Hirdetés

Varga Judit emlékeztetett arra, hogy Magyarország 30 éve csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, de már azt megelőzően, a „kommunizmusból szabadulva” is érvényesültek az emberi jogokat és az alapvető szabadságok védelmét szavatoló jogalkotási megoldások. Példaként említette a halálbüntetés alkotmányellenessé tételét 1991-ben, amelyben már hivatkoztak az egyezményre, pedig a csatlakozás csak később történt meg.

A miniszter az egyezmény érvényesítése kapcsán két csoportba sorolta a magyarországi kihívásokat: egyrészt csökkenteni akarják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülő ügyek számát, másrészt a hazai és a nemzetközi jogi szervezetek eltérő jogértelmezése ad feladatokat.

Varga Judit kiemelte, hogy az elmúlt időszakban teljesen megszűntek a „börtönzsúfoltsági ügyek”, ami köszönhető a börtönökben lévő férőhelyek növelésének, valamint a kártalanítási rendszerben bekövetkezett szemléletváltásnak, amelynek alapján az államot beperelő elítéltek helyett az áldozatok jogérvényesítése került a középpontba.

Megemlítette, hogy 2019-ben több mint négymilliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen, és ennek kevesebb mint 10 százaléka jutott el az áldozatokhoz. 2022-ben már csak 1,5 milliárd forintot fizetett ki az állam és ennek nagy része a sértettekhez is került.

Korábban írtuk

A miniszter az eltérő jogértelmezésekkel kapcsolatban példaként említette az értelmi fogyatékossággal élők választójogáról szóló hazai szabályozást, amellyel a strasbourgi bíróság egyetértett, ám ezzel ellentétesen az ENSZ azt kérte, hogy a törvény mindenkinek biztosítson választójogot.

Hasonló problémák voltak a tranzitzónákkal is, ahol a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxemburgi Európai Unió Bírósága szöges ellentétben álló döntéseket hozott arról, hogy a tranzitzónában tartózkodás fogva tartásnak minősül-e – mondta.

Varga Judit megjegyezte, „a jogegység érdekében nem ártana a különböző bíróságoknak egyeztetniük egymással”.