Van/nincs kompromisszum

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy hét miniszter – Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor – február 15-ei hatállyal távozik az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból. Gulyás Gergely hozzátette, a Brüsszellel való mielőbbi megállapodás érdekében a kormány minden kormányzati tisztviselőtől – államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok – elvárja, hogy ugyanígy járjon el. A miniszter közölte, a magyar kormány eddig is kész volt rá, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek jogalapjuk nem volt, de Magyarország érdekeit nem sértették. Megjegyezte, az Európai Bizottság kéréseinek „jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen”.

Ingoványos talaj

December végén az Európai Bizottság befagyasztotta a hallgatói és kutatói ösztöndíjakat, azaz az Erasmus és a Horizont Európa programok finanszírozását azokon az egyetemeken, amelyek közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok irányítása alatt állnak. Brüsszel összeférhetetlennek tartja, hogy több modellváltó egyetemen magas rangú tisztviselők, politikai felső vezetők is helyet kapjanak a vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben, a kuratóriumokban. Az Európai Bizottság a politikusok kuratóriumi szerepvállalása miatt a huszonegy alapítványi fenntartású egyetem közül tíznél jelzett aggályokat, és kifogásolta a kuratóriumi mandátumok hosszát is. A testületekben helyet foglaló kormánytagoknak és politikusoknak Brüsszel szerint komoly befolyásuk van az egyetemekre érkező uniós források elköltésére, korrupciós kockázatot teremtve ezzel.

Az ügy kapcsán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter január végén Brüsszelben uniós biztosokkal tárgyalt, majd közölte, a magyar kormány kész az EB által kifogásolt összeférhetetlenségi okokat megszüntetni. Ezek után jelentette be a múlt heti kormányülésen a fent említett hét miniszter távozását a kuratóriumok éléről. Azt még nem tudni, Brüsszel megelégszik-e a lemondásokkal, illetve az sem tisztázott, hogy minden politikusnak távoznia kell-e, hiszen a kuratóriumokban vannak polgármesterek és képviselő-testületi tagok is. De könnyű belátni, hogy ezzel az EB ingoványos talajon jár, hiszen mi alapján döntik majd el a távozó politikusok helyébe lépőkről, hogy az Orbán-kormánynak politikailag elkötelezett személyek-e vagy sem?

Sokadik fejezet

Erre utalt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint Brüsszelnek lehetnének további kifogásai, de nem biztos, hogy előáll velük.

– A kormányzati szerepvállalás konkrét dolog, és így könnyen számonkérhető, ám valakinek a politikai elkötelezettsége esetleges párttagság vagy pozíció nélkül már nehezebben bizonyítható. Így azt sem könnyű megindokolni, miért nem tetszenek egyes személyek az uniónak. Főleg, hogy akkor más szervezetek, mint például a Legfőbb Ügyészség vagy az Állami Számvevőszék vezetőjének kinevezési gyakorlatát is számon lehetne kérni – nyilatkozta egy baloldali napilapnak.

Egy újabb európai uniós kérésnek tett eleget a magyar kormány az Erasmus-ügyben azzal, hogy lemondtak a miniszterek az egyetemi kuratóriumok éléről, mondta a Hír Tv-nek Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Hozzátette, a kormány reméli, hogy Brüsszelből nem érkeznek most majd újabb és újabb kérések, és így végre hazánk is megkaphatja a neki járó forrásokat.

Sajnos félő, hogy Brüsszel számára csak kifogás az „uniós pénzek védelme érdekében tett” Erasmus-pénzek felfüggesztése, és újabb teljesítendő feltételeket támaszt. Hiszen ahogy arra korábban Orbán Viktor miniszterelnök is utalt, Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy politikusok üljenek az egyetemek kuratóriumaiban, tehát ez önmagában még nem veti fel a korrupció gyanúját. Továbbá ez már nem az első fejezet a történetben. Emlékezzünk arra, amikor az Európai Bizottság a jogállamiságról szóló 2020. évi jelentésében tévesen állította hazánk kapcsán, hogy a vagyonkezelő alapítványok mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. Bár az akkor hatályos magyar törvények tényszerűen az ellenkezőjéről rendelkeztek, amiről a Közbeszerzési Hatóság részletes magyarázatot adott az Európai Bizottság képviselőinek a jogállamisági jelentés előkészítése során, ezt az Európai Bizottság mégis figyelmen kívül hagyta. Ezután nyújtotta be Varga Judit igazságügy-miniszter tavaly szeptemberben Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyeket.

„Látszatintézkedés”

Érdemes figyelni a bejelentés utáni hazai reakciókra is. A szokásos mantra mindig az, hogy a kormány a Brüsszellel vívott harcában képtelen békülékeny hangot megütni és nem hajlandó a kompromisszumokra. Amikor pedig a brüsszeli kívánalmaknak megfelelő törvénymódosítás történik, akkor mindig azt hangoztatják, hogy az csak látszatintézkedés.

Pontosan ez történt ebben az ügyben is. „Arcvesztéssel járna Orbán Viktor számára a vezető politikusainak visszahívása az egyetemek éléről. A kormány inkább lemond az uniós pénzekről, mintsem eltávolítsa az aktív fideszes politikusokat a kuratóriumokból, ezzel pedig elveszik a hallgatók külföldön tanulásának lehetőségeit” – jósolta Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője néhány héttel ezelőtt.

Máté András egyetemi docens, az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat egyik alapítója úgy kommentálta a bejelentést, hogy a kormány ezzel csak az „EU szemét szúrta ki”, és az intézmények függetlensége, az alapítványok működésének átláthatósága továbbra sincs biztosítva. Hozzátette, bízik abban, hogy az EU nem elégszik meg az aktív politikusok kizárásával, és további követelményeket támaszt az érintett egyetemek függetlenségének visszaállítása érdekében. Az Oktatói Hálózat egyébként nemcsak szakmai, politikai kérdésekben is szokta hallatni a hangját, mint például amikor 2019-ben tiltakoztak az úgynevezett Soros-plakátok ellen, mert azok szerintük megmérgezik a diákok gondolkodását. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is úgy véli, hogy a politikusok eltávolítása csak látszatmegoldás, mert lényegében semmi nem változik: az egyetemi kuratóriumi tagok kiválasztásába nincs beleszólásuk az intézményeknek. Gyenge Zsolt, a MOME egyetemi docense pedig nemes egyszerűséggel úgy véli, a teljes alapítványi rendszert kellene megszüntetni.