne, hogy az MCC Pressnek 20-30 év múlva lesz olyan jelentősége, súlya a hazai szellemi életben, mint például az Osiris Kiadónak volt a rendszerváltozás utáni első harminc évben.

A tudás hatalom című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.