Varga Judit: A magyarság nemet mond az európai birodalom eszméjére

Varga Judit a város főterén összegyűlt tömeg előtt rámutatott: Európában ma véleményhegemónia épül, az EU nem a sokféleségben, hanem az igazodásban, öncenzúrában egyesül, Brüsszel pedig elhibázott válaszokat ad a mellettünk dúló háborúra: a szankciókkal csak mélyítette a háború okozta károkat, a fegyverszállításokkal és háborús retorikával csak a háborús konfliktus eszkalációját erősíti, ahelyett, hogy azonnali tűzszünetre és békére törekedne.

A magyarok viszont egyenlő nemzetek önkéntes együttműködésében hisznek és a 48-as elődökhöz hasonlóan ma is békét, szabadságot és egyetértést akarnak – mondta a tárcavezető.

„Nemet mondunk az Európai Birodalomra és olyan unióban hiszünk, amely az egyenrangú nemzetek önkéntes együttműködésén alapul, egy olyan szövetségben, amely tiszteletben tartja a tagok egyéni méltóságát és erejét a szabad nemzetek szabad versenyéből meríti” – szögezte le Varga Judit.

Mint mondta, a magyarság a szabadság és pluralizmus pártján áll, elfogadja a világnézetek és álláspontok sokféleségét és magától értetődőnek tartja, hogy képviselhesse sajátját. Szerinte olyan Európai Unióra van szükség, amely nem gúzsba köti a nemzeteket, hanem valódi támogatást nyújt számukra és hagyja, hogy kiteljesedjenek. Az Európai Unió jövője szerinte attól függ, hogy képes lesz-e hidat építeni azok között, akik eltérően gondolkodnak Európáról és a világról.

Leszögezte: Magyarország kormánya a 2022-es áprilisi választásokon és népszavazáson szerzett egyedülállóan erős mandátuma alapján a magyar emberek egyértelmű akaratát képviselve áll ki a békéért, a gyermekek lelkéért, a szuverenitás megvédéséért.

A háborúról, a magyarság jogküzdelméről beszélt Sepsiszentgyörgy polgármestere is az ünnepi rendezvényen. Antal Árpád szerint a Kárpát-medencében egyazon nyelvet beszélő, egyazon kultúrát ápoló magyarság egy testet alkot, amelynek ma Kárpátalján dobog a szíve.

„Mindannyian érezzük a fájdalmat, beleborzongunk minden ágyúlövésbe, minden tank átgyalogol rajtunk is. A kárpátaljai magyar testvéreink ma vérüket adják azért az országért, amely nem tiszteli őket” – jelentette ki a székelyföldi város elöljárója.

Rámutatott, a 20. század világégései utáni békével új államok jöttek létre – Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia -, de majdnem az össze szétesett, mert nem tisztelték egymást az ott élő emberek.

„Az, hogy Románia még egyben van, a mi érdemünk is. Mert nem akartunk konfliktust, nem akartunk véráldozatot, nem akartunk árva gyermekeket, magukra maradott anyákat. Mi nem az ellenségeskedést, hanem a demokratikus utat választottuk, mert a jogérvényesítésnek több eszköze lehet. Van, ahol háborúval és konfliktusokkal próbálják megoldani a kisebbségi kérdést, van, ahol a párbeszédet választják, ahogyan mi is” – hangoztatta Antal Árpád.

Kifejtette: az erdélyi magyarság nem a rombolásban, hanem az építkezésben, a kölcsönös tiszteletben, a békés együttélésben érdekelt, de „nem enged a 48-ból”, és tiszteletet vár Romániától.

„Erdély, Székelyföld, Szentgyörgy az otthonunk. Anyanyelvünk magyar, hitünk az Istené, a szívünk pedig a szabadságé. Mindennap meg fogunk küzdeni érte és megvédjük, mert szeretjük szülőföldünket. Nem kicsit, nagyon! – zárta a magyar nemzeti ünnepen mondott beszédét Sepsiszentgyörgy polgármestere.