A teljes önkormányzati, illetve közigazgatási eljárás megbénulásával, a hatósági ügyintézés leállításával fenyeget, ha július elsejétől nem működhetnek törvényesen a regionális közigazgatási hivatalok, jelentette ki Derce Tamás, Újpest polgármestere június közepén. Aggodalomra ad ugyanis okot az a különös eljárás, amelyet a kisebbségben kormányzó szocialisták gyakorolnak – egy ideje alkotmányba ütköző módon.

De miről is van szó? A közigazgatási hivatalok látják el az önkormányzati rendszer ellenőrzését, ők járnak el másodfokon a különböző szakhatósági (például építési hatósági ügyekben), és ők döntenek a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési kérelmeikről is. Működésük azonban egy jó ideje formai-törvényalkotási értelemben törvénytelen. A történet 2006 júliusára nyúlik vissza, amikor Lamperth Mónika, akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat átszervezik. Egy idézet: „Az átszervezést 2007. január elsejéig kell végrehajtani úgy, hogy a regionális közigazgatási hivatalok működjenek a hét területfejlesztési régiót alapul véve, a megyei hivatal bázisán kiépítve. A regionális hivatalokba épüljenek be a Területi Főépítészeti Irodák, a nem régióközpont megyei közigazgatási hivatalok a regionális hivatal városi kirendeltségeiként működjenek tovább, az alapvetően ügyfélszolgálatként működő városi kirendeltségek bázisán 2008-tól minden területi államigazgatási szerv ügyfélszolgálatát befogadó egységes területi ügyfélszolgálatok működjenek” – olvasható Lamperth Mónika Farkas Imre országgyűlési képviselőhöz címzett levelében.

A képviselő amiatt aggódott, hogy az ügyfelek több utazásra és bonyolultabb ügyintézésre kényszerülhetnek az államigazgatási reform, a közigazgatás átszervezése miatt. A miniszter levelében igyekezett megnyugtatni a honatyát, hogy az intézkedések egy átláthatóbb és magasabb színvonalú szolgáltatást biztosító, hatékonyabb és költségtakarékosabb helyi közigazgatást hoznak létre. A miniszter úgy foglalt állást a fenti válaszlevelében, hogy mindez a kétharmados törvények módosítása nélkül is megvalósítható lesz… Nem sokkal később a szocialisták neki is láttak a megvalósításnak. A regionális közigazgatási hivatalok létrehozásához módosították a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény vonatkozó passzusát. És bár ez egy kétharmados jogszabály, a kormány ezzel nem törődve egyszerű többséggel fogadta el az új, 2006. évi CIX. törvényt, és ugyancsak egyszerű többséggel módosította az 1990-es jogszabály 98. § (1) bekezdését. Felhatalmazást adott a kormánynak a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállásának megváltoztatására. Vagyis a törvényalkotási amefolyamatból kihagyta a parlamentet, túllépve ezzel a saját hatáskörét. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállásának megváltoztatására létrehozták 2006 decemberében a 297/2006-os kormányrendeletet.

Kétharmad nélkül

Január elsejétől felálltak az új struktúra szerinti közigazgatási hivatalok, immár régiós rendszerben. A 297/2006-os kormányrendelet értelmében az egyes régiók közigazgatási hivatalai a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogutódai lettek. Igaza lett Lamperth Mónikának. Legalábbis úgy tűnt, hogy a következmények nélküli ország parlamentjében tényleg lehet egy kétharmados jogszabályt egyszerű többséggel módosítani… De ekkor már az Alkotmánybírósághoz (Ab) egyre több beadvány érkezett. Az Ab megvizsgálta és alkotmányellenesnek találta azt a feles törvényt, amely a korábbi fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat regionális szintűvé alakította. A törvény vonatkozó bekezdését és a kormányrendeletet június 30-ával megsemmisítette. Ekkor újra a kormány térfelén pattogott a labda. Ilyen körülmények között ugyanis a kormány felelőssége az új jogszabály előkészítése, amelyet akár soron kívül is az Országgyűlés elé kellett volna terjesztenie. Ez azonban nem történt meg.

– Július elsejével a megsemmisített törvénnyel létrehozott hivataloknak meg kellett volna szűnniük, mivel az Ab hatályon kívül helyezte azokat a rendelkezéseket, amelyek a létezésüket biztosították – mondta a Demokratának Mitnyan György. – Azért biztosított időt az Alkotmánybíróság június 30-ig, hogy a kormánynak elég ideje legyen arra, hogy az új jogszabályt a parlament elé terjessze. Elfogadásához ugyanis, kétharmados törvényről lévén szó, nem elég az egyszerű többség – tette hozzá.

Nem ez történt. Vélhetően olyannyira elfoglaltak a kisebbségben kormányzó szocialisták, hogy fél év sem volt elég arra, hogy az új törvényjavaslatot a parlament elé terjesszék. Így a regionális közigazgatási hivatalokról, illetve az önkormányzati törvény módosításáról nem volt szavazás.

Június 30-ával ezek a törvénytelenül működő hivatalok jogilag megszűntek. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. § (1) bekezdésének első mondatát, amely úgy szólt, hogy a közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény helyi önkormányzatokért felelős miniszter fejezetében elkülönítetten biztosítja, és hatályon kívül helyezte a 297/2006-os kormányrendeletet.

– Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényhozó alkotmányt sértett. Megsemmisítette az alkotmánysértő jogszabályt, de arra nincs lehetősége, hogy a jogszabályt helyreállítsa. Így egy óriási joghézag keletkezett az új jogszabály immár törvényes megalkotásáig, amire viszont a mai napig nem került sor – sorolta az Ab megállapításait Mitnyan György.

Ekkor már egyre többen fejezték ki aggodalmukat az önkormányzati kontrollt biztosító közigazgatási hivatalok sorsa miatt. Eljött ugyanis július elseje. Ám ezen a napon Gyenesei István önkormányzati miniszter bejelentette, hogy a jövőben is regionális keretek között működnek a közigazgatási hivatalok.

Az erő látszata

Nem tévedés? De hát hogyan? – kérdezheti valamennyi amatőr és profi jogász. Milyen jogalap biztosítja vajon a működésüket? Gyenesei miniszter sajtótájékoztatóján ez is kiderült: egy újabb kormányrendelet. Vagyis a szocialisták sajátosan diktatórikus jogértelmezése szerit nem számít, hogy az előző kormányrendeletüket az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Létrehoztak egy újabb kormányrendeletet, a 177/2008-asat.

Az embernek egy régi bohóctréfa jut az eszébe még a rendszerváltozás előtti időkből, amiben a zenebohóctól rendre elveszik a hangszerét, de egyre kisebb újabbat húz elő és folytatja a kornyikálást. A tréfa poénja annak idején szállóige lett: „Van másik!” A megdöbbentő ugyanis az, hogy néhány apróbb módosítástól, szórendcserétől eltekintve az újabb rendelet lényegében azonos tartalmú a megsemmisítettel.

Íme néhány példa. A régi: „A közigazgatási hivatalok a Kormány területi államigazgatási szervei.” Az újabb: „A közigazgatási hivatal a kormány kijelölt területi államigazgatási szerve.” A régi: „A közigazgatási hivatalokat a kormány az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányítja.” Az újabb: „A közigazgatási hivatalt a kormány a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányítja.”

Van azonban különbség is a régi és az új kormányrendelet szövegében, olyan, ami viszont felettébb aggályos: míg a 2006-os kormányrendelet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogutódaiként nevezi meg az új regionális közigazgatási hivatalokat, addig az új kormányrendelet, a 2008-as a közigazgatási hivatalok kirendeltségeit egyszerűen felsorolja: a kormányrendelet még csak utalást sem tartalmaz arra, hogy az új közigazgatási hivatalok a korábbi fővárosi, megyei hivatalok jogutódaiként működnének tovább.

– Ebből az következik, hogy a folyamatban lévő ügyek jogfolytonossága sem biztosított – véli Mitnyan György, aki szerint így nem valósul meg az önkormányzati rendszer kontrollja a több mint 3000 önkormányzat felett, mint ahogy az építéshatósági kérdésekben másodfokon eljáró hivatalok döntései is megkérdőjelezhetők: lefolytathatják-e vajon azt az eljárást, amelyet még az elődjük kezdett meg? Az is kérdés, hogy mi történik a folyamatban levő ügyekkel, és mi lesz a sorsuk a most ismételten alkotmányba ütközően létrehozott hivatalokkal.

– Az Alkotmánybíróság vélhetően újra meg fogja semmisíteni az új kormányrendeletet is. A jogszabálynak az Országgyűlés elé kell kerülnie – szögezte le Mitnyan György, aki szerint a szocialisták ismét az egyszer már elmarasztalt és rossz jogi eszközt használják akkor, amikor a törvényalkotásban nem hogy a kétharmados, de még a feles többséget is csak nehezen tudják biztosítani.

Ráadásul a törvénysértés időszakában hozott közigazgatási határozatok megmaradnak, mivel az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal nem semmisíti meg még az alkotmányba ütköző jogszabályokat sem, mivel törekednie kell arra, hogy a jogbiztonság és a jogfolytonosság elve ne csorbuljon. A nyári ítélkezési szünet miatt pedig leghamarabb ősszel foglalkozhat az Ab az új kormányrendelettel, annak ellenére, hogy Szabad György akadémikus, a rendszerváltás utáni első Országgyűlés házelnöke nyílt levélben fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve az alkotmánysértő rendelet hatályon kívül helyezését, illetve az ügy kapcsán a nyári ítélkezési szünet felfüggesztését.

– Az Alkotmánybíróság ősszel, az első napirendi pontok egyikeként foglalkozhat a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos rendelettel – jelentette ki Holló András, az Alkotmánybíróság közelmúltban hivatalba lépett elnökhelyettese. Úgy tűnik, a szocialisták presztízskérdést csinálnak a közigazgatási reformból, és még lehetőséget sem adnak a parlamenti vitára.

Nincs vezető

A regionális közigazgatási hivataloknak ráadásul ma nincs legitim vezetőjük, állítják a Demokratának nyilatkozó szakértők. Az Alkotmánybíróság tavaly novemberi döntésével ugyanis a hivatalok megszűntek. És bár a 177/2008-as kormányrendelettel ugyan újak jöttek létre helyettük, a vezetők megbízatására vonatkozó miniszterelnöki határozat a mai napig sem jelent meg a Magyar Közlönyben, sőt még a pályázatot sem írták ki. A július elsején létrejött új hivataloknak tehát nem lehetnek automatikusan vezetői a korábbi megbízottak. Mindez azt jelenti, hogy az általuk meghozott döntések – például Forgács Imréé turulügyben – nem tekinthetőek érvényesnek, vagyis semmisek.

Hernádi Zsuzsa