Varga Judit: az európai alapok nem függhetnek ideológiai kérdésektől

„Magyarországon becsületbeli ügy az adott szó betartása” – fogalmazott a tárcavezető, felidézve: az Európai Unió tagországainak vezetői júliusban megállapodtak, hogy az európai támogatási alapokhoz való hozzáférésnek nem lehet politikai vagy ideológiai feltétele. „Azaz nem lehet eszköze azon politikák üldözésének, amelyek kívül esnek a progresszív vélemény fősodrán” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány álláspontja nem az EU zsarolása-e, Varga Judit hangsúlyozta: a zsarolás épp az olyan országok felé irányul, mint Magyarország. „Befolyásolni akarják a családügyi, illetve bevándorlási politikánkat” – jelentette ki.

A helyreállítási alapról szólva kifejtette: Magyarország „a szolidaritás szellemiségében” kész eladósodni európai partnereivel együtt, hogy támogassa azokat a tagállamokat, amelyek gazdasági és pénzügyi kihívásokkal néznek szembe. „Ez az összetartozás fontos kifejeződése Magyarország részéről, ugyanis véleményünk szerint nem ez a legjobb módja a válsággal való szembenézésnek. Nekünk harminc évre volt szükségünk, hogy kilépjünk a kommunista rezsim alatt keletkezett súlyos gazdasági krízisből” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért tartanak attól, hogy a jogállamiság mechanizmusait alkalmazzák Magyarországgal szemben, az igazságügyi miniszter a legaggasztóbbnak a folyamathoz kapcsolódó feltételek hiányát nevezte, amely így széles mozgásteret enged az Európai Bizottságnak a szubjektív értékelésre. Mint mondta, létezik mechanizmus a jogállamiság védelmére, melyet az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szabályoz.

„Ha most bevezetünk egy új mechanizmust meghatározott keretek nélkül, pontos meghatározások nélkül, eljárási garanciák nélkül, az azt eredményezné, hogy később visszatarthatnak európai forrásokat bármilyen országtól bármilyen ok alapján” – érvelt. Varga Judit a felhatalmazási törvényt érintő bírálatokról szólva elmondta: a magyar törvény nem különbözik a többi európai jogszabálytól, „kivéve, hogy nagyobb hatáskört biztosít a parlamentnek, amely akadály nélkül gyakorolja az ellenőrző hatalmat a kormány felett”, a miniszterelnök rendszeresen számot ad a járványügyi helyzetről és a kormányzati intézkedésekről.

A parlament emellett fenntartja működési, törvénykezési rendjét – mondta a miniszter, példaként említve annak rögzítését az alaptörvényben, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, amelyet a nyilvánvaló, természeti tények kinyilvánításának nevezett. „Egy nagyon különös világban élünk, hogy ezért bírálnak bennünket” – fűzte hozzá. Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság legutóbb kiadott jogállamisági jelentéséből kitűnik a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben alkalmazott „kettős mérce”, míg más tagállamok esetében a jelentés „elfelejt tájékoztatni” a különböző jogsértésekről.

„Ezért a bizottság tagállamokat értékelő kritériumai sem nem objektívek, sem nem egyformák mindenki számára. Csak látni kell a témák kiválasztását és főleg a használt forrásokat” – jelentette ki. A tárcavezető hangsúlyozta: a magyar kormány vállalja a kereszténydemokrata és konzervatív értékeket, képviseli Magyarország és a magyarok érdekeit.

Arra a kérdésre, hogy melyeknek kell az EU értékeinek lenniük, Varga Judit úgy válaszolt: Európa keresztény kultúrával és gyökerekkel rendelkezik. „Létezik egy mondás, miszerint Európában még az ateisták is keresztények” – mondta, hozzátéve, hogy az európai értékek és az emberi jogok eszméi is a keresztény hagyományokban gyökereznek.