A Fidesznek továbbra is a megkezdett úton kell járnia, azaz a kvótaveszélyre fel kell hívni a figyelmet, ugyanakkor tudatosítani kell a választókban, hogy mit veszíthetnek egy kormányváltással – mondta a Demokratának Kiszelly Zoltán politológus.
 

Fotó: T. Szántó György/Demokrata (archív)



– Meglepődött a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás végeredményén?

– Meglepődtem, hiszen az eredmény nem illik bele az országos tendenciákba. Viszont azt is látni kell, hogy az ellenzék számára a hódmezővásárhelyi választás egy szerencsés csillagegyüttállás volt, számos olyan feltétellel, amelyek az ország­gyűlési választásokon nem lesznek adottak. Hódmezővásárhelyen egy katolikus, polgári, jobboldali jelölt győzött. Az országgyűlési választásokon nem ilyen baloldali jelöltek fognak indulni. Azonkívül Márki-Zay Péter mögé az összes ellenzéki párt beállt, amely országosan nem fog megtörténni, mert az egyéni választókerületek többségében legalább két-három balliberális jelölt lesz, plusz egy jobbikos. Ráadásul mind az ellenzéki, mind a kormánypárti, de még a nemzetközi média is hatalmas figyelmet fordított az időközi választásra, felnagyítva annak tétjét.

– A kormánypárti média miben hibázott?

– Abban, hogy felemelte az ellenzék jelöltjét. Továbbá a fideszes jelölt kizárólag az eredményekkel kampányolt, ami szintén hiba volt, hiszen Antall József óta tudjuk, hogy a hála nem politikai kategória. Az emberek joggal várják el, hogy a város működjön, ezért nem lehet hálát elvárni. A jövőről is kell beszélni: mi vár a választókra, ha nem én nyerek. A fenti feltételek április 8-án nem fognak fennállni, továbbá az ellenzék rendkívül töredezett. Az országban nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy a kormányellenes protestszavazatok egy irányba áramolnának. A jelenlegi helyzet annyiban hasonlít a 2006-os és a 2014-es választásokra, hogy most sincs az országban protesthangulat.

– Egyesek szerint a közvélemény-kutatók megbuktak, mert egyikük sem jelezte Márki-Zay Péter győzelmét.

– Nem tudok róla, hogy a közvélemény-kutatók hódmezővásárhelyi felméréseket tettek volna közzé. Megvédeném a közvélemény-kutatókat, mert helyi kilengések bárhol lehetnek, amelyek az országos tendenciában kisimulnak. Németországban, Franciaországban és Ausztriában is megtörtént, hogy sok olyan szavazó jelent meg, akik előtte soha nem voksoltak. Ha van valós alternatíva, akkor azok is elmennek szavazni, akik korábban egyetlen választáson sem vettek részt. Németországban az AfD, Franciaországban pedig Marine Le Pen tudott olyanokat is megszólítani, akik előtte nem éltek a választói jogukkal. Ilyen alternatíva Magyarországon jelenleg nem látszik.

– Tehát nem várható protestszavazás?

– Arra számítok, hogy nem. Ha mégis, akkor viszont az a fő kérdés, hogy valamelyik pártot kiemelkedően fogják-e támogatni a protestszavazók. Valószínűbbnek látom, hogy ezek a szavazatok megoszlanak. A Jobbik ezért nem akar összefogni a baloldallal, hanem a baloldali szavazókra hajt. A baloldal pedig azt reméli, hogy a Jobbik segítségével le tudja váltani a kormányt.

– Ezek szerint nem lesz teljes körű ellenzéki megállapodás?

– Öt héttel a választások előtt az látszik, hogy az ellenzéki pártok nem látnak esélyt a győzelemre, ezért egyéni túlélési stratégiát követnek. Ezek a stratégiák csak egymással szemben valósíthatóak meg. Vannak olyan pártok, mint például a Momentum és az Együtt, amelyek egy százalékot akarnak elérni, hiszen akkor nem kell visszafizetni a kampánytámogatást, és további négy évre jogosultak lesznek állami pártfinanszírozásra. A Jobbik egyedül akar nyerni. Ehhez lehetőleg mind a 106 körzetben jelöltet kell állítaniuk, mert azt remélik, ha sok lesz a protestszavazat, azok mind a Jobbikra mennek. Az LMP sem érdekelt abban, hogy sok helyen visszalépjen, mert minél több a jelöltjük, annál több protestszavazatot tudnak begyűjteni. Az MSZP már sok helyen visszalépett a DK és a Párbeszéd javára. Az LMP-vel úgy tárgyalnak a visszalépésekről, hogy a szocialisták már most többet adtak, mint amennyit visszakaptak, ezért számukra minden további visszalépés olyan lesz, mintha a fogukat húznák. A DK is tett gesztusokat 46 körzetben, így többet ők se nagyon akarnak, hiszen egy erős frakcióval szeretnének jelen lenni a következő Országgyűlésben.

