Varga-Bajusz Veronika: A hazai képzési rendszer felkészít az értékteremtésre
A hazai képzési rendszer felkészíti a magyar fiatalokat arra, hogy minőségi, értékteremtő munkát végezzenek a hazai és nemzetközi vállalatoknál – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy szakmai fórumon.
Varga-Bajusz Veronika A hazai felnőttképzés aktuális helyzete című konferencián úgy fogalmazott: jó úton járnak, hiszen a magyar oktatásban jelentős átalakítást hajtottak végre, melynek célja egy rugalmasabb, kiszámíthatóbb, versenyképesebb rendszer kialakítása volt.
Szavai szerint stabil, ellenálló oktatási és képzési rendszert kell kialakítani, amire a magyar gazdaság különböző ágazatai és a társadalom nap mint nap építkezhet.
Kijelentette: a siker egyik legfőbb záloga, hogy az érdekelt felek szövetségesekként tudjanak párbeszédet folytatni egymással.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta: az elmúlt időszakban végrehajtott átalakítások hozzásegítenek ahhoz, hogy Magyarország nemzetközi szinten is még vonzóbb legyen a piaci szereplők számára.
Elmondása szerint a szakképzési rendszer megújítása jelentős lépés volt a gazdaság és társadalom igényeinek kielégítése érdekében. A duális képzés pedig megteremtette a lehetőségét annak, hogy a fiatalok valós munkakörnyezetben sajátíthassák el a szakmájukat, ami közvetlen munkaerőpiaci előnyt jelent – fűzte hozzá.
Beszámolt arról is, hogy a magyar diákok a Worldskills, és Euroskills versenyeken kimagasló eredményeket érnek el, ami azt mutatja, hogy a szakképzési rendszer nemzetközi szinten is versenyképes vagy világszínvonalú.
Az államtitkár az ösztöndíjrendszer megújításával kapcsolatban elmondta azt is, hogy a szakképzésben tanuló diákok tanulmányi eredménytől függően havi 59 ezer forint támogatásra, duális képzésben pedig akár havi 160 ezer forint munkadíjra is számíthatnak.
Úgy folytatta: a karrierépítésbe kezdő fiatalok a munkáshitellel négymillió forint szabad felhasználású lehetőséget kapnak arra, hogy elindítsák saját életüket, megteremtsék a feltételeket álmaik eléréséhez. A fiatalok élnek a lehetőséggel: eddig több mint kétezren nyújtották be az igényt, több száz esetben pedig már folyósították is a támogatást – jegyezte meg.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy nyolcadik osztály után tízből hat diák technikumot választ. Azt mondta, az okleveles technikumi képzéssel a szakképzés a felsőoktatás előszobája lett, különösen a műszaki, informatikai területeken.
A felsőoktatásról szólva kiemelte: különösen büszkék arra, hogy a műszaki, mérnöki, természettudományos és informatikai szakokra felvettek száma jelentősen nőtt. Az új felsőoktatási modell lényege, hogy a térség vagy a képzési profil gazdasági szereplőivel szorosabb kapcsolatot építsenek ki, növeljék a hallgatók gyakorlati tapasztalatát, és erősítsék az innovációs kapacitásokat – mondta, jelezve: a diplomások átlagosan 42 nap alatt munkát találnak.
Beszámolt arról, hogy 2024 januárjában elindult a Pannónia ösztöndíjprogram, ami hallgatók, oktatók és kutatók számára biztosít nemzetközi tapasztalatszerzést. Ennek kapcsán megjegyezte: rekordidő alatt tudtak a fiatalok számára olyan kedvező feltételeket biztosítani, mint az Erasmus-program.
Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta: jelenleg 12 magyar felsőoktatási intézmény eléri a világszínvonalat. Célunk, hogy legyen egy magyar egyetem a világ legjobbjai között és három intézmény pedig az unió legjobbjai között – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a megújult felnőttképzés célja olyan rugalmas rendszer létrehozása, ami a gyorsan reagál a technológiai változásokra, valamint rövid, minőségi képzések bevezetésével segíti a munkahelyek stabilitását és új munkahelyek létrejöttét. Ennek eszközei például a mikrotanúsítványok, amelyek egy-egy kurzus, tantárgy vagy tananyag sikeres elsajátítását igazolják – fogalmazott.
Az államtitkár szerint fontos előrelépés lehet az egyéni tanulási számla bevezetése is, ami egyfajta tanulási SZÉP-kártyaként működhetne, megkönnyítve a képzések finanszírozását.
„Magyarország számára fontos, hogy a készségek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás mindenki számára elérhető legyen” – hangsúlyozta.
