Varga-Bajusz Veronika: Gyakorlatorientált képzési rendszert kell kialakítani
A gazdaság, a piac igényeinek megfelelő, gyakorlatorientált képzési rendszert kell kialakítani, ez egyezik a fiatalok elvárásaival is – hangsúlyozta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán a Magyar Rektori Konferencia A felsőoktatási képzések ágazati modernizációja elnevezésű projekt szakmai eseményén.
Varga-Bajusz Veronika elmondta, a projekt célja, hogy a rugalmasabb felsőoktatáshoz igazított képzési modell jöjjön létre, és gyakorlattal, tapasztalattal rendelkező hallgatók kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A diákok jelentős része is igényli, hogy tudjon dolgozni már az egyetem mellett – jegyezte meg.
A dolgozó diákok számát mintegy tíz százalékkal kell emelni 2030-ra, a gyakorlatorientált képzésben tanulók számát pedig a jelenlegi harmincról ötven százalékra – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Hozzáfűzte: az egyetem melletti munkavégzésnek is illeszkednie kell az adott hallgató képzési irányához.
Kiemelte a projektalapú képzések fontosságát, valamint azt, hogy a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát is az oktatás szolgálatába kell állítani. Beszélt továbbá arról is, hogy az oktatónak inkább mentorszerepet kellene vállalnia, de a hallgatóknak is sokkal aktívabbá kell válniuk.
A felsőoktatásban elért eddigi eredményekről szólva Varga-Bajusz Veronika hangsúlyozta, hogy versenyképességi fordulat történt, hét helyett már 12 egyetem tartozik a világ legjobb öt százalékába, egy pedig a legjobb egy százalékába, immár 42 ezer külföldi tanul idegen nyelven hazánkban, idén pedig 33 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma, ami tíz éves rekord.
A célkitűzések között említette, hogy minél több külföldi hallgató számára legyen vonzó a magyar felsőoktatás, ugyanakkor legalább évi húszezer magyar diák jusson el 2030-ra minimum egy szemeszterre külföldi egyetemre.
A kiemelt intézkedések tartozik, hogy az intézmények a magyar gazdaság szempontjából preferált képzések felé mozduljanak el – közölte a helyettes államtitkár. Hozzátette, a megújult felvételinek köszönhetően ez az elmozdulás zajlik, illeszkedve a gazdaság igényeihez; már minden második hallgató mérnöki, informatikai, vagy orvos-egészségtudományi területen kezdi meg tanulmányait; ezekre a területekre koncentrált a projekt.
Varga-Bajusz Veronika beszélt arról is, hogy a diploma „gyakorlatilag azonnali elhelyezkedést kínál”, és a végzettek számára 1,3-as szorzót jelent a bér szempontjából, tapasztalatokkal kiegészülve pedig már 1,7-es a szorzó.
A képzés-megújítási projekt orvos-, és egészségtudományi képzési területéről tartott előadásában Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem (SE) klinikai rektorhelyettese elmondta, a változást nem csupán a gyorsan változó szakmai ismeretek, és a gyakorlati tapasztalat iránti piaci elvárások indokolják, hanem az is, hogy a hallgatók már a Z és még újabb generációkba tartoznak, számukra pedig a hosszú előadások „már nem befogadhatók”, új metodikákra van szükség.
A világ egyetemeinek legjobb egy százalékába tartozó SE öt évvel ezelőtt kezdett a képzés megújításába – a magas szintű elméleti oktatás megtartása mellett -, s ennek fontos eleme a „preklinikum”, illetve a blokk-oktatás: egy-egy betegút végigkövetése – magyarázta a rektorhelyettes. Kijelentette, a nemzetközi trendeknek is megfelelően, gyakorlatorientált képzésekkel, hasznosítható szakmai kompetenciákat kell adni, a kórházak igényeinek megfelelően.
A metodika része, hogy kis, öt-tíz fős tanulócsoportokat alakítanak ki, és életszerű, „interdiszciplinációs”, vagyis a különböző orvosi területeket ötvöző helyzetgyakorlatokkal, szimulációs esetmegoldásokkal készítik fel a diákokat.
A műszaki képzés gyakorlatorientált reformjáról Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese beszélt, azt hangoztatva, hogy intenzív kapcsolatot kell kialakítani a gazdasággal. A rugalmas képzésszerkezethez – amely alkalmazkodni tud a kihívásokhoz -, a központilag meghatározott törzskompetenciák és az intézményi hatáskörű területek ötven-ötven százalékos arányára van szükség – mondta, hozzáfűzve, hogy már a törzskompetenciákban is legalább 25 százalékban meg kell jelennie a gyakorlati jellegű ismereteknek.
Kiemelte a képzés melletti munkavégzés, a közvetlen munkaerőpiacon szerzett tudás fontosságát. Kitért arra is, hogy frontális előadások helyett digitális tananyagokra és projekt alapú ismeretszerzésre kell fókuszálni, illetve cégekkel közös, kooperatív képzésszervezésre.
Az informatikai képzési területre vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatban Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja úgy fogalmazott: „végre összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat, tanulunk egymástól, közösen gondolkodtunk”.
„Az informatika olyan terület, amit nem lehet csak könyvből tanítani, azt csinálni kell, az iparral együtt dolgozva” – mondta a dékán. Hangsúlyozta, lényeges a napi szintű visszacsatolás a „szövetséges” cégekkel. Megjegyezte, egyetemüknek ötszáz céggel van kapcsolata. A képzések féltávjánál a hallgatóknak már rendelkezni kell annyi tudással, amennyivel akár el is tudnának helyezkedni – vélekedett Charaf Hassan. Leszögezte: a minőséget nem a minél több elmélet növeli.
A projektben kidolgozott „Elvárt Tanulási Eredmények rendszere” a képzések tartalmának csak egy részét szabályozza, a szak fennmaradó elemeinek kialakítását a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalja, ezzel egyrészt növelve az intézményi autonómiát, teret adva a képzés rugalmas alakíthatóságának, munkaerőpiaci igényekre történő reagálásnak – áll a tájékoztatóban.