– Ön szerint tehát nem lesznek visszalépések annak érdekében, hogy minden körzetben csak egyetlen ellenzéki jelölt indulhasson a kormánypártival szemben?

– Minél több egyéni jelöltje van egy pártnak, annál valószínűbb, hogy elérik kitűzött céljaikat. Ha kevés jelöltjük indul, és a választók nem osztják meg az egyéni és listás szavazataikat, akkor a pártnak listán is ott kell jól szerepelnie, ahol a jelölt elindult, mert csak így tudja kompenzálni a gyengén teljesítő körzeteket. Csak a tudatos szavazók – akik kevesen vannak – fogják megosztani a szavazatukat, ezért az valószínűsíthető, hogy az ellenzéki pártok nem szívesen lépnek vissza egymás javára. Természetesen egyes körzetekben lesznek visszalépések, mint például Kész Zoltán, Magyar György vagy Mellár Tamás javára, továbbá azokban a körzetekben, ahol az ellenzéki pártelnökök elindulnak. Ott is elképzelhető, ahol 2014-ben győzelmet aratott az ellenzéki jelölt. Létezik egy matematikai szükségszerűség is, hogy a választási törvény szerint legalább 27 jelöltet el kell indítaniuk. Az ellenzéki pártoknak a töredékszavazatokra is szükségük van, amelyek a visszalépések miatt elvesznének. Az ellenzéki pártok abban reménykednek, hogy protestszavazás lesz, és ezek a szavazatok egy irányba, az ő jelöltjükre mennek. Ezért a jelölteket a legtöbb helyen állva fogják hagyni.

– Kell-e változtatnia a Fidesznek a kampányán?

– A Soros-kampány önmagában kevés, még akkor is, ha a Soros-terv valós veszély. A brüsszeli bürokraták növelni akarják hatalmukat az uniós tagállamok rovására. Mivel Németországban nem születik elég gyerek, és nincs elég vendégmunkás, ezért az elit idegen népességet és olcsó munkaerőt akar az országba telepíteni. Németországban évente 300 ezer új vendégmunkásra lenne szükség, olyanokra, akik valóban dolgoznak is. Soros György azt mondta, a migránsproblémára évi 30 milliárd eurós hitel felvételét javasolja. Ha a kvóta életbe lép, nekünk is törleszteni kellene a hitel ránk eső részét. 2015-ben még csak 307 migránsról szólt a kvóta, amely hamar 1294 főre ugrott, és most már évente 10 515 emberről beszélnek, plusz a családtagjaikról. Egy balliberális vagy egy Jobbik-kormány is aláírná a kvótát, abban bízva, hogy a migránsok úgyis továbbmennek Németországba. Csakhogy az osztrák–magyar határon már most is szigorú az ellenőrzés, a kvóta elfogadása után pedig még szigorúbb lenne. A Fidesznek továbbra is a megkezdett úton kell járnia, azaz a kvótaveszélyre fel kell hívni a figyelmet.

– Miről szóljon még a Fidesz-kampány?

– Tudatosítani kell a választókban, hogy mit veszíthetnek egy kormányváltással. Főleg a dolgozó, gyermeket nevelő közép­osztálynak, a kisvállalkozói rétegnek. Ha a 2010 előtti korszak jönne vissza, megint a középosztályra raknák a terheket. Ha a baloldal kerülne hatalomra, újra azok viselnék a terheket, akik most egy kicsit jobban élnek. Botka László azt mondta, fizessenek a gazdagok. Csakhogy a gazdagok nem bérből élnek, hanem osztalékban, kamatban vagy olyan formában realizálják a jövedelmüket, amelyet alacsony adó terhel. Aki egy kicsit is magasabb átlagjövedelemmel rendelkezett 2010 előtt, rögtön a legmagasabb adósávba került. Ez várna a középosztályra, ha visszatérne a bukott baloldali politika. Könnyen lehet, hogy akik 2010 után fellélegeztek, és elkezdtek terveket szőni, családalapításban gondolkodni, azoknak fel kell adniuk ezeket az álmaikat.

Lass Gábor